Szülőföldem

2024.06.23. 08:17

Szabady János a sport- és a helytörténet megszállottja

Szabady János évtizedek óta foglalkozik Ménfőcsanak múltjával: fontos feladatának tartja szülőföldje múltjának megismerését, megismertetését. Közösségépítő, a környezetéért örökösen tevékenykedő munkáját számos kitüntetéssel ismerték el.

Barki Andrea

Szabady János sokoldalú civil közéleti munkássága, kiemelkedő helytörténeti tevékenysége elismeréseként" 2024. március 15-én Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Fotó: Csapó Balázs

Szabady János közgazdász, hely- és sporttörténész Győr-Ménfőcsanak hely- és sporttörténetének kutatásában elért eredményei, valamint a helyi kertkultúra, illetve közösségi élet ápolását szolgáló, példaértékű tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült tavasszal. 1997-ben megkapta Győr város Szent László-díját, 2008-ban Dr. Kovács Pál Ezüst Emlékéremben részesült „helytörténeti munkája és civil szervezetek létrehozásáért végzett tevékenységéért”, 2011-ben Ménfőcsanakért Elismerő Plakettel jutalmazták, tavaly pedig dr. Dézsi Csaba András polgármester a „Ménfőcsanak Városrész Szolgálatáért” díjat adományozta részére több évtizedes, sokoldalú, aktív civil szervezeti munkája, valamint helytörténeti és sport témájú publikációs tevékenysége elismeréseként. 

DSC_8378
Szabady Jánost helytörténeti és sporttörténeti munkájáért tüntették ki március 15-én. 
Fotó: Csapó Balázs

A kutatásokra alapozza könyveit 

Szabady János szülei 1945-ben kerültek Ménfőcsanakra, de ő már itt született. Mégis, amikor a helytörténettel foglalkozott, sokan furcsállták, hogy ő, akinek a felmenői nem tősgyökeres ménfőcsanakiak, tehát nem ismeri a szájhagyomány útján terjedő történeteket, honnan tudná a falu hiteles történetét leírni. János azonban 

nem a mondák, elbeszélések, alapján dolgozott, hanem a tények, adatok ismeretében. 

A történelem, a helytörténet iránti érdeklődését tanárai már középiskolás korában felkeltették, csak azt nem tudta, merre induljon el. Hallotta, ismerte a falu történeteit, a könyvtárba be lehetett menni, el lehetett olvasni a könyveket, de még ennél is több információt akart bizonyos területekről. Ez aztán 1971-ben valósult meg, amikor bejutott a levéltárba. 

– A Zöldért vállalatnál dolgoztam, amikor a cégem a Liszt Ferenc utca 13. alá költözött, a volt vármegyeházába. Az alsó szinten, mint most is, a megyei levéltár működött. A múlt iránti érdeklődésem mindig megvolt, de nem nagyon tudtam hozzáférni adatokhoz. Ott azonban megismerkedtem a levéltárosokkal, így a sors úgy hozta, hogy bejárásom lett oda. Az ott dolgozók segítségével jutottam hozzá az engem érdeklő anyagokhoz. Az elsők között kutathattam a régi anyagok között, a levéltárosoktól sok segítséget kaptam akkor és később is – emlékezett vissza Szabady János arra, hogyan jutott hiteles információkhoz. 

A sport iránti megszállottság elkíséri 

A sport iránti érdeklődése is diákkorából származik. Ifjúsági koráig focizott, aztán megsérült, de nem hagyta el a csapatot. Még középiskolás volt, amikor a felnőttfocicsapat felkérte intézőnek, így aztán ott ragadt. Ötven éven át különböző egyesületi vezetői tisztségeket töltött be, az 1970-es évek végétől kezdett sporttörténeti kutatással foglalkozni. A ménfőcsanaki sport történetét szerette volna feldolgozni, de a kutatásai során győri sporthoz kapcsolódó dokumentumokat is talált egészen a kezdetektől, így azt is megírta, ami a későbbi sporttörténeti könyvek alapjául is szolgált. Érdekes dokumentumai, széles ismeretei birtokában lapunk, a Kisalföld sportrovatának is dolgozott. Cikkeket írt, 18 évig tudósított a ménfőcsanaki focicsapat mérkőzéseiről. 

Akkor még nem volt mobiltelefon, internet – meccs után hazament és telefonon diktálta be a tudósítását. 

A szülőföld szeretete 

– 1990 előtt helyi szervezetek csak a Hazafias Népfront égisze alatt működhettek. A ’70-es évek végén tagja lettem a Győri Honismereti Szakkörnek, ami a Széchenyi István Művelődési Házban működött a megyei főlevéltáros, dr. Sári István vezetésével. Így beoltódtam a helytörténeti kutatás iránt is, majd egy helytörténeti klubot alakítottunk 1985-ben – idézte fel a kutató helytörténeti érdeklődésének motivációját. Nem véletlen, hogy hetedmagával megírta a Ménfőcsanaki helytörténeti tanulmányok című hiánypótló könyvet, de az írás, a kutatás mindig lételeme maradt, mára 11 kötete jelent meg. Mikor aztán 77 évesen azt gondolta, több könyv írásába már nem fog, felkérték a 75 éves ménfőcsanaki templom történetének megírására. Nem tudott nemet mondani, így tehát nyomdakész az anyag. 

De nem csak az írás volt a hobbija. 

– 1990-ben megalakítottuk a Független Polgári Keresztény Kört, aminek nagy sikere volt. Akik nem akartak az akkor alakuló pártok munkájában részt venni, de a közéletben tevékenykedni szerettek volna, azok csatlakoztak hozzánk. A kör a mai napig él, de ma már Ménfőcsanaki Baráti Kör név alatt. Itt mindenkinek helye van, aki tenni akar a városrészért – jegyezte meg Szabady János. 
 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában