Utcát nevezne el Horváth Edéről

• Győri lokálpatrióta helytörténész szerint több érv szól a Vagongyár néhai vezetője mellett, mint ellene.

20-25 ezer családnak adott biztos kenyeret

„Vagongyári gyerek vagyok, édesanyám és édesapám is a Rábában dolgozott anno, így ebben a kérdéskörben valamilyen szinten elfogult vagyok. Ha a tárgyilagos tényekből indulunk ki, amelyeket tömören úgy összegezhetünk, hogy Horváth Ede idejében 20-25 ezer családnak adott biztos kenyeret a Vagongyár, akkor megkerülhetetlen a 20. századi Győr életében az ő gazdasági szerepe.

Ezeken az erős alapokon tudott aztán továbbfejlődni a város, s többek közt az egykori kiváló rábás szakember gárdának köszönhető, hogy az Audi letette a voksát a kisalföldi város mellett a rendszerváltás után” – kezdte Kovács Balázs.

Az eredmények megkérdőjelezhetetlenek

A Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társaságának vezetője szerint „miután 1998-ban elhunyt Horváth Ede, szép gesztus volt,, hogy végakaratának megfelelően a földi maradványait a Mosoni-Duna és a Vagongyár egykori központi területe fölött, repülőgépről szórták szét”.

„Eltelt több mint negyedszázad Horváth Ede búcsúztatása óta, ám egyelőre győri utcát nem neveztek el a nagyformátumú vagongyári vezetőről. Ez eddig is hiba volt, a gazdasági életben végbevitt eredményei ugyanis megkérdőjelezhetetlenek. Tisztában vagyok, hogy van politikai aspektusa a kérdéskörnek, de véleményem szerint Horváth Edéhez olyan bűn vagy cselekedet nem köthető az állampárti korszakból, amely megakadályozná azt, hogy utcanév is emlékeztessen több évtizeden átívelő munkásságának” – hallottuk Kovács Balázstól, aki személy szerint támogatja és bízik is abban, hogy Horváth Edéről utcát nevezzenek el abban a városban, amelyért egykoron rengeteget tett.

Mementót állítanának Schielenek is

A hétvégi beszélgetésünkben arról is hallgathatnak információkat, hogy a Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társasága szeretne mementót állítani a kisalföldi megyeszékhelyen a világhírű osztrák festőnek, Egon Schielenek, aki több hetet töltött az első világháború előtt Győrben, s híres alkotása az egykori győri Kecskelábú hidat megörökítő képe.