2 órája
Rábatamási múltja - Polgármester írt könyvet a szülőfalujáról
Szülőfaluja, Rábatamási történetét dolgozta fel Mesterházy József, Enese polgármestere. Régen elkerült már a községből, de odaköti huszonöt év sok-sok emléke. A település múltjáról gyerekkorában szívesen olvasta Jászai József tanító dolgozatát és a helytörténet iránti érdeklődése felnőttként is megmaradt.
"Ez a munka több, mint egy vázlatos községtörténet Rábatamásiról, ám egy minden részletre kiterjedő falumonográfiának mégsem nevezhető. Egy olvasmányos, de tudományos megalapozottságú falutörténeti összeállításra törekedtem" - mutatta be kötetét a Kisalföldnek Mesterházy József.
Rábatamási a múló időben
A polgármester Rábatamási a múló időben címmel jegyzi a kiadványt, ő ugyanis abból a községből származik, és élete első negyedszázadát ott is töltötte. Magyar–történelem–német szakos tanárként mindig is érdekelte a múlt, a helytörténet, Eneséről több könyvet is megjelentetett már. De nem fordult el Rábatamásitól sem.
– Már általános iskolásként nagy kedvvel forgattam Jászai József tanító úr Rábatamási község múltja és jelene című írását, amely 1942-ben jelent meg. Később, főiskolásként is érdekelt Rábatamási történelme, aztán a legutóbbi években is gyűjtöttem az anyagot, aminek eredménye lett a Rábatamási a múló időben. Ez a munka több, mint egy vázlatos községtörténet, de egy minden részletre kiterjedő falumonográfiának mégsem nevezhető. Egy olvasmányos, de tudományos megalapozottságú falutörténeti összeállításra törekedtem, mely a kezdetektől napjainkig mutatja be a települést. Az első háromszáz oldal feldolgozza a múltat, a további száz oldal tartalmazza a megjelent képeslapokat, régi fényképeket, illetve a mai falut megjelenítő felvételeket – mutatta be Mesterházy József a kiadványt.
A szerző kutatott levéltárakban, illetve használta az internetes adatbázisokat. Sok segítséget kapott a rábatamási önkormányzattól, a nyugdíjasklubtól, a helyiektől, valamint helytörténész kollégáktól.
Mesterházy József néhány érdekességet megosztott faluja múltjáról a Kisalfölddel, melyek a könyvben is helyet kaptak. Megemlítette, hogy a falu nevét elsőként egy 1228-as oklevélben említik. Illetve ott egy Osl nemzetségbeli Tamást neveznek meg, aki a falu névadója lett. A tamási földek elnevezés ma is létezik, érdekes, hogy a szomszédos Bogyoszló közigazgatási területén.
– 1424-ben egy oklevél a tamási egyház földjéről beszél, erről korábban nem tudtunk. A falu történetében nagy jelentőségű esztendő 1630, amikor Nádasdy Pál letelepíti hajdúit a mai Rábatamási területére. Arra a területre, amely 1594-től puszta volt, mivel a törökök akkor elpusztították, feldúlták. A hajdúk leszármazottai ma is ott élnek a faluban, jóllehet a lakosság nyilván ott is cserélődik. Vannak persze további kiemelkedő események Tamási életében, például a templom vagy a községháza építése, a vasút megjelenése. Ezekről bővebben is írok a könyvben – vázolta Mesterházy József.
A Rábatamási a múló időben cím kiadványt a faluban már bemutatták, rövidesen Csornán is tartanak találkozót a szerzővel a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának szervezésében.
