Fiatalként távozott, a második legidősebbként tért vissza tért vissza Sopronba

– Egy évre hazatért Nyíregyházára, de kiesett a csapat. Az ön szempontjából milyen volt az előző szezon?

– Nyíregyházán lettem NB I-es játékos még tizenhat éves koromban Sitku Ernő edzősége idején, és onnan lettem utánpótlás-válogatott. Jólesett, hogy otthon számítottak rám, úgy érezték, hasznára lehetek a csapatnak. Annak a csapatnak, amely egészen az átigazolási időszak végéig nagyon sok változáson ment át a játékosállomány tekintetében, és edzőváltás is volt szezon közben. Személy szerint ami engem illet, mind edzéseken, mind pedig a mérkőzéseken, amelyeken hol több, hol kevesebb lehetőséget kaptam, próbáltam mindent kiadni magamból, mindent megtenni, hogy segítsek a csapatnak. A sok változás miatt nem állt össze igazán sem a társaság, sem a játék. Bár nem volt sikeres a csapat, úgy érzem, nekem tanulásra, tapasztalatszerzésre nagyon jó volt az otthon töltött évad.

– Nem marasztalták a másodosztályra?

– De igen, én viszont szerettem volna továbbra is az NB I-ben játszani, ezért amikor megkeresett az SKC nem sokat gondolkodtam.

–  Sopronban viszont nagyon nagy változások történtek azóta, hogy elment, és nem csak azért mert már kikerült a fiatalszabály "védelme" alól...

– Furcsa is nekem, hogy amikor itt játszottam, még a fiatalszabály egyik "haszonélvezőjeként" tényleg fiatalnak számítottam, most pedig Molnár Márton után én vagyok a második legidősebb magyar játékos a csapatban.

– Mit gondol, ezért más lesz a csapatban a szerepe, mint abban a három szezonban, amelyet korábban az SKC-ban töltött?

– Többször is beszélgettünk erről a szakmai stábbal, és most már mint az egyik legidősebb magyar játékosnak, nekem is szerepem lesz a társaság összefogásában, a fiatalok, illetve nálam fiatalabbak segítésében. Szerintem érdekes, szép kihívás lesz, de tetszik, állok elébe.

– Két hete tart a felkészülés, hogy tetszik a munka?

– Szerintem nagyon szépen, jól megtervezett, felépített a felkészülésünk. Fokozatosan kapunk egyre nagyobb és nagyobb terhelést, és szerintem e tekintetben a neheze még csak most jön.

– Csak erőnléti edzések vannak? 

– Nem, azért volt már a taktikai alapelvekről is volt szó, úgy a védekezés, mint a támadás tekintetében. Azért az szerencse, hogy nem egy teljesen átalakított, új csapatba kerültem, mert Sitku Márton régebben már otthon, majd itt Sopronban is, továbbá Schöll Richárd, valamint a válogatottból visszatérő Csendes Péter már voltak a csapattársaim, és jól látható, hogy egy év alatt mennyit fejlődtek, léptek előre. A légiósok most kapcsolódnak be, és ha jól tudom, még keres játékost a vezetés. Mielőtt elmentem, részese lehettem a feledhetetlen tizenhárom győzelmes sorozatnak, amely a szurkolóinknak is szinte felejthetetlen volt. Nagyon remélem, hogy az előttünk álló évadban is sikerül sok örömöt szerezni majd nekik.