A forradalom áldozatának, a gazdász Nagy Árpádnak a hagyatéka az egyetemhez került

Október 26. Mosonmagyaróvár történetének egyik legtragikusabb napja. Az 1956-os forradalom véres helyi eseménye évtizedekre megpecsételte a Lajta-parti város sorsát, és a benne érintettekét is. Máig nem tudni, hány áldozatot követelt a Dudás István parancsára eldördülő sortűz. Köztük fiatalok életét is, akik még nem vagy alig váltak nagykorúakká. A mosonmagyar­óvári akadémia hat mártírt tart számon: Horváth Gyula, Nagy Árpád, Pintér Gizella, Szalai István, Varga Erzsébet, Wesztergom Imre emlékét őrzi Pauer Gyulának a moson­­magyar­óvári vár területén felállított mementója. 

Forradalom a gazdászokkal

Valamennyien túl fiatalon hagyták itt a földi létet, családalapítás előtt. Nagy Árpád ereklyéit azonban rokonai őrizték, és nemrég felajánlották a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyar­óvári Karának. 
– Nagy Árpád 20 évesen a mosonmagyaróvári sortűzben, 1956. október 26-án, gyomorlövés következtében halt meg. Sarródon született 1936. szeptember 15-én. Már diplomás tanítóként szeretett volna gazdászvégzettséget szerezni az óvári akadémián, ahová 1954-ben iratkozott be. Itt vált részesévé a több száz áldozatot követelő, számára is végzetes felvonulásnak, ahol magyar zászló volt a kezében – avatott be Szabó Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének titkára, aki elmondta: Nagy Árpád unokahúga, Borsné Sólyomfi Mária kereste meg az egyetemet, hogy a mártír rokon emlékeit átadja. 
A hősi halottól megmaradt egy korabeli írógép, egy kézzel írt ’48-as emlékbeszéd. Továbbá a család átadta az 1991. június 13-án keltezett posztumusz oklevelet és a 2006-ban a megyei ön­­kormányzat által adományozott 1956-os emlékplaket­­tet is. 
Nagy Árpád holttestét di­­áktársai éjszaka, a Hanság kis falvain át vitték haza, ott alussza örök álmát. Síremléke szerepel a Köztérképen bemutatott alkotások között. Mariházy Bennó, a szent életű eszterházi bencés atya temette el. 

Hat akadémista ­ lett mártír

1956. október 25-én késő délután az akadémisták néma tüntetésével kezdődött a későbbi gyászos esemény. Másnap délelőtt 9 óra körül félbeszakadt a tanítás az iskolákban, és az iskolások a gyári munkásokkal a tanácsháza elé vonultak az egyetemisták főszervezésében. Innen vonultak át a Gyári úton fél 12 körül a határőrlaktanyához, ahol a végzetes sortűz eldördült. A Mezőgazdasági Akadémia hat hősi halottat és számos sebesültet tart számon, de a fenyegető megtorlás elől néhány oktató és közel száz diák emigrációba menekült. A maradókra terror, kihallgatások, meghurcoltatás, koholt vádak alapján indított fegyelmi eljárás és koncepciós per várt.