A közgazdaságtan utolsó határvidéke

2 órája

Soproni Nyugdíjasegyetem - terítéken egy újszerű tudomány

A Soproni Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán Tér – a közgazdaságtan utolsó határvidéke – A hazai regionális tudomány elmúlt három évtizede címmel szakterülete érdekességéiről beszélt dr. Tóth Balázs, a Soproni Egyetem Lámfalussy Kutatóközpontjának igazgatója.

Bódvai Ildikó

Nemzetközi kitekintéssel kezdte előadását dr. Tóth Balázs a Soproni Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán. Elmondta honnan indult az új tudományág és mikorra tehető a térbeliség fontosságának elismerése. Paul Krugman amerikai közgazdász mondta, hogy a tér a közgazdaságtan „utolsó határvidéke”. Ő az új kereskedelemelmélet és gazdaság-földrajz területén végzett munkáiért vehetett át közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat 2008-ban.

Soproni Nyugdíjasegyetem
Dr. Tóth Balázs és prof. dr. Faragó Sándor a Soproni Nyugdíjasegyetem előadásán.
Fotó: Szalay Károly

A területfejlesztés, azaz a modern urbanisztika gyökerei a katalán építész Ildefonso Cerdá nevéhez köthetők, aki 1867-ben jelentette meg Az urbanizáció általános elmélete című könyvét a modern kori urbanisztika mesterművét. A területi politika a II. világháború előtt egyedi beavatkozásokban nyilvánult meg, azt követően pedig ipartelepítésben és az üzleti környezet fejlesztésében. Ipari parkok létesültek az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország szerte.

A regionális tudomány megalkotójának Walter Isard (1919–2010) amerikai közgazdászt tekintik, aki a Pennsylvaniai Egyetemen hozta létre az első tudományos műhelyt. Ő írta meg az első nagy összegzést, ami aztán a világ más területein is megjelent és arra ösztönözte a tudós társasakt, hogy foglalkozzanak a témával. 

Soproni Nyugdíjasegyetem: a regionális tudományról

- De mi is az a regionális tudomány? - hangzott el a kérdés. Létező tudományterületek összekapcsolása, közös része. A földrajztudomány tekinthető a „szülőanyjának”. Ehhez kapcsolódnak gazdasági és szociológiai elemzések, település- és műszaki tudományok, valamint politika- és államtudományok. Arról szól, hogy az emberek miként alakítják a teret és ez hogyan hat vissza rájuk.

Magyarországon az 1920-as éveket követően a területi politika középpontjában az ország területi integritásának védelme, a közigazgatásszervezés, később pedig a fokozódó területi revíziós politika állt. A II. világháború után történt meg a települések osztályba sorolása, majd az új gazdasági mechanizmus nyomán a területi kiegyenlítés és körzetesítés. Az 1990-es években a piacgazdaság megjelenése "teremtő rombolással" járt. Kiéleződtek a területi egyenlőtlenségek, amiket kezelni kellet. Megszületett az önkormányzati és a területfejlesztési törvény és megjelentek az EU regionális politikájának az elemei. 

Magyarországon 1998-ban hét régiót hoztak létre. Mindegyikbe három megye került és mindegyik határos valamely szomszédos országgal a határon átnyúló pályázatok elérhetősége miatt. Napjainkban nyolc régióról beszélünk, ugyanis időközben Budapest önálló státuszt kapott.

Ezután a magyar regionális tudomány három nagy generációjáról beszélt az előadó. Leszögezte, hatalmas lépéseket tettek az elmúlt harminc évben, a Soproni Egyetem regionális tudományi műhelyében is több könyv jelent meg a témában. 

Borsodi Istvánné nagy érdeklődéssel hallgatta a mindeki számára közérthető előadást.

Borsodi Istvánné, évek óta hűséges hallgatója a Soproni Nyugdíjasegyetemnek. A mostani előadást is nagy élvezettel hallgatta, ami azért is tetszett neki, mert az előadó közérthetően beszélt erről a kevéssé ismert tudományterületről. 

Az ingyenes előadássorozat két hét múlva, kedden folytatódik dr. Bíró Kinga főorvos előadásával.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában