Schiffer Miklós: Ha a stílusnak vannak szabályai, a viselkedésnek még inkább

Köszönöm, kérem című könyve a fentiek szellemében született. A családi élettől az utazáson át a terített asztalig, a helyes megszólítási formákon keresztül az esküvőszervezésig és az online jelenlétig az összes releváns témára kitért, amelyek a mindennapokban felmerülhetnek s választás elé állíthatnak minket.

Nem archaizálni kell, hanem modernizálni

– Mottója, hogy a jó modor akkor is létezik, ha sokan nem hallottak róla.

– Ez a gondolat indított el, hogy jó lenne írni egy könyvet, ami nem protokoll, nem etikett, nem a nagyon szigorúan vett szabályokról, hanem az életben előforduló dolgokról szól.

– Hogy állunk a jó modorral?

– Abban bízom, hogy divatba jön. A divatban is van dinamika, a lazaság után mindig jön egy feszesebb, kitaláltabb irány. Talán így lesz a viselkedéssel is. Meg vagyok győződve arról, hogy sokaknak elegük van az őket körülvevő modortalanságból. Nem a húszas-harmincas évek viselkedési kódexeit kellene visszahozni, mert a világ változik: változik a gondolkodásunk, az irodalmi, filmízlésünk, változik minden körülöttünk. Nem archaizálni kell, hanem modernizálni. Ha ember és ember között van viselkedés, az szebbé teszi a hétköznapokat.

– Az illem konzervatív megtestesítői a royalista britek. Megunhatatlanok a róluk szóló hírek, események. Mennyire szól ez a meséről vagy a követendő mintáról?

– A legjobbkor jött a kérdés. Pont ma olvastam Obama feleségének a könyvében, hogy mikor a first lady találkozott II. Erzsébettel, azt mondta neki a királynő, hogy a királyi protokoll már olyan fáradt és elavult, hogy ő maga is nagyon nehezen viseli el. Nyilvánvalóan nagyon szigorú, poros szabályoknak kell megfelelni, hány méterre állhat, mit csinál, hogy hajol. Ettől függetlenül példaértékű az angol udvari etikett, példaértékűek a megszorítások, a rangok tisztelete. Nem az határozza meg a viselkedést, hogy milyen körökben mozog valaki, hanem az, hogy ő maga milyen. És ez nagyon-nagyon nagy különbség.

Az angolszász kultúrában az emberi eredmény sokkal fontosabb, mint az anyagi, és ez nagyon jó példa arra, hogy nem csak pénzről szól a világ. A viselkedés pont azért szép, mert ha van pénzed, ha nincs pénzed – ugyanúgy tudsz viselkedni.

Schiffer Miklós

Attól, hogy szívesen kapunk be egy szaftos hamburgert valamelyik trendi street food helyen, még nem árt tisztában lennünk azzal, hogyan étkezhetünk kulturált módon a damaszttal terített asztal mellett.

Fotó: Schram András

A stílus is tanulható

– Az örök klasszikus magyar példa erre a Hippolyt, a lakáj, amiben egy újgazdag házaspár próbál formálódni viselkedésben, de nevetségessé válnak. Hol van az igazság: Hippolytnál vagy Schneider Mátyásnál? Tanulható a viselkedés és a stílus?

– Mindenképpen megtanulható. A stílusról Giorgio Armani, a milánói divat doyenje mondja, hogy „a stílus tanulható". Ha a stílusnak vannak szabályszerűségei, a viselkedésnek még inkább. Arra viszont nagyon figyeltem a könyvben, hogy ne legyek megmondó. Van véleményem, de a könyvem nem kötelező tananyag.

– Némi kötelező elvárást mégiscsak minimalizálni kellene...

– A négyes bázist már az elején tisztázom: ha valaki tud köszönni, ha valaki tud kérni és megköszönni és valaki pontos, akkor a mai világban a lényeggel tisztában van. Minden más, ami ezután történik, az hab a tortán. Ha körbenézek, sokaknál ez a négy alap is hiányzik: köszönés, kérés, megköszönés, pontosság.

– Jöjjön a hab is...

– A nő tisztelete, a gyerekek óvása és a rászorulók segítése. Ez a másik olyan bázis, ami a viselkedésünket meghatározza. Ha ezekkel a tisztában vagyunk és odafigyelünk, akkor kellemesebb lesz egymással élni. Mindegy, hogy kisváros, nagyváros, Győr, Budapest, Berlin vagy Hongkong.

– Mintha XXI. századi lovagi erényeket sorolt volna...

– Távol tartottam magam attól, hogy férfikönyvet írjak. Ez nem gentlemankódex, mindenkinek szól, bár érdekes módon a viselkedéssel foglalkozó könyveket általában férfiaknak írják.

– Azért ez nem nagy titok, kedves Miklós, hogy miért. Egy nő csak egy férfi mellett lehet királynő...

– Természetesen, de a nőnek is tudnia kell, hogy mit várhat el. Ernyey Béla mesélte, hogy volt nő, aki azért sértődött meg rá, mert a feneke alá tolta a széket. Nem értette, hogy mit akar. A nőnek tudnia kell, hogy mit várhat el a férfitől. Van egy nagyon híres mondás arról, hogy „nem azért nyitod ki az ajtót egy nőnek, mert ő egy lady, hanem mert te egy gentleman vagy". Ez a lényeg. Én ellene vagyok, hogy a nemeket ilyen szempontból azonos mércével mérjük, miközben természetesen hangsúlyozom, hogy egyformák vagyunk más szempontból, de a viselkedésben, azt gondolom, a férfiaknak eggyel előbbre kell lenniük. A férfitól várható el az udvariasság a nőkkel szemben, nem pedig fordítva. De a nemek egymás közti, tehát az azonos nemek egymással szembeni udvariassága is fontos. Amikor odalépek egy lifthez, nyugodtan egy másik férfit is előreengedhetek, és ha csak nők vannak a liftben és nő lép be, ő is köszönhet a többi nőnek. A viselkedés nem nemektől függő, hanem ember és ember közötti reakció.

Nem nemzeti kérdés

– Mi az, ami önnek a magyar közéletben jártában-keltében a leginkább fáj?

– A durvaság. Az emberek hamar felkapják a vizet, hamar dudálnak, ütik a kormányt, türelmetlenek. Az is hamar feszültséget kelt, hogy emberek, akik egymással konfliktusba kerülnek, ezt még egy tegezéssel is megfejelik, és akkor tényleg elindul az, aminek nem kellene elindulnia. Mégse gondolom azt, hogy a magyar férfiak udvariatlanabbak, modortalanabbak vagy rosszabbak, mint a külföldiek. A jó modor nem nemzeti kérdés, ez kulturális, műveltségi, edukációs, családi háttérből, családi környezetből hozott kérdés.

– Nagyon tetszik a fotó, amin hamburgert eszik szmokingban. Nem kell túl modorosnak lenni, túlkomplikálni a viselkedést, mert amikor hamburgert eszünk és megfogjuk, akkor a szaft bizony folyik...

– ...és megnyaljuk utána az ujjunkat. Meg a rántott csirke után is, amit ugyanúgy megfogunk. Azért is ellenpontoztam, hogy szmokingban fotózom a hamburgert, mert szmokingban is ehetek hamburgert. Pont ezt akartam elérni a könyvvel.

Ha hölgy ül az asztalnál, s elmegy a mosdóba, egy kicsit illik megemelkedni és amikor visszajön, ugyanezt tenni, felállni, mert ő visszatért. Ez nem kötelező, de szép. A viselkedés szépségét szeretném hangsúlyozni.

Schiffer Miklós

A kapcsolatoknak mindig is megvoltak a szabályai, amelyeket a közösség tagjainak be kellett tartaniuk. Schiffer Miklós ezeket rendszerezte könyvében a XXI. század igényeinek megfelelve.

Fotó: Schram András

Az ünnep a formalitásról is szól

– Advent és karácsony milyen ünnepi viselkedést kíván meg?

– Mondhatnám azt, hogy legyünk egymással kedvesek, barátságosak, türelmesek, de ne csak adventkor. Mindennap, minden alkalommal jó lenne. Ünnepkor, amikor elmegyek valahová a szerelmemmel, a párommal, megünneplek egy születésnapot egy étteremben, vagy csak otthon meglepem, vagy a karácsonyfa alatt összegyűlik a család, legyünk egy picit formálisabbak. Nem mondom, hogy zakó, de a férfin legyen egy szép nadrág, egy szép pulóver, egy fehér ing, a nőn legyen egy blézer vagy akár egy kis alkalmi ruha. A megjelenésünkkel is ünnepeljünk.

Ha emberek találkoznak, ne beszéljenek a politikáról, ne beszéljenek a másik anyagi viszonyáról, a szerelmi életéről, beszélgessenek másról. Ebben nevelni kell a magyarokat, mert mi pont azokat a témákat szeretjük kibeszélni, amiket a legkevésbé illik.

 Schiffer Miklós

Bíborbanszületett Konstantin bizánci uralkodó a X. században komplett illemtankönyvben foglalta össze a viselkedés, a rendezvényeken és a császári udvarban való megjelenés, a közös étkezés szigorúan követendő törvényeit.