A hónap műtárgya Kapuváron: padok és palatáblák a szárföldi iskolából, melyek túlélték a háborúkat

A kapuvári múzeumban minden hónapban kiválasztják a hónap műtárgyát. Szeptemberben a tanévkezdésre tekintettel egy osztálytermet rendeztek be, ami az 1900-as évek iskolai hangulatát tárja a látogatók elé. 

A magyar oktatás múltja 

A múzeumban a magyar oktatásügy múltjával is megismerkedhetnek az érdeklődők. Kiderül, hogy a korábbi elmaradott állapotokhoz képest előrelépést jelentett az 1845 júliusában a helytartótanács rendeleteként napvilágot látott elemi iskolai szabályzat, amely 5 éves elemi oktatást hozott létre. 

Az egész országban egységes ismeretanyagot adott, amely az olvasás, írás, számolás és éneklés tanításán, továbbá az olvasókönyv különböző olvasmányainak feldolgozásán alapult. A rendelet meghatározta a szorgalmi időt is, amely októbertől augusztusig tartott. A tanító abban az időben már csak képesített személy lehetett. Az iskolai oktatásban jelentős változást hozott az Eötvös-féle, 1868-as népiskolai törvény, amely bevezette a kötelező és ingyenes alapfokú oktatást. 

A második világháború szörnyű pusztítása 

A XX. század elején a falvak és az uradalmi majorok elemi népiskoláinak berendezése a tanári katedrán és a gyerekek padjain kívül csupán egy állványos táblából, számológépből, szemléltető képekből, kályhából, szekrényből és fogasból állt. A II. világháború alatt a környék iskoláinak e szerény berendezése, felszerelése is megsínylette az 1945. márciusi eseményeket. Az iskolaszékek még 1947 szeptemberében is azt jelentették az egyházmegyei tanfelügyelőségnek, hogy „a térképek, szemléltető képek, fizikai eszközök hasznavehetetlenek a háború következ­tében”. 

1948. június 16-án fogadta el az Országgyűlés az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt. Ennek alapján az országban 5447, 1945-től jórészt állami támogatással fenntartott általános iskola került állami kezelésbe. 

Padok, amelyeket a nagyszülők is koptattak 

– Az egykori szárföldi elemi népiskola padjai, amelyeket talán még a mai gyerekek nagyszülei, dédszülei is koptattak, túlélve a háborús pusztítást és a későbbi selejtezéseket, 1984-ben kerültek a Rábaközi Múzeum gyűjteményébe. A padokon látható, fakeretbe foglalt palatáblákon az írás-olvasás tudományát gyakorolták az egykori kisdiá­kok – mondta Varga Izabella, a múzeum munkatársa.