Belehímzik magukat a történelembe

2024.08.05. 08:32

A világon egyedülálló színpadfüggöny készül a Nemzeti Színháznak - A győri iparművész tervezi és szervezi 89 hímző asszonnyal az alkotást - fotók

A győri textiltervező iparművész, Kustán Melinda egy rendkívüli munka véghajrájában van. Hosszú évek óta tervezi és szervezi a Nemzeti Színház új nagyszínpadi színpadfüggönyét és készíti 89 hímző asszony áldozatos munkájával. Az egyedülálló kompozícióban az elmúlt évszázadok magyar motívumkincse mellett a mesterséges intelligencia révén a jövőnké is megjelenik. Kustán Melindával az alkotás folyamatáról készült interjúnkat olvashatják.

Barki Andrea

A rábaközi minta munkamegbeszélése Kustán Melinda, Vas Judit Gigi, Csapó Frigyesné.

– Ha otthonunkba szeretnénk egy függönyt elhelyezni, azt is hosszas tervezés, szervezés előzi meg. Nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a Nemzeti Színház új, 167 négyzetméteres nagyszínpadi díszfüggönyének elkészítésére vállalkozott. Mi volt a koncepciója?

– A Nemzeti Színházhoz hasonló intézményekben a világ minden részén a nézőteret és a játszóteret elválasztó objektum az a függöny, ami mindenhol sajátos, a színház belső terét meghatározó, programkárpit-szerűen díszített textília. 2018-ban nagyon nagy feladatot kaptam. Tervezzek a Nemzeti Színház sötétkék-óarany enteriőrjéhez hangolva olyat, ami eddig még nem volt. Jó néhány álmatlan éjszaka után azt gondoltam, hogy a nemzeti összetartozásunk egy térbeli és időbeli összefogását valósítom meg ezen a textilen a hagyományos magyar mintakincsre támaszkodva.

A kompozíció alapjaként 12 életfát gondoltam el, ami kultúránk szerves része, tele jelképekkel. A fák törzsét honfoglalás kori tarsolylemez mintáink feldolgozásával – Győrhöz közeli műhelyben - gépi hímzéssel alakítottam ki. Ez a kulturális jelentésén túl műszaki tartalommal is bír, hiszen a fél tonnás textilt funkciója szerint mozgatni kell majd. Az életfák lombjait pedig a magyar motívum kincs ihlette mintákból terveztem. Ehhez a Kárpát-medencét 60 gazdaságföldrajzi tájegységre osztottam, majd népművészeti mintakincsét kutattam, ami közel két éves munkát jelentett. A 60 tájegység mintáiból inspirálódva rajzoltam meg az életfák lombját.

– Hogyan lehet egy tornateremnyi függönyt megvarrni?

– A hagyományainkból fakadó minták kézi hímzése szívós, kitartó, asszonyi teremtő munka eredménye. Fontossá vált számomra megmutatni, hogy az asszonyok munkájuk elvégzése, a családjuk ellátása után milyen alkotásra képesek még. A hímzést végzők kiválasztásakor arra törekedtem, hogy az adott tájegység mintáját az ott élő, vagy onnan elszármazó, az adott tájegység mintakincsét sajátjaként ismerő asszonyok készítsék el. Ekkora feladattal még nem találkoztak az asszonyaim, mindenkinek gyakorlatilag újra kellett tanulnia a hímzést, pedig nagy részük a népművészet mestere, vagy ifjú mestere.

Egy-egy „lombrészlet” 60-szor 80 centiméteres felület, ami sokkal nagyobb, mint amekkorát kézzel szoktak hímezni. 1:1 arányban elkészítettem valamennyi hímzésminta rajzát és azok színterveit. Minden bársony sáv, amin egy-egy asszony dolgozik, 10,5 méter hosszú és 156 centiméter széles. Emberes feladat pusztán csak megfogni is. Egy ilyen mintaegység 300-500 munkaóra alatt készíthető el. A függöny mára már 85 százalékban elkészült.

Honfoglalás kori minta inspirációjára készült hímzés részlete. Fotó: Szabó Béla

Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás napját – gazdag programmal - a Nemzeti Színházban ünnepeltük. Összehívtuk a hímzést végző asszonyokat, akik akkor találkoztak egymással először. Itt láttam első alkalommal függesztve, nagy méretben a már meghímzett darabokat. Megrendítő érzés volt, hogy amit elképzeltem, az kezd formát ölteni. A darabok összeállítására csupán egy alkalmas műhelyt találtam az országban. A szegedi szabadtéri színpad díszletműhelye lesz az utolsó munkaállomása a projektnek. Nagyon vágyom már arra, hogy egyben lássam a nagyszínpadi díszfüggönyt.

– A gyökereinket, a múltunkat ismerhetjük meg a függönyre hímzett motívumokból, de a hírek szerint a jövőnket is. Hogyan lehet ez?

– 2018-ban kezdtem el a tervezést, majd megérkezett a világjárvány. A kutatást tudtam folytatni a könyvtárakban, de utazni nem lehetett. A kutatási területem a 17. századtól a 20. századig tartott, négyszáz évet felölelve. Felmerült bennem, hogy vajon hova fog fejlődni a díszítő művészet, a hímzéskultúránk. A mesterséges intelligenciát hívtam segítségül. Mintegy 9 ezer fotót dolgoztam fel a hatvan tájegységből, hogy megtanítsam a magyar motívumkincsre, majd közreműködésével elkészült a 60-adik, a jövőnk mintája, amit június 4-én be is mutattam.

2024. június 4., a Nemzeti Összetartozás napja a Nemzeti Színházban. Fotó: Szabó Béla
Fotó: SZABO-BELA/OTTEVENY

– A tervek szerint mikor készül el ez a különleges alkotás?

– Az élet nagyon sok váratlan élethelyzetet hoz, sok hímzővel dolgozok együtt, ez a határidőt elbizonytalanítja némileg, de az idén szeretnénk befejezni. Nagyon várjuk már, hogy egyben láthassuk. Az asszonyok az életük kiemelkedő részének élték meg, hogy részt vehettek ebben a fantasztikus alkotó munkában. Egyikük találón azt mondta: én most behímeztem magam a történelembe. Így is van, hiszen mindegyikük megtervezte a monogramját és belerejtette a mintába. Ez azért volt fontos számomra, mert szeretném, ha az egyéni alkotó erő ünnepe is lenne ez a közös alkotás. Szeretném együtt tartani a hímzőkből szervezett csapatomat, tervezem már a következő munkánkat, de erről még nem szeretnék többet elárulni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában