Erről írtunk 10 éve - Ellopták a győrkőcös pöttyös labdákat

10 éve - Ellopták a győrkőcös pöttyös labdákat

Csak azok a labdák menekültek meg a VII. Győrkőcfesztivál pöttyös dekorációjából, amiket a tolvajok még egymásnak bakot tartva sem érhettek el, így is 200 darabot szedegettek le a lámpaoszlopokról, „ellopva ezzel - fogalmazott a főszervező - a gyermekek mosolyát”. „Az elmúlt hat év győrkőcös tapasztalatai optimistává, óvatlanná tettek bennünket...” - írta a Facebookon első elkeseredésében Kocsis Rozi, a Vaskakas Bábszínház igazgatója. Ám a hír példátlan összefogást eredményezett, s a történet végül szebb lett, mint amilyen.

- Rengetegen írtak és kérdezték, hogyan adhatnának pénzt új labdákra. Nem tudom, hogyan köszönjük meg ezt a megmozdulást, egy mosonmagyaróvári játékkereskedés százötven piros, pöttyös labdát ajánlott fel. És most is a könnyeimmel küszködök, mert egy hatéves kisfiú jött be reggel azzal, hogy elhozza nekünk a labdáját - számolt be a Kisalföldnek Kocsis Rozi. A Kisalföld megtalálta a kis Pollreisz Ágostont, aki azonnal fejét rázta: a labda nem az övé volt, azt apukája vette. Pollreisz Balázs szerint viszont az igazság így kerek: kisfia - aki minden Győrkőcön ott volt - hallott apjától az eltűnt labdákról és maga vetette fel, hogy vigyenek a többi gyereknek. Neki nem volt ilyen labdája, ezért azt kérte, hogy vegyünk egyet a fesztiválra és ha már ott vagyunk a boltban, egyet neki is - mesélt az édesapa. De meg is érdemelte Ágoston a labdát, hiszen jelképesen ő adta vissza az elvett mosolyt. Horváth András, az óvodaibölcsődei fejlesztő eszközök és játékok kis- és nagykereskedelmével foglakozó KWH Kft. ügyvezető igazgatója megerősítette: százötven pöttyös labdát ajánlott fel a mosonmagyaróvári cég. - Különösen megérintett ez a minősíthetetlen bűntett, hiszen a gyerekek örömét próbálták elrontani a tettesek. Nálunk is sok gyerek van a családban, akik imádják a Győrkőcfesztivált - mondta az ügyvezető. Kocsis Rozitól úgy tudjuk: csütörtök este tervezik a belváros „visszapöttyösítését” és annyi tanulságot mindenképpen jelent ez a szervezők számára, hogy a fesztivált megelőző hétvégén a dekoráció még a szórakozó fiatalok prédája lehet. A városháza előtti két óriáslabda egyébként megkerült és néhányat a környező házakban élők is találtak. Kocsis Rozi kérdésünkre elmondta: ha végül még több labda is lesz, mint amire szükség van, akkor azok valamilyen módon a gyerekek örömét fogják szolgálni. Fogas kérdés: hogyan lehet ezt szinte észrevétlenül elkövetni a győri Baross úton, a Kazinczy utcában, a Széchenyi téren és a városháza előtt? Takács Józsefszázados, a rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: elindult a nyomozás az ügyben. Működtek a kamerák és a rendőrök el is mentették a felvételeket, amelyek most kiértékelés alatt vannak. Az eredményről többet egyelőre nem tudtunk meg, a teljes kárt 140 ezer forintra becsülik. 

20 éve - Repülők helyett autók Péren

A péri repülőtér üzemeltetőjének és a cég többségi tulajdonosönkormányzatainak nincs kifogása az ellen, hogy a kifutópályát más célra, mondjuk gyorsulási versenyre használják. Ez egyelőre nem is jelent gondot. „Egy repülőtér haszna a kerítésen kívül is érzékelhető, az üzemeltetés kiadásai azonban rendre a kerítésen belül jelentkeznek. Ha bérbe adjuk a repteret, abból ellensúlyozhatjuk a kiadásokat” - ezzel az alapigazsággal válaszolt a Kisalföld kérdésére Vadász László,a péri repülőteret üzemeltető kft. igazgatója. Az ügyvezetőtől azt kérdeztük, nem luxus-e a milliárdos fejlesztéssel megépült beton kifutópályát autós gyorsulási versenyre használni. Vadász László hozzátette, a hétvégi rendezvény pozitív és negatív tapasztalatait levonva, egyáltalán nem kizárt, hogy hasonló rendezvényeknek helyet biztosítanak a jövőben. Annak megértéséhez, miért van szükség erre a bevételi forrásra, egy rövid visszatekintés választ ad. A reptér üzemeltetéséért felelős kft.-nek többségi tulajdonosai települési önkormányzatok (Győr, Pér), illetve a megye. A gazdasági tervben az szerepelt: a regionális reptér három év alatt lesz képes olyan bevételt produkálni, amely már nullszaldóssá teszi az üzemeltetést, a negyedik évtől pedig remélhetőleg pozitív mérleggel zár. A Kisalföld tavaly szeptemberben rákérdezett már arra, nem kevés-e az a napi három-négy járat, amely megfordul a reptéren. Akkor valamennyi érintett türelmet kért és nemmel válaszolt. Naponta átlagban két nemzetközi járatot indít és kettőt fogad a péri repülőtér, egy év alatt 758 ilyen gép fordult meg. VadászLászlóelmondása alapján 19—36 személyes repülőgépekről van szó, amelyekkel zömében üzletemberek jönnek s utaznak tovább. A célállomás legtöbbször Németország, de indultak már Perről Portugáliába és Spanyolországba, Svájcba, valamint Ausztriába is. A nagyobb tömegek utaztatását biztosító charterjáratokra egyelőre várni kell, bár most úgy tűnik, akár a jövő héten felszállhat az első gép. Az úti cél Horvátország, az átlagos költség (a leszállás helyétől is függően) a jeggyel és reptéri illetékkel 50 ezer forint körül van fejenként. Pontos időpont addig nincs, amíg az utasszám nem biztosított. „Nem könnyű egy ilyen járatot létre hozni — mondta az igazgató. A külföldi utazási társaságok ugyanis a teljes kockázatot áthárítanák ránk, ami irreális kérés. Kétségtelen, hogy százmilliós kiadást jelent egy menetrend szerinti járat indítása, de ez nem a repülőtér kockázata kell legyen, hanem az utazási cégé.” Sokat várt mindenki a májusi EU-csatlakozástól is, de a két hétig tartó „kánaán” után jött a hideg zuhany. ,A jogértelmezők álláspontja szerint a repülőgépek üzemanyaga is jövedéki terméknek számít, ezért minden feltöltéshez vámos jelenléte szükséges, akinek a munkáját természetesen ki kell fizetni. Akinek van humorérzéke, az mosolyog ezen, a többség azonban mérgelődik a procedúra szükségességén és költségén” - folytatta az igazgató. Egy lámpát cseréltek , ezzel visszatértünk a hétvégi rendezvényhez, amely milliós bevételt hozott az üzemeltetőnek. A tapasztalatok mégis vegyesek: ,A leszállópálya műszaki állapotában gyakorlatilag semmi kár nem keletkezett, egy lámpát kellett csupán kicserélnünk. Ami műszaki problémát okozhatott volna, azt az üzemi területen kívül rendezték meg. A légi forgalmat egy napig érintette a lezárás, bár vasárnap volt egy charterjáratunk, amely a füves leszállón landolt. A szervezők tapasztalatlansága árnyalja a képet: a jegyárusítás lassúsága miatt kilométeres sor torlódott fel a 81 -es főúton, amelyet — ha lesz hasonló rendezvény - mindenképpen meg kell oldani” — zárta Vadász László, aki hangsúlyozta, a reptér tulajdonosaival egyeztetett az előtt, hogy bérbe adták volna a tuningverseny szervezőinek a kifutópályát és a hozzá tartozó többhektáros területet. Azért mégis repülőtér... A legnagyobb tulajdonrész (71 százalék) a győri önkormányzaté, Kun Andrásalpolgármester semmi kifogást nem emelt a rendezvény ellen. „Számos külföldi példát hozhatnék arra, hogy a reptereken a hangárt, a leszállópályát és más stadionokat milyen egyéb célra is hasznosítják. Ha ez műszaki problémát nem okoz és a repteret népszerűsíti, támogatom a kezdeményezést. A városi marketingben egyébként kiemelt helyen szerepel a reptér, szórólapokon együtt hirdetjük a fürdővel.” Ennél árnyaltabban fogalmazott Firtl Mátyás, a megyei közgyűlés alelnöke, aki hangsúlyozta, az önkormányzat nem kíván eltérni az eredeti elképzelésektől, miszerint Péren repülőtér üzemel. ,Az önkormányzatok nyilvánvalóan a végtelenségig nem finanszírozhatják a veszteséget, de ha lehet - s én minden turisztikai kiállításon, rendezvényen azon vagyok -, reptérként kellene népszerűsíteni Pért, s az hozzon bevételt.”

40 éve - Szeptemberre megújul a győri Béke-híd

Közel másfél évtizede, hogy a Budapestről Bécsbe vezető főút a Tanácsköztársaság út egyenes folytatásában szeli át a megyeszékhelyt, az újvárosi Kossuth Lajos út helyett. Nemcsak a távolság csökkent, de forgalomtechnikailag is korszerű megoldással gazdagodott a hatvanas és hetvenes évtized fordulóján Győr. Az, hogy száz, vagy kétszáz millió jármű, s bennük egymilliárd ember haladt már át a Békehídon, egy kicsit játék a számokkal. Egy a lényeg, annak idején az UVATERV tervei alapján a Hídépítő Vállalat, a Ganz Mávag és még több országos és helyi vállalat szakemberei kitűnő munkát végeztek. Ezt bizonyítja a híd nagyfelújítása, tervszerű megelőző karbantartása során nyert mérési tapasztalatok tömege is, de kezdjük az elején. A roppant terhet és forgalmat viselő felüljáró állapotát meghatározott szabványok, előírások szerint ellenőrizték az elmúlt másfél évtizedben. Amikor öt-hat esztendővel ezelőtt a győri Közlekedési és Távközlési Főiskola akkori hídépítő karának vezető szakemberei a szakhatóságok kérésére alapos tudományos látleletet készítettek a folyók városának hídjairól, felüljáróiról, dr. Klatsmányi Tiborígy nyilatkozott e sorok írójának: — Egyetlen teljesen egészséges, azaz hibátlan hidat találtunk, a Békehidat. A jó állapot megőrzése érdekében a Győri Közúti Igazgatóság illetékesei most is a legkiválóbb szakembereket bízták meg a felülvizsgálattal és a munkával. A Budapesti Műszaki Egyetemet, a Közlekedéstudományi Intézetet és az acélszerkezeti munkát eredetileg is végző Ganz Mávagot. A hidat használó nagyközönség e sok milliós precíz munkálatokból csak nagyon keveset lát és észlel. Három hónappal ezelőtt vonultak fel a Hídépítő Vállalat szakemberei, hogy alulról beállványozzák a mérésekhez és a karbantartáshoz a hidat. Ugyanekkor a Rába vize felett már megkezdődött a feszítőkábelek ellenőrzése és utánhúzása. Mint Böröczky Zsolt,a Győri Közúti Igazgatóság létesítményi főmérnöke elmondta, a várakozásnak pontosan megfelelőnek találták a szerkezeteik állapotát. A feszítőkábelek 10—20 százalékig ernyedtek meg, ezeket utófeszítették." A munka egy másik szakaszában léptek színre a dömösödi termelőszövetkezet dolgozói. Ők végezték el az acélszerkezetek szemcsesugaras tisztítását. Ezután ellenőrizték a hegesztési varrató- tokát, amelyek nagyrészt jól viselte a terhelést, és ,az egyéb viszontagságokat, csald kis és kevés repedést találtak. Az acélszerkezet össze- erősítésére szolgáló úgynevezett alsó övi nagyfeszültségű csavarokat viszont ki kellett cserélni. A legnagyobb terhelés ugyanis itt mutatkozott. A létesítmény főmérnökemint érdekes ipartörténeti eseményt említi, hogy annak idején a tervezők mindent kipróbáltak és felhasználtak, amit az Uvaterv egyáltalán tudott, hogy megfelelő erősségű híd szülessen. A hidat száz esztendőre tervezték, ereje kitűnő, de a kapacitása, átbocsátó képessége kevés. Ha a negyvenezer jármű a nap huszonnégy órájában elosztódva közlekedne, akkor nem lenne kevés, de csúcsidőszakok alakulnak ki. A híd így is állja a hosszú tömött sorban dübörgő kamionkonvojok „támadásait”. A javítás tervezett ütemét a kezdeti elmaradás után a kivitelezők derekasan tartják, várhatóan határidőre, szeptember 30-ra minden elkészül, és eredeti tengerzöld színében pompázik újra a még tinédzserkorú Béke-híd.