Szlovák húsból magyar bécsi szelet - Erről írtunk 10, 20 és 30 éve június 25-én

10 éve - Nyugdíj gyerekbónusszal 

Emelkedett a születések száma Észak-Dunántúlon az év első három hónapjában, a helyzet azonban messze van az ideálistól. Segítene, ha a nyugdíj függne az utódok számától is? 

„Számunkra nem volt kérdés a gyermekvállalás, a kicsink szerelemből érkezett közénk. Szerintem leginkább azért születik kevés gyermek, mert sokan nem akarják vállalni az ezzel járó anyagi terheket. Éppen most számoltuk ki, mi eddig 970 ezer forintot költöttünk bababútorra, nőgyógyászra, kisruhákra és hasonlókra” - mondta kérdésünkre Tibold Tőzsér Katalin. A 34 éves komáromi fiatalasszony hétfő óta mondhatja magát édesanyának. Ő úgy látja, további kedvezményekkel kellene segíteni a családokat, hogy meg lehessen állítani a népességfogyást. 

A Központi Statisztikai Hivatal kedvező adatot hozott nyilvánosságra a napokban. Eszerint az év első három hónapjában 984 baba látta meg a napvilágot Győr-Moson-Sopronban. Ez 2009 óta a legjobb első negyedéves adat. Komárom-Esztergom megyében is nőtt a születések száma, 0,6 százalékkal. A helyzet ugyanakkor korántsem jó, amit nemcsak az mutat, hogy kevesebben születtek, mint ahányan elhunytak, hanem az is, hogy 2010 előtt mindannyiszor ezer feletti élve születés került a rubrikába január-márciusban.  Ha semmi sem változik, a népességfogyás egyre kézzelfoghatóbb gonddá válik. 

Könnyű belátni: a társadalom elöregedése hatalmas nyugdíj-, egészségügyi és szociális problémákat hoz magával, hiszen elegendő járulékfizető híján egyszerűen nem lesz pénz ezen rendszerek fenntartására még a mostani színvonalon sem. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke által 2009-ben létrehozott Népesedési Kerekasztal az egyik megoldást a nyugdíjrendszer átalakításában látja. A nemrégiben nyilvánosságra hozott, s máris vitát kiváltott koncepció egyik kidolgozója, Gál Róbert demográfus a Kisalföldnek kifejtette: a javaslat célja az igazságtalanság megszüntetése, s csupán mellékhatása a várhatóan több születés. 

„A jelenlegi szisztéma azért igazságtalan, mert a dolgozók egyrészt kifizetik az idősek nyugdíját, másrészt gondozzák-taníttatják a gyerekeket, akik majd az ő nyugdíjukat állják. A nyugdíj-megállapítás szabályai e két kapcsolat közül azonban csak azt veszi figyelembe, hogy valaki aktív korában mennyit adott a nálánál idősebbeknek - vagyis mennyi járulékot fizetett -, de azt nem, hogy mennyi erőfeszítést tett a következő járulékfizetői generáció felnevelésére” - hangsúlyozta. 

A Népesedési Kerekasztal szerint a megoldást az jelentené, ha a gyermekesek magasabb nyugdíjat kapnának vagy korábban mehetnének nyugdíjba. Gál Róbert úgy látja, ezzel kompenzálnák, hogy a családok most valójában büntetőadót fizetnek. „Ma anyagilag az éri meg, ha valaki nem vállal utódot. A gyermekeseknél jobb karriert csinálhat, emiatt valószínűleg magasabb lesz a jövedelme, így a nyugdíja is, amelyet a mások által drága pénzen felnevelt gyermekek járulékaiból fizetnek ki neki” - mondta. Hasonló szabályra van példa a világban, Franciaországban például a háromgyermekeseknek tízszázalékos nyugdíjbónusz jár. 

20 éve - Szlovák húsból magyar bécsi szelet 

Normalizálódik a piac, állítja több sertéstartó. A mostani 300 forint körüli felvásárlási árral már-már elégedettek. Ez a bolti árakon is látszik, egyre drágább a hús. A képet árnyalja, hogy magyar felvásárlók járnak Szlovákiába, de kapható nálunk osztrák áru is. A disznóhús bolti ára egyre kúszik fölfelé. Információink szerint mivel az élősúly ára a jövő héttől húsz forinttal nő, ez a tőkehúsnál 10-20 százalékos növekményt jelent. A határ mentiek már most Ausztriában vásárolják meg a konyhára valót, sőt, osztrák hentesek is felbukkantak nálunk. Az osztrák hentesek leleményességére jellemző, hogy ma már hűtőkocsijaikkal járják a megyei utakat is - tegnap egyikük Csornán bukkant fel -, amelyekről a kinti áron lehet megvásárolni a konyhára valót: húst, szalámit, virslit, különböző kolbászokat. Eközben az ólak zöme kiürült a Rábaközben is, mivel a gazdák beleuntak a tavalyi állandó bizonytalanságba.

A sertéshelyzet külföldön is hasonlóan alakult: a felvásárlási árak Ausztriában és Szlovákiában is most normalizálódnak, így az árak ott is emelkednek. Markotabödögén Németh Antal kivárta a két „szűk esztendő” végét. Azt mondja: a gazdáknak leginkább a stabil árakra van szükségük, hogy tervezni tudjanak. A markotai termelő nyolcvan anyadisznót tart. Az elmúlt két év katasztrofális volt, ha valakinek nem volt elegendő tartalékja, bedobhatta a törülközőt — osztotta meg tapasztalatait a Kisalfölddel Németh Antal —, 190 és 200 forintos kilónkénti felvásárlási árral ugyanis nem lehetett talpon maradni, fejlesztésre pedig nem is gondolhattunk, hiszen a szinten tartás is gondot okozott. Most 290 forintot adnak a disznóért, amire azt mondhatom, hogy a közepesnél valamivel jobb. Szerencsére, nekem biztos piacom van, megbízható a partner, korrekt a kapcsolatunk. Németh Antal fajtatiszta állományt tart, azaz idegen állat nem kerülhet a telepre. Ez állat-egészségügyi szempontból nagyon fontos és az állomány értékét is növeli. 

A jövőt illetően a gazda bizakodó. Ha a nemzeti vidékfejlesztési tervet az uniós szempontok szerint alkalmazzák, akkor a családi gazdaságok, kistermelők is életben maradnak. Például Németországban az átlagos birtokméret 15 és 50 hektár között van, de a kisebb gazdaságok is megkapják a támogatást ugyanúgy, mint a nagyobbak. Sajnos, Magyarországon egyelőre nem ez a jellemző és a beígért támogatást sem kaptuk meg, a 2000 forintot, minden leadott darab után. A miénk családi gazdaság és ha minden rendben lenne, stabil árakkal, tervezhető jövővel, akkor egy öttagú családot ez az állomány el tudna tartani. 

Háromszáz forintnál több lesz 

Kiss M. Vencel Kapuváron másfél éve abbahagyta a „disznózást”. Mint mondta, több veszteséget a gazdasága már nem tudott elviselni. Most azonban azon gondolkodik, hogy újra belevág. - Úgy látom, hogy most megfelelően alakul a piac, az árak is kezdenek emelkedni. Ez a mostani 300 forintos kilónkénti felvásárlási ár elfogadható, de én bízom benne, hogy még emelkedni fog - indokolta döntését a kapuvári gazda. 

A magyarok 46 koronát is megadnak 

A szomszédos Szlovákiában is csökkent a sertésállomány: az egy évvel ezelőttihez képest 14 százalékkal kevesebb disznót tartanak. A visszaesés a több éve tartó, alacsony felvásárlási árak számlájára írható. 

Az eddigi alacsony felvásárlási árak miatt — 30-33 szlovák korona (1 korona 6,6 forint) — számos dél-szlovákiai termelő teljesen felszámolta állományát. Korábban szinte minden csallóközi magánháznál tartottak 1-2 malacot, mára sokan ezt is abbahagyták. Szlovákia korábban nem exportált élő állatot vagy sertéshúst, csak késztermékeket. Az import viszony jelentős volt. Az élő állat, illetve sertéshús többsége Csehországból érkezett. A felvásárlási árak egy-másfél hete kúsztak fel 40 koronára, sőt, a napokban már 43 koronát is megadtak a disznó kilójáért, miközben már a minőséget sem ellenőrzik. Érdekesség, hogy magyar felvásárlók is betörtek a piacra, és egészen magas, 46 koronás árat kínálnak 

Ausztriában ötödével kevesebb a disznós gazda Ausztriában, Burgenlandban tavaly 2500 gazda foglalkozott sertéstartással, 20 százalékkal kevesebb, mint a korábbi években. Az állományban a csökkenés 6,5 százalékos volt. Dr. Somogyi Balázs,az agrárkamara igazgatóhelyettese azt mondja, ez kizárólag az alacsony felvásárlási árnak tudható be. — Az utóbbi években egy euróra esett vissza a sertéshús felvásárlási ára, ami katasztrofális helyzetet eredményezett - mondta dr. Somogyi Balázs. — Azt hiszem, a mélyponton már túl vagyunk, de még mindig nagyon messze az egészséges állapotoktól, azaz az 1,8 eurós ártól. Ausztriában a sertéstartók nem kapnak támogatást, mert az állattenyésztés odakint összefügg a növénytermesztéssel. A gazdák ugyanis csak akkor kapnak engedélyt „disznótartásra”, ha megfelelő földterülettel is rendelkeznek. Ez a folyékony trágya elhelyezésével függ össze. Egy osztrák gazdának, aki évente ezer sertést ad le, körülbelül hetvenhektáros birtokkal kell rendelkeznie. A sertéstartást sehol sem támogatja az EK A sertéstartásra azért is nincs támogatás, mert az Európai Unió veszteséges gazdaságot nem támogat, azaz aki életképes, az talpon marad, aki viszont nem, abbahagyja a termelést, mert csak túltermelés lesz és az árakat nyomják lefelé - jelentette ki dr. Somogyi Balázs. - Egészséges verseny alakul ki ezen a területen is, és ha a minőség megfelel, akkor a dán vagy holland, de a magyar hús is a piacra kerülhet. A kamarai vezető arról is beszélt, hogy az unióban megtermelt sertést a világpiacon nagyon nehéz értékesíteni, mivel az euró a dollárhoz képest megerősödött.  

Szlovákiában az üzletláncok máris reagáltak a kialakult helyzetre: a hús és hústermékek bolti ára 10-20 százalékkal emelkedett. A Billa e heti akciós kínálatában például 119,90 koronáért(792 Ft) kínálja a sertéskarajt vagy a szeletelt tarját csonttal. A Carrefourban a lapocka akciós ára június 29-éig 109 korona(719 Ft) kilónként Ausztriában egy kiló rövid karajt 4 euróért (1040 Ft) árusítanak, ugyanez csont nélkül 4,5 euró (1170). A tarja 2,7 (702 Ft),a comb 3 (780 Ft), a lapocka 2 euróba (520 Ft) kerül. Magyarországon a rövid karaj 900-1000 forint körül van, a hossza 900forint. A comb kilója 880, a tarja 730 forint. 

30 éve - MSZP-SZDSZ: aláírták a koalíciós megállapodást 

Az MSZP és az SZDSZ elnöke péntek délután, háromhetes tárgyalássorozat lezárásaként, aláírta a két pártközös kormányzásának elveit és szabályait rögzítő koalíciós megállapodást, amelyet vasárnap az MSZP kongresszusának és az SZDSZ küldöttgyűlésének még jóvá kell hagynia. A szerződést Horn Gyula és Pető Iván egybehangzóan történelmi jelentőségű dokumentumnak értékelte. 

A 160 oldalas megállapodás rögzíti a kormányzati együttműködés garanciáin és a kormányprogram alapjain kívül a miniszterek listáját is, amelyről az aláírás ünnepélyes aktusát megelőző percekben állapodtak meg a két párt vezetői. Az új kormányprogramjáról az Országgyűlés július 14-15-én folytathat vitát és akkor választhatja meg a kormányfőt is. Azt megelőzően,július 11-12-én a parlamenti bizottságok meghallgathatják a bársonyszékek várományosait. 

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka várhatóan július 20-áig tart majd - legalábbis erre tesznek javaslatot a koalíciós pártok. Az új kormány tagjainak névsorát a leendő kormányfő, Horn Gyula nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette. A politikai államtitkárok személyére később tesznek a pártok javaslatot: az MSZP-nek most, a hét végén meg kell hoznia döntését, hogy azt jóvá tudja hagyni a párt kongresszusa. Mivel az SZDSZ-nek nem kell a küldöttgyűlés elé vinni a neveket, ráérnek a kormány megalakulását megelőző napokig a kiválasztással. A koalíciós megállapodás értelmében a két pártnak még egymással is egyeztetni kell a jelölteket. Az MSZP elnöke bejelentette a sajtótájékoztatón azt is, hogy pártja Gál Zoltánt javasolja az Országgyűlés elnökének. 

A megállapodás politikai lényegét a sajtó képviselőivel Horn Gyula ismertette. Eszerint az MSZP és az SZDSZ elkötelezett a szociális garanciákkal alátámasztott hatékony piacgazdaság iránt, kiáll az emberi és politikai jogok garantálása, a parlamenti demokrácia és a jogállamiság mellett. Közös céljuk a Magyar Köztársaság függetlenségének és biztonságának garantálása és hazánk beillesztése az európai népek demokratikus közösségébe - együttműködve a szomszéd országokkal és támogatva az ott élő magyarságot. Az MSZP és az SZDSZ ésszerű és határozott gazdaságpolitikával, érzékeny szociálpolitikával kívánja kivezetni az országot a súlyos válságból és tisztában van azzal, hogy ennek alapfeltétele a társadalmi béke. Eljött az ideje, hogy a nemzetet megosztó ellentétek, a múltbéli sérelmek helyett a jövő feladataira, a közös tennivalók felé fordítsuk figyelmünket - fogalmazott HornGyula. 

Pető Iván azt hangsúlyozta, hogy most a választók akaratából két olyan párt kormányoz együtt, amelyek között az elmúlt időben a legmélyebb volt az ellentét. A múlt értékeléséről ezután is folynak majd viták, de ezek színtere immár nem a kormány és a parlament lesz, hanem a tudomány és a nyilvánosság különböző fórumai. 

-A politikának - jelentette ki az SZDSZ elnöke - nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről kell szólnia. A megállapodást értékelve Horn Gyula úgy vélekedett, hogy abba sikerült mindkét párt céljait beleilleszteni. A kormány összetétele pedig megfelel az MSZP azon választási ígéretének, hogy a szakértelem kerül kormányra. Az SZDSZ elnöke is elégedett a koalíciós szerződéssel és a szabad demokraták kormánypozícióival. Pető Iván szerint egy 20 százalékot elérő párt bárhol a világon büszke lehet, ha ekkora kormányzati befolyásra tud szert tenni. Pető Iván fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az SZDSZ az előző ciklusban az Országgyűlés legerősebb ellenzéki pártja volt, és ennek tudatában kívánja kormánypártként alakítani a politikát az ellenzékkel, s különösen érdekelt az MDF-hez fűződő viszony javításában. A két pártelnök a tárgyalások legnehezebb feladatának a gazdaságpolitika és a szakbizottságokban egyeztetett részprogramok összehangolását tartotta - derült ki a sajtótájékoztatón -, mivel a pénzszűke miatt oktatásra is, szociális célokra is, de környezetvédelemre is kevesebb juta kívántnál. Kérdésre válaszként hangzott el, hogy a tárgyalásokon nem került szóba az ügynöktörvény felülvizsgálata. Pető Iván ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a koalíció azokat a törvényeket is érvényesnek tekinti, amelyek elfogadásával az előző ciklusban nem értett egyet. Az új koalíció nem tervezi azt sem, hogy átfogó vizsgálatot indít az elmúlt évek minden privatizációs és korrupciós ügyletében. A közfelháborodást kiváltott esetekben azonban vizsgálat várható. A pénteken aláírt koalíciós megállapodás szombaton az MSZP választmánya és parlamenti képviselőcsoportja,valamint az SZDSZ Országos Tanácsa elé kerül. Vasárnap kell a szerződést az MSZP kongresszusának és az SZDSZ küldöttgyűlésének jóváhagynia ahhoz, hogy életbe léphessen. 
A kabinet tervezett névsora: Horn Gyula miniszterelnök; Kuncze Gábor belügyminiszter, koalíciós miniszterelnök-helyettes ; Békesi László pénzügyminiszter; Pál László ipari és kereskedelmi miniszter; Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter; Lakos László földművelésügyi miniszter; Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter; Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; Keleti György honvédelmi miniszter; Kovács László külügyminiszter; Vastagh Pál igazságügy-miniszter; Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter,Kovács Pál népjóléti miniszter ésKatona Béla, nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter.