Extrém esőzések - Órákra tóvá változnak az utcák és kertek Győrben - videó

Mostanra elfogyott az ingatlantulajdonosok türelme, ezért a megoldás reményében ősszel lakossági fórumot kezdeményeznek a városvezetés és a közműcégek képviselőinek részvételével. A szabadhegyi Pannónia utca, s vele együtt a vasúttal párhuzamosan futó garázssor csapadékvíz-elvezetése a szomszédos terület beépítésével változott meg gyökeresen, amikor a szomszédos, természetes vízgyűjtőként és szikkasztóként funkcionáló nádas helyére barkácsáruház és parkoló került. Mivel a nagy esőzések alkalmával a felgyülemlett víz nem találta korábban megszokott útját, az elöntések rendszeressé váltak.

– A helyzeten kívánt változtatni a 2008-ban megújított csapadékvíz-elvezető rendszer, azonban az elképzelés elbukott: a direkt a Pannónia utca közepére lejtetett csapadékvíz a csatornarendszerből előtörő szennyvízzel együtt kerteket, garázsokat, pincéket áraszt el újra és újra – nyilatkozta a Kisalföldnek Csák Péter, aki az érintett ingatlantulajdonosok képviseletében kereste meg lapunkat. Úgy fogalmazott: noha a Pannon-Víz és az útkezelő több apró módosítást hajtott végre a rendszeren, a lakók kiszolgáltatottsága érdemben nem változott. Nem segített, hogy az elvileg zárt szennyvízelvezető rendszert számos illegális csapadékvíz-rákötés terheli, és az is csak mélyítette a problémát, hogy az elmúlt években a közműrendszerek fejlesztése nélkül több száz új lakás létesült a városrészben. Tovább fokozza aggodalmaikat, hogy a vasúti átjáró szomszédságában lévő, nagyjából 9800 négyzetméteres zöldterületből újabb 7200 négyzetmétert beépítenek, ami a talajvíznyomás érezhető változása mellett növeli a városrész közműterhelését is. 

Régi rendszer, új házak 

Szabadhegy csapadékvíz-elvezető rendszereit az útkezelő szervezet üzemelteti. Máthé-Tóth Péter igazgató válaszát azzal kezdte: az útburkolat alatti zárt rendszerek a szabadhegyi II-es és III-as záportározó tóba, illetve az adyvárosi I-es tározótóba továbbítják a csapadékot, majd onnét az Ipar utcán át a bácsai szennyvíztisztítóba. A tavakat a Győr-Szol Zrt. üzemelteti. Zápor esetén minden csőrendszer túltelítetté válik, az alacsonyabban, mélyponton lévő víznyelőkből, tisztítóaknákból kiáramlik a víz, mivel a három tó együtt nem tudja kezelni. A hetvenes években kialakított rendszer sokáig jól működött, de azóta sok beépítés történt, amit nem követett a vízelvezetési kapacitás, hanem mindig a meglévő rendszert használták megoldásként. Ezek egy átlagos csapadékot kezelni tudnak, a nagy intenzitásút azonban nem. Az ingatlanokba befolyik a víz, és órákba telik, mire a tavak befogadják az utcák alatti csapadékvíz-elvezető hálózat tartalmát. 

Kapacitáshiány 

Az útkezelő igazgatója hozzátette: évente legalább egyszer tapasztalnak néhány négyzetkilométert érintő jelentős záport, de ma már akár három-négy is előfordul. Idén június 10-én délelőtt 1,5 óra, majd délután 1,5 óra alatt hullott több városrészre összesen 70 milliméter eső, amely nagy átlagban másfél havi csapadéknak felel meg. Az új beépítéseknél, új bevásárlóterületek tervezésénél ma már minden beruházót a helyben szikkasztásra szorítanak, hogy ne fokozzák a terhelést. 

Új beruházás kellene 

– Az épített környezet miatt csak jelentős, több 10 milliárd forintos beruházásokkal lehet leválasztani az egyesített rendszerről a csapadékvízrendszert, új szikkasztómezőket, esőkerteket, elárasztásra használható területeket kialakítani, hogy késleltessék az elvezetők terheltségét. Jelenleg azon dolgozunk a Győr-Szollal, Pannon-Vízzel, hogy a három tározótó üzemi vízszintjét lecsökkentsük addig a mértékig, hogy a Szőnyi Márton út és a Pannónia úti elvezető ágak lefolyása jobb hatékonyságú legyen, kisebb mértékű legyen a visszaduzzasztás. Ez mintegy 40 centiméteres csökkentést jelentene – felelte Máthé-Tóth Péter, aki válaszát azzal fejezte be, hogy a sok eső miatt megemelkedett a talajvíz, ami nem könnyíti meg a tavak vízszintjének kezelését.