Az év védőnője – A mosonmagyaróvári Bordákné Kovács Anita kapta az elismerést

– Az év védőnője címet érdemelte ki nemrég. Mit jelentett önnek ez az elismerés?

– Nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor megtudtam, hogy jelölést kaptam Az év védőnője díjra. Ezt a kitüntetést 2011 óta több kategóriában hirdeti meg a Magyar Védőnők Egyesülete. A közönségszavazás kategóriában közel nyolcvan kolléganővel együtt kaptam meg a lehetőséget a szülők jelölése alapján. Egy hétig tartó online szavazás indult, mely először nyilvános volt, majd az utolsó két napban levették a szavazati pontszámokat, és „vakon” folytatódott.

Rengetegen szavaztak rám, szurkoltak, temérdek üzenetet kaptam. Olyanok is támogattak, akik tíz-húsz évvel ezelőtt vagy még régebben tartoztak a védőnői gondozásom alá. Szinte időutazásként éltem ezt meg, mivel sok régi emlék előjött a szülők üzenetei alapján. Fantasztikusan jó érzés volt, ahogy peregtek a szavazatszámok. A végleges eredményről telefonon értesítettek. Megható pillanat volt. Harminckét éves védőnői munkám szívmelengető megkoronázásának éreztem a szülők elismerését. A Belügyminisztérium márványtermében adták át a díjat. A verset mondó művésznő elhozta a csecsemőkorú kislányát, és beszélt a védőnővel való kapcsolatáról. Jó volt hallgatni a szeretetteljes szavait.

– Miért ezt a hivatást választotta? Kinek a hatására döntött a védőnői szakma mellett?

– Két kisebb testvérem született. Emlékszem, amikor jött hozzánk Magdi néni, a védőnő, vagy mi mentünk édesanyámmal hozzá. Már akkor nagyon tetszett, ahogy a várandós és a kisgyermekes anyákkal foglalkozott. A pályaválasztásnál tudatosan döntöttem e mellett a segítő szakma mellett. Magdi néni lett a tanító védőnőm. Igazi példakép volt számomra. Szívvel-lélekkel adta át nekem a tudását, tapasztalatát. Ma is hálás vagyok ezért.

– Milyen volt a pályája elején és milyen most ez a hivatás?

– Egy kis Fejér megyei faluban kezdtem dolgozni. Nagy kihívást jelentettek akkoriban a gyámügyes, gyermekjólétis, bántalmazásos esetek, a gyermekek elhanyagolása és a higé­niai viszonyok hiányosságai. Most úgy látom, napjainkra a szülők tudatosabbak, fontosnak tartják, hogy a gyermekeik érdekében a lehető legjobb lehetőségeket válasszák.

– Éveken keresztül nemcsak védőnőként találkozhattunk a nevével, hanem baba-mama jógák szervezőjeként is.

– Igyekeztem olyan képzéseken, továbbképzéseken részt venni, melyek a szakmai munkámat támogatták és amelyeknek a védőnői gondozás során hasznát vettem. Gondozottaimnak szerveztem már baba-mama jógát, babamasszázst, babakocsis futást, hétvégi futóklubot, mentálhigiénés projektet, kismamatornát, csecsemőgondozásra felkészítést, szoptatós délutánokat. Sok éve, meghívott előadóként részt veszek a mosonmagyaróvári kórház szülésfelkészítő programjában, ezenkívül rendszeresen foglalkozom adományok gyűjtésével, továbbításával a családok felé. Fontos számomra a következő generáció védőnőinek szakmai fejlődése is. Oktató védőnőként 2021-ben a magyarországi védőnőket oktató egyetemek vezető szakoktatóinak és az országos vezető védőnő döntése alapján a „Jó gyakorlatok az oktató védőnői munkában” pályázaton első helyezést értem el.

– Milyen tervei vannak még védőnőként?

– Nemrég vettem át diplomámat a Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés segítő szakán. Fontosnak tartom, hogy a hozzám fordulók lelkét is támogassam, így jelenleg ezt az új tudást szeretném beépíteni a védőnői munkámba. Erősíteni az anyákat abban, hogy a várandósság idején és a kisgyermekes időszak alatt az önbizalmuk stabil legyen. Bízzanak abban, hogy „elég jók” az anyai teendők végzéséhez. A gyermek életében az első három év sorsdöntő. Itt alakul az a pozitív kötődés a szülők felé, mely élethosszig elkísér, és testi-lelki egészséghez segít. Azt tervezem, hogy amíg csak lehet, ezt támogatom, és azt gondolom, hogy hungarikummá minősített hivatásunkban minden kolléganő munkálkodik ezen.

Névjegy

Bordákné Kovács Anita védőnő férjével két gyermeket nevelt. A fiúk pár éve már kirepültek a családi fészekből és önálló életet kezdtek. Szabadidejében szívesen olvas, kertészkedik. Fontos számára az egészséges táplálkozás, a mozgás. Rendszeresen jógázik. Folyamatosan képezi magát, hogy a szakmáját minél magasabb színvonalon végez­hesse.