Tegnap, 10:12
Évente találkoznak Rábapordányban – Az ükunokák virágot tesznek a nagyszülők sírjára
Családi találkozót tartottak a közelmúltban Rábapordányban: a Baranyai família ma élő tagjai gyűltek össze, a Baranyai József– Bebes Etel házaspár utódai.
A Baranyai család apraja és nagyja felkerekedik és elutazik a szülőfaluba, a nagy találkozóra.
Összetartó család a Baranyai família. Minden évben összegyűlnek, felidézik a régieket, köszöntik az újonnan érkezőket és elbúcsúznak halottaiktól. A rábapordányi Baranyai József–Bebes Etel házaspár leszármazottai találkoznak ilyenkor, a szülők nyolc gyermekének családjai térnek vissza őseik földjére. Merthogy sokukat a sors messze sodorta a szülőfalutól.
Baranyai József és Bebes Etel 1910-ben házasodtak össze Babóton, a menyasszony községében. Közös életüket a férj falujában, Rábapordányban kezdték el, és ott is éltek halálukig. Tíz gyermekük született, közülük nyolcan élték meg a felnőttkort és alapítottak családot. Népes család vette tehát körül a szülőket, és a Teremtő tartalmas és hosszú élettel ajándékozta meg őket. A családfő néhány hónappal a hatvanadik házassági évfordulójuk után halt meg, felesége hat évvel később követte. A család múltját kutatja a Nagykanizsán élő Horváth Alajos, aki édesanyja révén unokája a házaspárnak.
A nagyszüleink nagyszerű emberek voltak, tele szeretettel a családjuk iránt. Gyermekeik közül több is elkerült Rábapordányból, de a szülői ház mindig nyitva állt és várta haza őket. Összetartották a családot és nyilván ennek köszönhető, hogy az ő haláluk után fél évszázaddal is ragaszkodunk egymáshoz és várjuk minden évben a találkozót
– fogalmazott Horváth Alajos. Az első családi összejövetelt 2011-ben rendezték meg, és azóta minden évben megtartják. – A Budapesten élő Márta unokatestvérünk a főszervező. A találkozó a temetőben kezdődik, ahol nagyszüleim ükunokái tesznek virágot a sírjukra. Ha valakinek mondanivalója van, a sírnál elmondhatja. A családkutatás legújabb eredményeiről is ott számolok be. Aztán a helyi vendéglőben köszöntjük a kerek születésnapjukat ünneplőket. Ha halottunk van, akkor róla is megemlékezünk. Idén például egy ötvenedik házassági évfordulót is ünnepeltünk.
Horváth Alajos megemlítette: kihasználva a technikát már az interneten is tartják egymással a kapcsolatot, így naprakészek a családban történtekről.
- Az ősök mind gazdálkodó voltak, nagyszüleink is a mezőgazdaságból éltek-mesélte Horváth Alajos. - Volt egy kis földjük, elég messze a falutól, sok fáradsággal lehetett csak művelni. Úgy is hívták egyébként azt a részt, hogy bárnevolna! Árpás irányában feküdt a kicsi birtok. Gyerekkoromból emlékszem, hogy nagypapának ökrei voltak. Előtte lovakkal dolgozott, de a második világháborúban minden jószágot elhajtottak tőle is. Utána gyakorlatilag újra kellett kezdeniük az életet. Később aztán jött a téesz, de addigra ők már megöregedtek. Szép kort éltek meg nagymamával együtt. Nagy szeretetben éltek és a család volt a mindenük. Az elkerült unokák minden nyáron Rábapordányban nyaraltak és a gyerekek is minden évben napokat töltöttek otthon. Erős, szoros volt a kötődés egymáshoz.
Megható pillanata volt a találkozónak, amikor a család legfiatalabb és legidősebb tagja találkozott. Horváth Alajos unokája, Panka és a 92 éves Baranyai Teréz, aki a kislány dédmamájának mára egyetlen élő testvére.
