Nem elég kerékpárra ülni, a KRESZT-t is ismerni kell

Statisztikák, számok, módszerek és akciók kerültek szóba a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közlekedési Baleset-megelőzési Bizottság (VMKBB) ülésén, amelyet a napokban tartottak Győrben. Rosta Roland rendőr őrnagy, a bizottság titkára emlékeztetett, hogy a baleset-megelőzés folyamatos munka, sok változóval – változnak például a közlekedők szokásai és a leggyakoribb baleseti szituációk is –, ezért folyamatos alkalmazkodásra van szükség a baleset-megelőzési munkában is.

– Az Európai Unió hivatalos célkitűzése, hogy 2050-re megvalósuljon, hogy senki ne haljon meg közlekedési balesetben az utakon. Ez nagyon optimista és ambiciózus terv, és egybevág azzal, amit mi is vallunk, hogy minden élet számít. A rövidebb távú uniós cél, amelyet Magyarország és természetesen vármegyénk is követ, hogy 2030-ra a felére csökkenjen a közlekedési baleseti halálesetek száma a 2020-as adatokhoz képest – mondta Rosta Roland.

Baleset-megelőzés az óvodától a nyugdíjaskorig

Vármegyénkben 2023-ban – az előzetes statisztika alapján, mert ezek még nem a végleges számok – 0,8%-os a csökkenés a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek számát tekintve. Több mint 700 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, ebből 26 volt halálos kimenetelű, összesen 28 ember halálát okozva. Rosta Roland elárulta: ez az egyik legalacsonyabb szám a vármegyénkben, amióta hivatalos statisztika létezik. „Csak összehasonlításul: a 90-es évek elején négyszer ennyi volt az éves átlag, azaz közel százan haltak meg közlekedési balesetben a vármegye útjain…

A javuló adatokban nemcsak a rendőrség baleset-megelőzési és szemléletformálási munkája játszik közre, hanem olyan objektív szempontok is, mint például az egyre biztonságosabb járművek és a fejlődő úthálózat. Hátráltató tényező azonban, hogy egyre több jármű közlekedik az utakon. Az eredmények tehát jók, de amíg akár egyetlen ember is áldozata lesz közlekedési balesetnek, nem dőlhetünk hátra”, mondta az őrnagy.

Az ülésen részt vett Németh Zoltán, a vármegyei önkormányzat elnöke is, aki a bizottságban az alelnöki tisztséget tölti be. Nem véletlenül, hiszen az önkormányzat számára is prioritás a biztonságos közlekedés, az, hogy mindenki épségben elérje az úti célját.

– Segítjük és támogatjuk a rendőrség baleset-megelőzési kampányait, amelyek minden korosztályt céloznak, az óvodásoktól a nyugdíjasokig, hiszen a közlekedésben minden korosztály részt vesz. A baleset-megelőzési bizottság szlogenje is ennek jegyében született: „Baleset-megelőzés a gyermekkortól az időskorig”. Ebből is látszik, hogy a munka és az akciók nem csak az autósoknak szólnak, hiszen például aki kiszáll a volán mögül, az rögtön gyalogosként folytatja… – mondta Németh Zoltán.

A kerékpár is jármű

Idén a rendőrség baleset-megelőzési munkájának fókuszában a gyalogosok és a kerékpárosok állnak. Már csak azért is, mert egyre népszerűbb a kerékpározás, egyre többen pattannak nyeregbe, ami ugyan örvendetes trend, de sajnos egyben azt is jelenti, hogy statisztikailag nagyobb az esélye annak, hogy egy biciklis balesetet szenvedjen.

– Sok emberben nem tudatosul, hogy ha kerékpárra száll, akkor járművet vezet – még akkor is, ha nincs szükség hozzá jogosítványra –, azaz neki is éppúgy tisztában kell lennie a KRESZ rá vonatkozó szabályaival, mint egy autósnak. Ez természetesen az utakon közlekedő gyerekekre is vonatkozik, náluk elsősorban a szülők felelőssége, hogy a felelősségteljes közlekedésre megtanítsák őket – figyelmeztet Rosta Roland. Sajnos, teszi hozzá, vannak, akik az alapvető közlekedési szabályokkal sincsenek tisztában, nem ismerik például a körforgalmon történő áthaladás szabályait. Gyakori tévhit az is, hogy kerékpárral be lehet hajtani szemből az egyirányú utcába, pedig ez csak akkor igaz, ha ezt külön közlekedési tábla lehetővé teszi. Sok továbbá a kivilágítatlan kerékpáros, holott párezer forintért már kaphatunk első-hátsó lámpaszettet, és sok esetben láthatósági mellényre is szükség van.  

A gyerekek edukációját célozzák a rendőrség közlekedésbiztonsági versenyei, amelyeken az elméleti és gyakorlati tudásukat bizonyíthatják a kerékpáros közlekedés szabályairól, és sikeres „Az iskola rendőre” program keretén belül működő KEVE (Közlekedjünk Együtt, Vigyázzunk Egymásra) program is. Az utóbbi tavaly indult a vármegyében az általános iskola első osztályában tartott oktatással, amelyet egy rendőr és a pedagógus együtt végez. Az előadások felmenő rendszerűek, azaz minden évfolyam a korának megfelelő témában tanulhat a közlekedésbiztonságról egészen nyolcadik osztályig, ahol már a segédmotor-kerékpáros közlekedésről esik szó. Tavaly kísérleti jelleggel, egy iskolában indult el a program, ma pedig már a vármegye tíz iskolájában működik sikerrel. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy az iskolapadból kikerülő gyerekek tudatosan közlekedő felnőtté válnak.  

Ami pedig a baleset-megelőzési kampányokat illeti, a rendőrség halad a korral: a közösségi médiában – a Facebookon, a TikTokon – ötletes videókkal célozza meg a netezőket. Az egyikben egyenesen Knight Rider autója, KITT szerepelt, „aki” jellegzetes hangján hívta fel a figyelmet a biztonsági öv fontosságára. Ezt sokan alábecsülik, néhányan még mindig azt gondolják, hogy egy esetleges ütközést „megfognak izomból”, ami természetesen lehetetlen. A súlyos balesetek (be nem kötött) áldozatainak 90%-a kirepül az autóból a szélvédőn keresztül, s van, akit ezután a saját autója nyom agyon… Előfordul, hogy az áldozaton alig van külsérelmi nyom, a belső szervei azonban nem tolerálják a sokkolóan hirtelen lassulást és egyszerűen leszakadnak, halált okozva…      

Drónokkal is figyelik a szabálytalankodókat

A vármegyénkben tavaly történt több mint 700 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset vezető oka az elsőbbségadás elmulasztása volt, a balesetek 27%-a ezért következett be. Ezt követi a sebességtúllépés 21%-kal, a lista harmadik helyén pedig a kanyarodásra, haladásra és irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megszegése állt 16%-os aránnyal; ide tartozik például a szabálytalan sávváltás. Az ittas vezetés a balesetek 6,5%-ában – közel félszáz esetben – játszott szerepet.

Az utóbbi visszaszorítására az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tettek a hatóságok. Sokat segített az úgynevezett finn módszer, amelyet évekkel ezelőtt hazánkban is bevezettek a közúti ellenőrzésben. Ennek lényege, hogy egy adott útszakaszon a rendőrség teljesen leállítja a forgalmat, és futószalagszerűen, egyszerre akár 6-8 rendőr segítségével szondáztatja az autóvezetőket. Ilyenkor kizárólag az alkoholfogyasztást (vagy annak hiányát) vizsgálják, nincs tehát iratellenőrzés, ennek köszönhetően rövid időn belül nagy számú – akár óránként 4-500 – embert lehet megszűrni. Óránként egy-két sofőr le is bukik, azaz minden 200-250. autóvezető ittasan ül a volán mögé… Ilyen ellenőrzésbe bármikor, bárhol bele lehet futni. Jó hír, hogy az említett 6,5%-os adat – ilyen arányban szerepel a baleseti okok között az alkoholfogyasztás – vármegyénkben a második legkedvezőbb adat, amióta erről adatokkal rendelkezik a rendőrség.  

A baleseti statisztikák javulásához hozzájárul, hogy az utóbbi években a rendőrség drónokat is bevet a szabálytalankodók kiszűrésére. A szemfüles győriek gyakran kiszúrhatják a magasban a repülő szerkezeteket a város több pontján, amikor a drónok – a többi között – az előzni tilos tábla és a vasúti átjáróhoz kapcsolódó szabályok betartását, a tilos jelzésen való áthaladást, vagy az elsőbbségi jog megadását figyelik a kritikus kereszteződésekben. Sőt, az autópályán – pontosabban felette – is tevékenykednek, ott a kamionok előzését, a biztonsági öv bekötését ellenőrzik 40-50 méter magasságból.