Több energiát termel, mint amennyit felhasznál a vármegye rendezvényközpontja

Több mint négymilliárd forintot osztott ki a vármegye az elmúlt években az energetikai korszerűsítési pályázatok nyertes önkormányzatainak. Akkor, még az energiaválság előtt, nem elsősorban anyagi szempontok, sokkal inkább környezet- és klímavédelmi megfontolások vezették a polgármestereket, de tavaly, az energiaárak drasztikus emelkedésekor a téma zsebbe vágó kérdéssé vált. Számos település önkormányzati fenntartású épületein cseréltek nyílászárót és hőszigetelést, korszerűsítették a fűtési rendszert, szereltek fel nap­elemeket, hőszivattyút, vagy korszerű hűtő-fűtő klímákat; óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, művelődési házak, polgármesteri hivatalok újultak meg ily módon. Az eredmény kézzelfogható volt; akadt olyan település, ahol

– az új, csaknem tízszeresére nőtt energiaárak mellett – egymillió forintos gázszámlát kellett volna kifizetnie az önkormányzatnak, az energetikai korszerűsítésnek köszönhetően azonban közel nullára esett az épületek energiaigénye… Nem csoda, hogy ma már azok a településvezetők is belátják a hasonló beruházások fontosságát, akik „kevésbé érzékenyek” a környezetvédelmi szempontokra.

A kicsik is sikerrel indultak

„A legkörnyezetbarátabb energia az, amit nem használunk el, hiszen azt nem kell megtermelni sem” – mondja Németh Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke, aki számos települési pályázat megírásánál „bábáskodott”. A politikus elárulta: az önrész nélküli pályázatok nehézségét az jelentette, hogy az energetikai korszerűsítésekhez kapcsolódóan gyakran olyan munkákra – elsősorban belső felújításra, festésre, burkolatcserére – is szükség volt, amelyeket viszont pályázatból nem lehetett finanszírozni. „Igaz, ezt nem mindenki lépte meg: volt olyan, energetikailag és külsőleg teljesen megújult, új ajtókkal-ablakokkal felszerelt, frissen hőszigetelt épület, amelybe belépve még mindig a hetvenes években éreztük magunkat, mert belül évtizedek óta semmi nem változott…” – meséli Németh Zoltán. Nem könnyítette meg a pályázó települések dolgát az sem, hogy az energetikai pályázatok a legbonyolultabbak közé tartoznak, ám szerencsére a vármegyei önkormányzati hivatal pályázatíró csapatának támogatásával a kistelepülések is sikerrel indulhattak, és a profi pályázati menedzselésnek köszönhetően adminisztratív módon is lezárhatók voltak.

Energiahatékonysági korszerűsítésre irányuló pályázatok szinte folyamatosan elérhetők a települések számára, éppen a közelmúltban írtak alá több támogatási szerződést a legújabb nyertesekkel, szerte a vármegyében. Babót például 18 millió, Fertőendréd 63 millió, Öttevény 42 millió, Völcsej 32 millió, Hegykő 200 millió, Sarród 33 millió forint támogatási pénzt költhet önkormányzati épületeinek korszerűsítésére. A tavaly indult, 2027-ig tartó támogatási ciklusban közel hatmilliárd forint jut erre a célra, ebből 3,7 milliárd a kistelepülésekre, és ez az összeg igény esetén még nőhet.

Németh Zoltán elmondta, hazánkban bőven van potenciál a kiaknázható zöld­energia-forrásokban, akár a napenergiát, akár a geotermikus energiát nézzük. „EU-s viszonylatban nem állunk rosszul, hiszen alacsonyabb CO2-kibocsátással állítunk elő egységnyi energiát, mint mondjuk a sokak által zöldebbnek tartott Németország” – mondta az elnök.

Korszerű lett a műemlék is

A korszerűsítési hullámból nem maradhatott ki a vármegyei önkormányzat sem: miután a pályázó településeket „sínre tette”, két önkormányzati épület korszerűsítése is sorra került. Elsőként az önkormányzat győri, Városház téri műemlék épülete, amely közel 130 éve épült, s bőven megérett az energetikai felújításra. A háromszintes épület teljes nyílászárócserén és szigetelés-felújításon esett át, valamint napelemes rendszert is telepítettek. Ennek eredményeként az épület CO2-kibocsátása 30%-kal javult. Azért „csak” ennyivel, mert a ház távfűtéses, ami eleve környezetbarát megoldást jelent. A felújítást nehezítette, hogy a műemléki besorolás miatt számos megkötés hátráltatta a tervezést, előírás volt például a korhű fa nyílászárók beépítése.

A másik nagy beruházás a vármegyei önkormányzat új, Töltésszer utcai épületének energetikai korszerűsítése volt. A Duna-parti rendezvény­központra – amely az egykori MSZMP-csónakház teljes felújításával és szinte az alapoktól való újraépítésével született – azóta nagy szükség volt, amióta az önkormányzat a Megyeház téri üvegpalotából átköltözött a jelenlegi helyére. Itt ugyanis a műemlék épület belső terei nem tették lehetővé többek között nagyobb létszámú ülések, tájékoztatók, közgyűlések kényelmes megrendezését, nem beszélve a gyakori delegációk fogadásáról.

Az új épület tervezése során elsődleges szempont volt a legkorszerűbb energetikai megoldások alkalmazása, így az energiaellátását hőszivattyú és napelemek biztosítják, s természetesen a nyílászárók, a világítási rendszer és a hőszigetelés is megfelel a legszigorúbb követelmények­nek. Ennek köszönhetően az épület energiaköltsége nulla, sőt, még annál is kevesebb: több energiát termel, mint amennyit felhasznál.

A beruházás – a két épületben összesen – több mint egymilliárd forintból, a TOP-3.2.1-16-GM2-2020-00002 számú és a „Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzata épületeinek energetikai korszerű­sítése” című projekt keretében valósult meg, az Európai Unió és Magyarország Kormányának támogatásával.

Modern terek váltották a hajléktalanokat

Tavaly májusban kezdődött meg a vármegyei önkormányzat Duna-parti ingatlanjának a felújítása, amely a hivatal rendezvényközpontjaként kapott új funkciót. A 15 éve lakatlan, Töltésszer utcai ingatlan egykor az MSZMP csónakháza volt, a jobb sorsra érdemes épületben az utóbbi évtizedekben működött jogászklub, gyakorlatoztak itt a TEK emberei, de hajléktalanok is beköltöztek a romos falak közé.

A hatvanéves, elhanyagolt épület teljesen megújult a 730 millió forintos beruházás során, számos funkciót egyesítve. A rendezvényközpont alkalmas a legkülönbözőbb jellegű és létszámú rendezvények lebonyolítására. Ennek érdekében rugalmasan variálható belső tereket terveztek, kiegészítve hivatali helyiségekkel, ezzel is segítve a mindennapi munkát. Nemcsak funkcionális, hanem környezetbarát, „önfenntartó”, azaz nulla energia­igényű épület is született, a legkorszerűbb gépészeti és energetikai megoldásokkal, automatizált üzemeltetés­sel és távfelügyeleti rendszerrel, amely kényelmes működtetést tesz lehetővé. Mivel az épület ártérben áll, speciális megoldásokkal tették árvízállóvá, a cölöpökön álló kialakítás mellett például az alsó szint teljes moshatósága biztosítja, hogy egy esetleges ár se okozzon kárt.

A 666 négyzetméternyi alapterülethez egy fedett, kültéri rendezvénytér is tartozik, így szinte nincs olyan igény, amit ne elégítene ki a rendezvényközpont. 150 fős konferencia éppúgy megtartható itt a jövőben, mint egy ünnepélyes projektzáró gála. Sőt, tervben van a központ bekapcsolása a turizmus vérkeringésébe is, ami egybevág a vármegyei önkormányzat turisztikai célkitűzéseivel.