2024.02.22. 07:57
A Széchenyi-egyetem sportja Győr sportja is
Győrben egyre több sportegyesület nevében tűnik fel az UNI szó, ami az „universitas” rövidítése, és arra utal, hogy a Széchenyi István Egyetemmel szoros kapcsolatban áll. Azt is jelzi, hogy a győri sportklubok egy részének életében a korábbiakhoz képest meghatározóbb szerepet tölt be a felsőoktatási intézmény.
Dr. Gyömörei Tamás egyetemi docens: – Az egyetem napjainkban részben úgy működik, mint egy nagyvállalat.
A téma jó ismerője dr. Gyömörei Tamás egyetemi docens, az egyetem Sport- és Rekreációs Központjának vezetője, az UNI Pro Sport Kft. alapító ügyvezető igazgatója és a cégben a Széchenyi Egyetem Sportegyesülete (SZESE) tulajdonosi képviselője. A kft.-t azért hozták létre, hogy üzleti alapon vegyen részt a profi sport működtetésében: 97 százalékban az egyetem, 3-ban pedig a SZESE a tulajdonosa.
A téma jobb megértését kezdjük egy rövid történelmi kitekintéssel – mondja Gyömörei Tamás. – A magyar sportot már a rendszerváltozás előtti évtizedben elérték az állami források beszűküléséből eredő finanszírozási gondok. A kilencvenes évek elején a korábbi bázisvállalatok átalakultak, megszűntek, az általuk tulajdonolt vagy kezelt sportlétesítményeket többségében a klubok vették át. Sokan azt vallották akkoriban: „A sport civil ügy, tartsa el önmagát.” Az önirányítás ára a központi források csökkenése, megszűnése volt, emiatt egyre jelentősebbé vált az önkormányzatok szerepe. Az új, erősödő városidentitás, az önkormányzatok marketingstratégiája és sportpolitikája elsősorban vidéken – ahol a lokálpatriotizmus erősebb volt, mint a fővárosi kerületekben – nyilvánult meg, megmentve a sportéletet.
Miközben a vidéki sport egyre eredményesebb lett – ami nagyjából húsz évig tartott –, Budapesten hatvan-hetven pálya és számos sportegyesület szűnt meg.
További jelentős változás, hogy az élsport szervezetei ma már döntő többségében gazdasági társaságok, amelyek működését részben a piaci környezet szabályozza.
– Különösen 2010 után változtak meg a folyamatok, amikor Orbán Viktor miniszterelnök meghirdette: „A sport nemzeti ügy.” Ennek hatására stadionok, sportcsarnokok, uszodák épültek, és bevezették a tao-sportfinanszírozást. Ez a klubok szempontjából helyes döntés volt, mára megtízszerezte a versenyző sportolók létszámát, ráadásul az önkormányzatok által nyújtott sporttámogatás önmagában már nem volt elegendő a színvonal megtartásához, emeléséhez. Természetesen most is jelen vannak a szponzorok, ami nem új keletű. Klebersberg Kunó, a húszas-harmincas évek vallás- és közoktatásügyi minisztere fogalmazta meg annak idején az ezer főnél nagyobb vállalatok társadalmi szerepvállalásának szükségességét, hogy közülük a jól működők a környezetükben támogassák a kultúrát és a sportot. Bár e kettőt nem is kellene külön említeni, mert az én felfogásom szerint a sport is a kultúra része. A vállalati részvétel aránya azonban változó, elsősorban a gazdasági eredményesség függvénye.
A győri UNI-jelenség nem egyedi az országban, hiszen az egyetemek a korábbiaknál jóval kedvezőbb lehetőségekkel rendelkeznek.
– Győrben egyre több sport- egyesület kopogtat be az egyetemhez partnerséget ajánlva. Emellett Mosonmagyaróváron és Zalaegerszegen is kitűnő campusaink, hallgatóink vannak, ezért az ottani sportéletet is kiemelten kezeljük. Intézményünk szeretne a térség polgárainak, fiataljainak, településeinek, cégeinek és társadalmi szereplőinek aktív, támogató partnere, szövetségese lenni minden területen. Ebben a sport kiemelt támogatást élvez az egyetemi vezetés részéről, ami alapítása óta jellemző volt az intézményre. Az egyetem napjainkban oktatási és tudományos szerepe mellett részben úgy működik, mint egy nagyvállalat. Amikor idekerültem, 1200 hallgatónk volt, most csaknem 15.000 van, köztük mintegy ezren külföldről érkeztek, a világ közel nyolcvan országából. Az intézmény brandet épít, s a profi sport jó reklám is, ezért örömmel vettük, hogy bekapcsolódhatott az élsportba. Nyilván ezt feltételekkel teszi, követelményeket fogalmaz meg a klubokkal szemben, például azt, hogy csapataikban a versenyzők egy része legyen egyetemi hallgató, induljanak egyetemi bajnokságokban is.
Gyömörei Tamás példákat említ: a győri NB I-es női kosárlabdacsapat volt az első UNI. Tőlük Török Ágnes válogatott játékos, közben két diplomát szerzett, napjainkban a doktoriját írja. Vida Boglárka labdarúgó agrármérnöknek készül, az UNI GYÚSE-ben Sebestyén Dalma olimpikon az egyetem hallgatója. Vízilabdában az UNI Győr-GYVSE, férfi kézilabdában az NB I-be igyekvő UNI ETO FKC, jégkorongban az UNI ETO HC képviseli a csapatsportokat.
– Az egyéni sportok sem maradhatnak ki. Nemrégiben írtuk alá a megállapodást, hogy már H-Moto UNI Győr néven szerepelnek a motorosok, dzsúdóban pedig Sipőcz Richárd a SZESE versenyzője, aki egyetemi támogatással készül az olimpiá- ra. Az evezés az egész világon egyetemi sport, ezért is indokolt a részvételünk a győri fellegvárban – említi a központvezető.
Adódik a kérdés, az egyetem által támogatott klubok nem jelentenek-e konkurenciát az egyetem saját sportegyesülete, a SZESE számára.
– Tetszik a felvetés, de nem – válaszol mosolyogva Gyömörei Tamás. – A kiemelkedő sportolók példaképek a fiatalok számára, főként ha diplomát szereznek. Nagy vonzerőt jelent számukra, hogy kettőséletpálya-modellünk révén – sportolói pályafutásuk lezárultát követően – újabb lehetőségek nyílhatnak meg előttük. Emellett az is fontos célunk, hogy a hallgatókkal – egészségük megőrzését, egyéni versenyképességük javítását támogatva – megszerettessük a sportot, s erre egyetemi sport- egyesületünkben nagy hangsúlyt fektetünk.
