4 órája
A madárinfluenza újra támad
Akár százezres vagy egymilliós állománypusztulást is okozhat a megbetegedési hullám. Megjelent a madárinfluenza vírusa Győrben és a régióban. Fontos tudni, hogy a házi szárnyasok tojása nem fertőz, ahogy a baromfi megfőzött, megsütött húsa sem.
Nagy gazdasági kárt okoz a madárinfluenza – a mostani járvány mintegy 90 ezer állatot érint.
Fotó: MW Archív
Mint ahogy kedden megírtuk, a madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát mutatta ki a múlt héten Győrben, az adyvárosi 2-es tavon elhullott bütykös hattyúkból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A vadmadarak miatt Magyarország bármely pontján megjelenhet a vírus, ezért országosan kiemelten fontos a járványügyi fegyelem. Kertész Tamás, a győri székhelyű Farm Tojás termelési vezetője a Kisalföldnek elmondta: nagyon vigyáznak, hogy a vírus ne kerüljön be telepeikre.
Naponta permetezzük az ólakat, a telep útjait, saját égetőnk van. A belépési protokoll nálunk amúgy is szigorú, lábzsákot, hajhálót és egyéb védőeszközöket használunk
– emelte ki a termelési vezető.
Elpusztulnak a madarak
– Ha egy madár elkapta a vírust, két nap alatt elpusztul. Sajnos volt már ilyen esetünk, az egyik Kecskemét melletti telepünkre került be a vírus, az istálló szélső sorában lévő szárnyasokkal hamar végzett. Fontos megjegyezni, hogy ha egy madár fertőzött, attól még a tojása nem, így a vírus emberre nem veszélyes – összegzett a győri székhelyű Farm Tojás termelési vezetője, Kertész Tamás. Hozzátette, még arra is ügyelnek, hogy a dolgozók otthonának szomszédjában lehetőség szerint ne legyen háztáji tyúktartás.
Hangsúlyozta, hogy ha a fertőzés bejut az országba, akkor a szerencsén is múlik annak elkerülése, ugyanis a betegség a legnagyobb gondosság ellenére bárhol megjelenhet. A legfontosabb most az állatok zártan tartása.
A gazdák kártalanítása évente 15–20 milliárd
– A vadon élő szárnyasoknál a vizes élőhely jelent kockázatot – nyilatkozta a Kisalföldnek dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. – A fertőzés terjedésének megállítására egyelőre csak az állomány gyors felszámolása a megoldás. Ez a mostani járvány mintegy 90 ezer állatot érint, de az évente jelentkező megbetegedési hullám akár százezres vagy egymilliós állománypusztulást is jelenthet (címlapos táblázatunk a régiós megbetegedésekre tekint vissza). Ez leginkább víziszárnyast jelent, kacsát és libát, ugyanis a megfertőződött vadmadarat a legtöbbször már elhullva találják meg. Az elmúlt három-négy évre visszatekintve a gazdák kártalanítása évente 15–20 milliárd forintba került, és ehhez számolhatjuk hozzá a kiesett jövedelmüket.
Európában nem terjed még emberre
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elmondta, hogy a tojás mellett a hőkezelt baromfihús sem fertőz, így a szokásos konyhai metódusok, vagyis a főzés, sütés, elpusztítják a vírust.
A madárinfluenzának több változata van, az, amelyik Európában megjelent, nem adaptálódik emberre.
Más változatok esetében is kicsi ennek az esélye, ehhez az állatok és az emberek nagyon szoros együttélése kell.
– A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak vírusos megbetegedése, amely az állatok elhullásához vezet, megjelenése jelentős gazdasági kárt okoz. A legjelentősebb háziszárnyaseset jelenleg a füzesgyarmati, ott egy 25 ezres pecsenyekacsa-állományt kellett felszámolni és három kilométeres védőkörzetet alakítottak ki. Vadmadaraknál Győrön kívül Fejér, Komárom-Esztergom, Heves és Hajdú-Bihar megyében jelentettek esetet – jegyezte meg.
A madár testnedvével, bélsárral, vérrel terjed
– A fertőzés széllel csak úgy terjedhet, ha a telepek nagyon közel, tíz méterre vagy kevesebbre helyezkednek el egymástól, és a viharos szél átfújja a vírust. A megsemmisítésre ítélt állományt csepegésbiztos, zárt konténerben szállítják az országban, így a levegővel történő fertőzés esélye nagyon kicsi – felelte a Kisalföld érdeklődésére dr. Pásztor Szabolcs főállatorvos. A fertőzés leginkább a madarak testnedvével, bélsárral, vérrel terjed. Ezzel együtt lényeges, hogy ha betegnek tűnő állatot látunk, ne közelítsünk hozzá, ne fogjuk meg, hanem értesítsük a megfelelő hivatalt. A gazdák már tudják, milyen lépéseket kell tenniük a járvány terjedésének megállítása érdekében, tisztában vannak a járványügyi előírásokkal. Tudják, hogy az állattartói fegyelmezettség nagymértékben befolyásolja, milyen súlyossá válik a járvány.
