Tizennyolc év után búcsúzik az atombunkeréről híressé lett falu polgármestere - Videó

Séta közben mindenki köszönti, ő pedig szinte minden házról, a benne lakókról tudna valamit mesélni. Minden reggelét azzal kezdte, hogy mielőtt bement a hivatalba, körbejárt a falu valamelyik részén,  és megjegyezte a javításra szoruló dolgokat. Még szoknia kell, hogy nyugdíjasként nem kell korán kelnie, és csak otthon kell számba vennie a tennivalókat.

Az ifjúság érdekében fejlesztettek

Varga Gábor 2006-ban vette át elődjétől a hivatalt. Két éven belül rendbe jött a falu anyagi helyzete, majd a pályázatok segítségével egyre nagyobb fejlődésnek indult a település. – A fejlesztéseket először a fiatalság érdekében kezdtük. Iskola felújítás, óvoda bővítés után 2019-ben adtuk át a bölcsődét, majd felújítottuk a kultúrházat – sorolta Varga Gábor. Azt már én teszem hozzá, hogy nagyon szerencsésen egy helyi építész, Németh Csaba tervei alapján organikus, egységes hangulatot árasztó, barátságos épületekkel gazdagodott a település úgy, hogy helyi fákat használtak fel. A bölcsődéhez és a kultúrházhoz hasonló stílusban készült a temetőben a ravatalozó elő teteje és a szabadtéri színpad is.

Kis falu híres nevezetességgel

– Az útfelújítás 70 százalékát is sikerült elvégeznünk, hátra vannak még a hegyes részek útjai. A focipálya mellett építettünk egy turisztikai központot, amelynek egyre jobb a kihasználtsága. Most épül a sportpálya mellett az öltöző, év végére elkészülhet. Mindenképpen meg kell említenem az atombunkert, hiszen egyre többen jönnek megnézni, ilyenkor bizony a település más nevezetességeit is meglátogatják, fogyasztanak a helyi vendéglátó egységekben. A Tényő Világa Egyesület, élükön Mecséri Szabolccsal nagyon sok munkát fektetnek annak felújításába, fejlesztésébe, a bunkert bemutató rendezvények szervezésébe. Marketingeszköznek is nagyon jó, mert Tényőt ismertté teszi világszerte – mesélt a sokféle fejlesztésről a polgármester.

Tényő lélekszáma 1800 körüli, az utóbbi években pár százzal nőtt, mert Győr közelsége sokakat vonz. – Nagyon sok külföldi él nálunk, aki a falut választotta otthonául. Van már nálunk német, olasz, angol, osztrák, svájci, de még japán család is. Volt olyan letelepedőnk is, akik egyszer átutazott a falun és akkor határozta el, hogy ide költözik. Sokaknak éppen az tetszik, amit mi is szeretünk:  faluban élünk és szeretnénk is, ha ez így maradna – szögezte le Gábor.

Meglepő, de mindenkinek köszönnek az emberek

Hogy milyen Tényőn élni? A polgármester röviden azt felelte: nagyon jó! – Nagyon szeretem ezt a falut. Szüleim, nagyszüleim is itt éltek. Itt még figyelünk egymásra. Ha a szomszéd nem jelentkezik délig, akkor megnézem, mi van vele, mert ilyent nem szokott csinálni. Segítünk egymásnak. Az idegeneket is szeretjük. Sok ismerősöm döbbenten mesélte, hogy köszöntek nekik, amikor az utcán sétáltak. Beszélgettek velük, ajánlották nekik, mit nézzenek meg, hova menjenek. A távolról érkezőknek is az a véleménye, hogy nem csak barátságos, de nagyon emberközeli a település. Ez egyrészt talán annak köszönhető, hogy  közepes méretű település és van ugyan elvándorlás, de van egy viszonylag zárt mag, akik itt maradtak és akihez visszajönnek a gyerekek, akik továbbviszik a szokásokat. Az emberek ragaszkodnak egymáshoz, szeretik egymást és vigyáznak is mindenkire – jegyezte meg Gábor.

Győr közelében gyönyörű természeti közegben élnek a tényőiek. Tele a bölcsi, az óvoda, az iskola, jelezve azt, hogy a fiatalok is szeretnek a faluban élni. Ritka az ilyen, de meg kellett szüntetni idén az idősek napközi otthonát, mert nincs rá igénye az időseknek. Otthon dolgozgatnak a ház körül, nincs arra idejük, hogy a nappali ellátást igénybe vegyék, így az épületnek majd új funkciót kell találni.
– Nagyon sok külföldi településsel tartjuk a kapcsolatot. Testvértelepülésünk a Felvidéken Kisudvarnok, Erdélyben Mezőmadaras, azonkívül a magyarországi Magyarszékkel is kapcsolatban vagyunk, de együtt dolgoztunk egy nemzetközi projektben cseh, szlovák, lengyel településsel, valamint egy olasz falu is pályázott velünk és egy moldáv faluval nemzetközi projektre – tudtuk meg 

Varga Gábortól, aki a település honlapján így összegezte, milyen Tényő. 

• ahol élnek a hagyományok, létezik emberség,
• tudjuk, mit jelent az értünk-egymásért.
• Ahol a beköltözőt szívesen látjuk – befogadjuk.
• Ahol az elköltöző hozzánk tartozik – visszavárjuk.
• Ahol madárdalra alszunk el és ébredünk.
• Ahol az utcán köszönünk egymásnak.
• Tudunk egymás gondjáról-bajáról, segítjük egymást.
• Azért dolgozunk, hogy maradjon ilyen és mi is maradjunk ilyenek.