12 ország nemzetközileg elismert kutatói adtak elő a Széchenyi-egyetem fenntarthatósági konferenciáján

A Széchenyi István Egyetem képzéseivel, kutatásaival és nemzetközi kapcsolataival egyaránt hozzá kíván járulni a fenntarthatósághoz. E célt szolgálja az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja által idén már második alkalommal megrendezett, COS’24 elnevezésű konferencia. Az eseményen kétszáznál is több előadás hangzott el a különböző tudományágak fenntarthatóság fókuszú kutatásairól. A gazdaságtudományi, műszaki, informatikai, élelmiszermérnöki, mezőgazdasági, társadalomtudományi, közlekedési, épített környezeti, építészeti, művészeti, design-, jogi és politikatudományi területek elismert szakemberei hazánkon kívül 11 országból érkeztek. Európai, észak-amerikai, közel-keleti és ázsiai felsőoktatási intézmények, szervezetek és cégek – így például a Manchesteri, a Szöuli és a Teheráni Egyetem, a Dániai Műszaki Egyetem, a Texasi A&M Egyetem vagy az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (US-EPA) – kutatói osztották meg legújabb eredményeiket a hallgatósággal.

A megnyitón Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese köszöntötte a jelenlévőket. Örömét fejezte ki, hogy ebben az évben is a témában kiemelkedő kutatók, vállalati szakemberek vesznek részt a programon, amely nagymértékben hozzájárul a tudományos kapcsolatok építéséhez, egyúttal igazolja a győri intézmény meghatározó nemzetközi szerepét a fenntarthatósági kutatásokban.

Dr. Rafiqul Gani, az egyetem kutatóprofesszora, a konferencia nemzetközi tudományos bizottságának elnöke emlékeztetett rá: a rendezvény lehetőséget nyújt arra, hogy az előadók megvitassák a fenntartható technológiák és rendszerek, valamint a fenntartható fejlődés területein szerzett tapasztalataikat.

A négynapos eseményre olyan elismert kutatók érkeztek a világ minden tájáról, mint az egyesült államokbeli Christopher Savoie, aki a kilencvenes években kidolgozta az Apple világcég Siri elnevezésű intelligens személyiasszisztens-programjának mesterségesintelligencia-alapú természetes nyelvi felhasználói felületét. „Munkám során rengeteget foglalkoztam a mesterséges intelligenciával, amelynek nagy szerepe van a fenntarthatósági kérdések megválaszolásában, eszköze lehet akár a rendszerszintű problémák feltárásának is. A Siri későbbi feltalálásához vezető fejlesztésem azonban egy sokkal egyszerűbb dolog miatt született meg: bosszantott, hogy folyamatosan gondom akadt a videófelvevőm számtalan gombnyomást igénylő programozásával, és egy egyszerűbb megoldást akartam létrehozni” – emlékezett vissza a kutató.

Elárulta, az ötletet végül egy japán vendéglátós adta számára, aki nem tudta kezelni televíziója távirányítóját, ezért fia segítségét kérte, aki azonnal megoldotta a problémát. „Arra gondoltunk a kollégákkal, hogy milyen jó lenne, ha bármikor szólhatnánk valakinek, amikor segítségre vagy információra van szükségünk. Sokáig nem sejtettem, hogy ekkora hatása lesz a találmánynak, azonban mára milliók – különösképpen a látássérültek, fogyatékkal élők – életét könnyíti meg, így csaknem harminc év távlatából büszkén tekintek rá” – fejtette ki.

Az informatika, a biokémia, az orvos- és adattudomány, valamint a gépi tanulás terén jelentős tapasztalattal rendelkező tudós az évek során egyre tudatosabban dolgozott a fenntartható fejlődésért, mára pedig gondolkodása egyik irányelvének tartja azt. „Gyerekkoromban sok időt töltöttem a szabadban, litván származású nagyapám rengeteget tanított nekem az élővilágról, így már egészen fiatalként kötődni kezdtem a természethez. A fenntarthatósághoz való viszonyomban is nagy szerepet játszanak ezek az élmények, arra ösztönöznek, hogy hozzájáruljak a világunk megőrzéséhez és egy élhető jövőhöz” – részletezte. Hozzátette, hogy a technológia mára kissé elszigetelte a társadalmat ettől a gondolkodástól, azonban kiváló kezdeményezésnek tartja a COS konferenciához hasonló programokat, amelyek a fenntarthatóságot a tudomány szempontjából helyezik a középpontba, felhívva a figyelmet annak jelentőségére.

„Az a struktúra, amelyben a Széchenyi István Egyetem működik, rengeteg lehetőséget ad a fejlődésre és arra, hogy elgondolkodjunk a felsőoktatási intézmények jövőbeli szerepéről. Globális társadalomban élünk, így fontos, hogy figyelembe vegyük az oktatás, a tehetségfejlesztés és a kutatás-fejlesztés nemzetközi hatásait” – emelte ki dr. Christopher Savoie. Mint elmondta, az egyetem vezetésével és munkatársaival – így a konferencia szervezésében nagy szerepet vállaló Rafiqul Gani és a Dániai Műszaki Egyetemen oktató Soheil Mansouri professzorral – terveikben szerepel egy nemzetközi fenntarthatósági központ létrehozása Győrben, amely a jövőt nagymértékben meghatározó nemzetközi projektek megvalósítását szolgálná.

„Az intézmény egyedülálló abban a tekintetben, hogy hallgatói csapataival, felszerelt laboratóriumaival, erős partnerkapcsolataival és járműipari tesztpályájával valós gyakorlati hátteret képes nyújtani ezekhez a kutatásokhoz – vélekedett. – Minden adott tehát ahhoz, hogy ne csak Magyarországon vagy Európában, hanem globálisan is a tudományterület vezető kutatás-fejlesztési központját alakítsuk ki a Széchenyi István Egyetemen.”