Komoly veszély

2 órája

Madarak veszélyben – Hétféle madáreltérítőt tesztelnek

A magasfeszültségű vezetékeknek ütköző madarakat próbálják megmenteni. A Kisalföldön két éve figyelik a tendenciákat, az énekes madarak jobban érintettek, mint gondolták.

Dániel Viktória

Hét Duna menti országban figyelik a nagyfeszültségű távvezetékek madarakra gyakorolt hatását a Dunai szabad égbolt (Danube Free Sky) program keretében. A 2020-ban indult kezdeményezés célja az adatgyűjtés mellett annak megakadályozása, hogy madarak ezreit áramütés érje vagy vezetéknek ütközzenek.

A nagytestű madarak, például bütykös hattyú, túzok, vezetéknek ütközése korábban is ismert volt számunkra, de az énekesmadarakra leselkedő veszély nagyságára csak a mostani felmérések során derült fény.
A nagytestű madarak, például bütykös hattyú, túzok, vezetéknek ütközése korábban is ismert volt számunkra, de az énekesmadarakra leselkedő veszély nagyságára csak a mostani felmérések során derült fény.
Fotó: Pitó Andor/MME

 

A programban részt vesznek az Magyar Madártani Egyesület (MME) képviseletében a Kisalföldi Helyi Csoport tagjai is.

Hazánkban a MAVIR Zrt. a pályázat partnere, öt és fél év áll rendelkezésre a megvalósításhoz. Az első két évben előmonitoringozás történt a Kiskunságban és a Kisalföldön.

Kis- és nagytestű madarak is veszélyben

MME Kisalföldi Helyi Csoportja a Gönyűi-homokvidéken a Szigetközben és a Mosoni-síkon folytatott felméréseket.

– Ezeknek két típusa van. Egyik módszer a bejárás, amely során három felmérő halad egy nagyfeszültségű távvezeték alatt egymástól 50-50 méterre. A Szigetközben nyolc kilométeres, a Mosoni-síkon pedig tíz kilométeres szakaszon mértük így fel a nagyfeszültségű távvezetékek alatti területet – mondta el Győrig Előd titkárhelyettes. – Ezek a lejárások október-november, illetve március-április hónapokban történtek. A nagytestű madarak, például bütykös hattyú, túzok, vezetéknek ütközése korábban is ismert volt számunkra, de az énekesmadarakra leselkedő veszély nagyságára csak a mostani felmérések során derült fény.

 18 madárfaj 35 példányát találtuk a vezetékek alatt elpusztulva.

Győrig Előd kiemelte, ez a helyi populációra nagy hatást nem gyakorol, a fiatal tapasztalatlan madarak ütközhetnek, de a helyben költők megtanulják kezelni ezt a problémát. Az igazi gond a vonuló madaraknál jelentkezik.

A legnagyobb természetvédelmi értékkel bíró faj a nagy póling (Numenius arquata) volt, ami áldozatul esett.

7-féle madáreltérítőt tesztelnek

A másik módszer a megfigyelés, melynek során hajnalban és este 2-2- óra időtartamban két felmérő figyeli egy adott területen az átrepülő madarak viselkedését a távvezetékek környezetében. Rögzítik a megfigyelt fajokat és reakciójukat a távvezetékre. A megfigyelések október- január és április-július hónapokban zajlanak.

Két év felmérés után felkerültek a madáreltérítő berendezések a nagyfeszültségű vezetékekre. Hét különböző típust tesztelnek, ezek hatékonyságának vizsgálatában is részt vesz kisalföldi helyi csoportunk. A következő két évben monitorozzák a kísérleti eszközök hatékonyságát, például a hálózat legfelső vezetékeire nagyobb méretű, ködben is messziről észrevehető, szélben mozgó madáreltérítőket szereltek fel. A távvezetékek áramvezetőire pedig olyan madáreltérítőket telepítettek, amelyek kisebbek az előbbinél, de visszaverik az ultraviola fényt, amit a madarak hamarabb észlelnek, továbbá naplemente után fluoreszkálva fényt bocsátanak ki.

Határon átnyúló védelem

Mára több ezer madáreltérítő eszközt telepítettek a szakemberek a kritikus távvezeték-szakaszokra.

A Duna mentén vándorló madarak e határon átnyúló együttműködésnek köszönhetően várhatóan nagyobb biztonságban tehetik meg útjukat. A leghatékonyabb megoldás kiválasztása hozzájárul ahhoz, hogy a madarakat fenyegető veszélyek jelentősen csökkenjenek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában