35 éve történt a páneurópai piknik – Győri kollégánk a határtalan szabadságról tudósított 1989-ben – fotók

„Nem tudok másképp fogalmazni, benne volt a levegőben, hogy korszakos dolog történhet a Sopronhoz közeli pikniken. Szájról szájra járt például, hogy a Balatonon nyaraló keletnémet turisták szórólapokon adják tovább egymásnak az információt, miszerint a Fertőnél pár órára megnyitják a magyar–osztrák határt. Térképet is rajzoltak a papírokra, hogy senki el ne tévedjen, s a német családok tényleg tudjanak élni azzal a lehetőséggel, amelyre évtizedek óta vártak a második világháború után szétszakított hazájukban” – kezdte stúdiónkban Pió Márta.

Asztal alá akarták söpörni a témát

A győri újságíró megyénkből egyedül tudósított a történelmivé vált piknikről a Magyar Televíziónak, persze először keményen meg kellett küzdenie azért, hogy ott lehessen az osztrák és nyugatnémet stábok forgatagában. „Három éve voltam akkor a köztévé megyei tudósítója, első körben a főnököm természetesen asztal alá akarta söpörni a pikniket, amikor felvetettem a témát. Különösebben ez nem lepett meg. Tudtam, hogy vékony jégen táncolok, az itthoni enyhülés ellenére kényes az ügy. Habsburg Ottó mellett ráadásul a piknik másik védnöke az a Pozsgay Imre volt, aki köztudottan nem volt jóban Aczél Endrével, a kor meghatározó televíziós egyéniségével. Minden nehézség ellenére nem adtam fel, s végül a szerkesztőm azzal a feltétellel engedte, hogy »odanézzünk« a piknikre, ha előtte Kőszegen tudósítunk a nyári sípálya átadójáról” – hallottuk Pió Mártától.

Érdekesség, hogy a piknik ötletét egy debreceni reformpolitikus, Mészáros Ferenc vetette fel. A győri televíziós újságíró operatőr kollégájával a kőszegi sajtótájékoztató miatt lecsúszott arról, hogy lássa, amikor az első NDK-s családok – nincs jobb szó rá – áttörtek nyugatra az eredetileg háromórásra tervezett, ideiglenes határnyitás alatt.

Eufória Trabantokkal

„Mi már csak az eufóriát láttuk és rögzítettük Sopron mellett. Rengeteg keletnémet család akart átjutni Ausztriába, ameddig a szem ellátott, szinte mindenhol Trabantokban és Wartburgokban ülő családok várakoztak a jobb élet reményében. Ekkorra már szerencsésen eldőlt az is, hogy a magyar határőrök nem szabnak gátat a keletnémetek nyugatra távozásának. Az emberségből jelesre vizsgázott magyar fegyveres alakulatot ’88-as jogszabály-módosítás is erősítette.

Egy évvel korábban ugyanis arról született döntés, hogy a határon menekülőkre csak akkor nyithatnak tüzet, ha a határsértők megtámadják őket. Számomra az egyik legszebb jelenet az egyik ott szolgáló magyar határőrhöz köthető. Egy fiatal keletnémet anyuka úgy esett el és ejtette ki a kezéből a kisfiát, hogy ő átjutott Ausztriába, ám a gyerek még magyar oldalon pottyant le. Ekkor lépett színre a magyar határőr, aki a tömegtől féltve felkapta a kisgyereket, majd átadta édesanyjának” – emlékezett Pió Márta. Ez a megható jelenet dr. Kárpáti György soproni operatőr piknikről készített dokumentumfilmjében is látható.

Több tízezren lépték át a határt 35 éve ősszel

Egy hónappal később, 1989. szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra igyekvő keletnémetek előtt. Az akkori magyar kormány döntése után három nap alatt 12 ezer NDK-s állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, majd november végéig további 60–70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon át.