Erről írtunk 20 éve - Megszöktek a bivalyok a vadosfai tanyáról

20 éve-2004. június 10.

Vadosfai tanya: Nem éheznek az állatok Molnáréknál

Kiszöktek a bivalyok a faluba

A Kisalföldhöz érkezett elektronikus levél állításaival ellentétben nem éheznek a vadosfai Lisztes-tanyán az őshonos magyar állatok. Sőt, gazdájuk bárkinek büszkén mutatja meg őket. A Kisalföldben többször bemutattuk már a vadosfai Lisztes-tanyát (legutóbb április 14-én), ahol őshonos magyar állatokat tart Molnár István. A gazda terve az, hogy mielőbb egy igazi magyar szigetet varázsoljon birtokára, amelyen egyaránt jól érzi magát a szürke marha, a bivaly, a rackajuh és a mangalica. 

Áprilisi írásunkban az ősmagyar állatok paradicsomaként emlegettük a tanyát. A napokban levelet kapott szerkesztőségünk, melynek írója arról számol be, hogy mostanában nincs minden rendben a Molnár-birtokon és már az állatok sem érzik olyan jól magukat ott. Panaszos falubeli „Ha annyira jól érzik magukat a tanyán, akkor miért jelennek meg most már hetente több alkalommal is a faluban? (...) Az állatok elhagyják a »paradicsomot«. Sok ember kertjét tönkreteszik, s a kertek utána úgy néznek ki, mint a csatatér” - szól a levél, majd a feltett kérdésre választ is ad. „Ezek a dolgok azért történnek, mert nem elég nekik az a kevés kis ennivaló, amit kapnak. Tehát, ha nincs ennivaló, akkor keresni kell, ezért járják a falut. (...) Mi joga van a tanya tulajdonosának ahhoz, hogy ezeket az embereket megkárosítsa?” 

Visszautasítják

 A levél tartalmát tolmácsoltuk a Lisztes-tanya gazdáinak, Molnár Istvánnak és feleségének, akik elismerték, hogy azutóbbi időben többször kitörtek az állatok a karámból, de az akként megjelölt élelemhiányt felháborítónak tartják és visszautasítják. - Kikérem magamnak az ilyen vádakat, amelyekkel rossz híremet keltik - reagált Molnár István. - Elismerem, valóban előfordult, hogy kitörtek a szürkék és a bivalyok, és ezért a felelősséget is vállalom. Igaz, nekem senki nem szólt arról, hogy a kertjében hatalmas károkat okoztak volna az állatok, de ha így lenne, azonnal megtéríteném. Vádaskodni nem akarok, de a nyomokból arra következtetek, hogy a jószágok nem véletlenül és önszántukból „indultak útnak”. Azon az éjjelen ugyanis, amikor legutóbb elszabadultak, autónyomokat találtam a kerítés mellett, amelyekből látszott, hogy a jármű vezetője úgy tolatott be a dűlőútra. A villanypásztort pedig valamennyi „szökésnél” rövidre zárva találtam, azaz nem működött, amihez csak egy darab drót kell. Egyébként azt is megtaláltam a kerítésre akasztva. Persze, ez lehetett véletlen is, de túl sok lenne a véletlenekből. 

Molnár István szerint kapcsolata a falubeliekkel nagyon is jónak mondható. Ahol tud, segít a helyieknek és ők is jó szándékkal álltak a tanya tulajdonosaihoz. 

Csak rossz szándék 

Tudom, rosszindulatú emberek és irigyek is mindenhol vannak, de nem szeretném, ha az itt élőkkel e kevesek miatt romlana meg a kapcsolatom. Mert aki azt állítja, hogy nem látom el rendesen az állatokat, csak rossz szándékkal teheti ezt. Bárki bejöhet hozzánk, sajnálom, hogy a levélíró nem ezt tette, mielőtt megfogalmazta vádjait - megmutatom a takarmányt is, de azt hiszem, az állatok látványa önmagáért beszél. Jól tápláltak, jól fejlettek a szürkék is, a bivalyok is. Nem véletlenül állnak meg az úton rengetegen, külföldiek is, és fényképezik az állományt, mert a gebékre — gondolom — ők sem lennének kíváncsiak - jelentette ki Molnár István.

Hatalmas károk nincsenek 

Szakács Lajos, Vadosfa polgármestere a Kisalföld érdeklődésére elmondta: tud a problémáról, hozzá is érkezett bejelentés a kószáló állatok miatt. Valóban érkezett panasz, de az nem is annyira a kárról szólt, inkább kérés volt, hogy szóljak Molnár úrnak, akadályozza meg, hogy az állatok elszabadulhassanak. Hatalmas károkról nem tudok — jelentette ki a polgármester.

40 éve-1984. június 10.

Kísérleti bérszabályozás Tápon

Több, jobb munka, vastagabb boríték

„Nézze, olyan embert nehezen talál” — mondta az egyik tápszentmiklósi téesztag —, „aki manapság azt állítja magáról, hogy sokat, vagy legalábbis eleget keres, így hát éntőlem se várjon ilyet. Annyit kijelenthetek, hogy tavaly többet kerestem, mint tavalyelőtt. Csakhogy többet is dolgoztam, így azután én úgy érzem, csak azt kaptam meg, amit megérdemlek.” El kell ismerni, beszélgetőpartneremnek igaza volt, ha többet teljesített, joggal várt több pénzt is érte. Csakhogy mégsem ennyire egyszerű a dolog. A tápi termelőszövetkezetben esztendőkön keresztül az volt a gond, hogy a behatárolt bérszínvonal miatt nem lehetett a tagoknak a többletteljesítménnyel arányos többletbért fizetni.

A szabályozás révén sem a népgazdaság, sem a tagság nem járt rosszul. De mint már említettem, a valós eredményeket csak három, vagy több év után lehet majd felmérni. A személyes jövedelem nem mindenkinél nőtt azonos arányban. Van olyan traktoros, aki kétszer annyit keres, mint hasonló gépen ülő munkatársa. Csakhogy az első ember kvalifikáltabb, figyelmesebb, jobb munkabírású, vállalkozó hajlamú, és most ezt jobban meg tudtuk fizetni. Tápon igyekeznek az év végi részesedést is az ösztönzés szolgálatába állítani. Ennek elősegítésére elkészítették az anyagi érdekeltség helyi kódexét. Az év végi nyereséget két részre osztották. Az egyik részt (mely tavaly az éves bér tizenöt százaléka volt) mindenki megkapta. 

A másik részt viszont az önelszámoló ágazatoknak, az előre meghatározott feladatok arányában osztották fel. Ágazatokon belül az egyes emberek között még külön differenciáltak Ezzel a módszerrel elérték, hogy az egyes ágazatokban dolgozók önmagukat és egymást is jobb, fegyelmezettebb munkára ösztönözzék.

60 éve-1964. június 10.

Ülésezett a megyei képviselő-csoport

Tegnap Győrött tartotta ülését a Győr-Sopron megyei képviselőcsoport dr. Révay Zoltán elnökletével. Az ülés színhelye a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrterme volt. Részt vett az ülésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, megyénk listavezető országgyűlési képviselője. A képviselők között volt Lombos Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Ede, a Wilhelm Pieck Járműipari Művek vezérigazgatója. 

A képviselőket Ficzek Imre igazgató tájékoztatta a vállalat munkájáról. Figyelemre méltó eredményekről számolt be. A vállalat jelentős exportot bonyolít le, és a belföldi piacra is sokat szállít. Győrött a megyei pártbizottság és a megyei tanács kezdeményezésére baromfiboltot létesítettek, a boltot a közönség kedveli, havi forgalma meghaladja a 300 000 forintot Élénk érdeklődés A képviselők élénk érdeklődést tanúsítottak a vállalat munkája iránt. Több kérdésre kért választ Fock elvtárs is, és gratulált az élüzemi cím elnyeréséért. A nyugati országokban jó hírneve van a Győri Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Ficzek Imre igazgató érdekességként állapította meg, hogy a legtöbb pulykát nem Anglia vásárolja, hanem Svájc, és ragaszkodnak a győri szállítmányokhoz.

Az igazgatói beszámolót követő vitában a képviselők sok hasznos javaslatot mondtak el. A naposcsibe-ellátásról különösen sok szó esett. Lombos Ferenc és Fodróczi Lajos képviselők foglalkoztak részletesen ezzel. Fock elvtárs a háztáji gazdaságok nagyobb arányú bevonását sürgette a baromfitenyésztésbe. Javasolta, hogy a vállalat képviselői utazzanak el Baranya megyébe tapasztalatcserére, ahol a minőségi baromfitenyésztésbe nagymértékben bevonják a háztáji gazdaságokat is. Elmondotta, hogy akkor lehet igazán dicsérni egy termelőszövetkezet elnökét és vezetőségét, ha a közös mellett a háztáji is virágzik. A bírálattal sem fukarkodtak A képviselők a bíráló szóval sem fukarkodtak. Elsősorban Lombos elvtárs tett jogos bíráló megjegyzéseket. Sok szó esett arról, hogy a háztáji gazdaságokból kevesebb baromfit lehet, felvásárolni ahhoz képest, amennyi napos jószágot igényelnek. Fock elvtárs figyelmeztetett arra, hogy a vállalat és iparági érdekeken túl kell látni. 

Ha a háztáji gazdaságok százalékosan kevés baromfit adnak is el, az semmiképpen sem baj. — Megeszik és eladják a csirkét a piacon — tette hozzá tréfásan. Az a lényeg, hogy az egy főre eső fogyasztás növekedjen. A megbeszélésnek első napirendi pontjának vitájában részt vett Csorna Károly, az Országos Baromfiipari Vállalat igazgatóhelyettese. Egyebeik között elmondotta, hogy a jövőben több olyan árváltozást kívánnak végrehajtani, amelyek jobban ösztönöznek a baromfitenyésztésre. A képviselők ezután megtekintették az üzemet, majd dr. Révay Zoltán, a csoport vezetője az elmúlt ülés óta eltelt eseményekről adott tájékoztatót. 

A képviselőcsoport sok közérdekű és magánügyben járt el a választók érdekében. A munkaerőhelyzet Délután a képviselők a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének, Halász Istvánnak tájékoztatóját hallgatták meg a megye munkaerőhelyzetéről. Különösen a nők és a fiatalok foglalkoztatása érdekelte a képviselőket. Élénken vitatták a munkaerőpótlás, a szakmai képzés helyzetét és fogyatékosságait. Hangoztatták, hogy fel kell venni a harcot azzal a szemlélettel, hogy aki elvégez valamilyen iskolát, azonnal íróasztalt akar kapni. Horváth Ede a vezetése alatt álló gyárból mondott el érdekes példákat. Bejelentette, hogy a harmadik ötéves tervben a Győrhöz közel eső nagyobb községekben, Csornán, Kapuvárott és Téten kisebb gyáregységeket kívánnak létesíteni, hogy munkaalkalmat biztosítsanak az ott lakóknak. A képviselőcsoport ülése a késő délutáni órákban végez. Az elhangzott számos érdekes javaslatra, állásfoglalásra lapunkban még visszatérünk.