2024.06.21. 14:03
Erről írtunk 10, 20, 30 éve
10 éve egy győrszentiváni házszámozás kálváriájáról, 20 éve arról, hogy dr. Róth Emil rabbi emlékének állít emléket a győri zsinagóga előtti rövidke utca, 30 éve pedig arról írtunk, hogy megnyílt a XXVI. Nemzetközi Művésztelep Győrben.
10 éve, 2014-ben írtuk: Házszám kívánságra a káoszutcában
Tudják, milyen szám található a 71 és a 75 között? A jó megoldás a 83! A győrszentiváni Homoksori utcában ez nem vicc.
Kurta Jenő ha fát rendel, nem kapja meg. Ha levelet vár, biztosan nem hozzá érkezik. Ha nincs tévéadása, azt mondja a szolgáltatója, hogy igenis van nála vétel. Ennél nagyobb baj, hogy ha mentőt kell hívni hozzá, az sem biztos, hogy odaérkezik. Mindjárt önök is érteni fogják: Kurja Jenőék 1967-ben költöztek Győrszentivánra, a Hegysori u. 73. szám alá. A családi házra azóta még egy szintet húztak, ezzel nem is volt baj. A nyolcvanas évektől azonban elkezdték újraszámozni a telkeket az utcában, így kiderült, hogy ők már nem is a 73-ban, hanem a 83-as szám alatt laknak. Ezt is csak onnan tudja Kurta Jenő, hogy a 83-as számra szóló lakcímkártyát állítottak ki neki az okmányirodában. Hogy miért, arra nincs magyarázat, ugyanis a két szomszédjuk a 71-es és a 75-ös. Most kapaszkodjanak meg: a Hegysori utcában így van most a házak sorrendje: a 63-as mellett a 73-as (ez nem Kurja Jenő háza, hanem egy másik családé), aztán a 69-es jön, ezután a 71., a 73/A, a 73. (ez a Kurja-ház, ami a lakcímkártya szerint a 83-as), aztán a 75., a 77., majd az 54. következik. Ja és igen: van még egy 83-as ház, ami szintén másé. (Az utcatérképen láthatják.) Önök tudják követni? A baj az, hogy szinte senki nem tudja. Ugyanis így a 73-as számú házból kettő van, de a 83-asból is, ezért vakarja a fejét a fát szállító teherautós, hogy hova vigye a rakományt. Vagy hova menjen a mentő? Kurta Jenő külföldről kap gyógyszereket ahhoz, hogy azokat biztosan megkapja, s ne a másik 73-as házba postázzák, kénytelen postafiókot bérelni évi 26 ezer forintért. Mint mondja, megpróbált mindent, a győri polgármesteri hivatalban a létező összes irodában szerette volna a házszámát rendezni, de mindenhol egy újabb ajtót és egy másik telefonszámot ajánlottak inkább. Ügyvédet is fogadott, hátha így sikerül, de április 1-je óta semmilyen válasz nem jön nekik. Maradt a Kisalföld, bennünk bízik. Mi megértettük a problémát, és azt gondoltuk, hogy a városrész önkormányzati képviselője talán közelebb visz a megoldáshoz. De előtte azért megkérdeztük Sík Sándort, hogy ez miként történhetett meg egyáltalán? Annyi történt „csupán” - tudtuk meg -, hogy ebben az utcában régen a telkek nagy részét nem építették be, üresen álltak. Aztán amikor házakat húztak rájuk, akkor házszámokat is osztottak - követhetetlen logika alapján. Ami viszont ennél is fontosabb: lesz megoldás! Sík Sándor elmondta, ha minden igaz, a lakók a napokban kapnak egy kérdőívet, s az tartalmazni fog egy javaslatot is, hogy kinek mi legyen a végleges házszáma. Ha azt elfogadják, az önkormányzat koordinálásával minden szükséges hivatalban átvezetik a változtatásokat. Akár már július elejére kiderülhet, hogy Kurta Jenő hány szám alatt lakik tulajdonképpen.
20 éve, 2004-ben írtuk: A mártír rabbi emlékére
Mától dr. Róth Emil rabbi emlékének állít emléket a győri zsinagóga előtti rövidke utca. Június harmadik vasárnapján a világ minden tájáról hazatérnek a holokauszt idős túlélői és az egykori deportáltak rokonai. Az idei gyászünnep a hagyományokat tartva az izraelita temetőben kezdődött, ahol egyházi méltóságok és közéleti elöljárók emlékeztek a hatezer győri deportáltról. Izrael állam részéről Várnai Shorer Judit nagykövet is megjelent, személyével nyomatékosítva a tragédiára való emlékezés fontosságát. A hitközség szándéka, hogy különlegessé pecsételődjön a kerek évforduló, egybecsengett azzal a közgyűlési határozattal, mely elfogadta, hogy a zsinagóga előtti útszakasz dr. Róth Emil nevét viselje. A rabbit méltató ünnepségen Kincses Veronika operaénekes, Varnus Xavér orgonaművész és a Tomkins Énekegyüttes műsora emelte lélekig az emlékezést.
- A háború utáni nemzedék régi adósságát törleszthetjük - kezdte méltató emlékezését Róth Emilről a magyar rabbikar legtekintélyesebb alakja, dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi. A mártírhalált halt győri egyházi vezető műveltségével, szerénységével, emberségével és előrelátásával korának is kiemelkedő személyisége volt. A zsidó törvények bevezetése megfosztotta őt közjogi szerepétől és közgyűlési szavazati jogától. Felismerve a zsidókra váró veszélyt, elhivatottan készítette fel a fiatalokat Palesztinába való utazásra. Javaslatára többen nekivágtak az útnak. A menekülést a rabbinak és családjának is felajánlották, de ő nem szállt fel a Svájcba tartó vonatra, hittestvéreivel maradt a gettóban. Schweitzer professzor a szent szolgálatot teljesítő egyházi ember kapcsán megemlékezett Apor püspökről is, aki mellőzve a diplomácia nyelvezetét a leghatározottabban követelte a belügyminisztertől is, hogy a zsidók elleni intézkedések szűnjenek meg. Mondandóját egy kérdéssel zárta a főrabbi - Miért nem előbb kapott emléktáblát és utcanevet Róth Emil? Válasza elgondolkodtatta hallgatóságát: - Ne keressük az okát. Most megtörtént, amit a történelmi évtizedek nem hagytak, örvendjünk: mártírhalált halt rabbi emlékét őrzi Győrött egy utca.
30 éve, 1994-ben írtuk: Vigyék hírét értékeinknek
A Győri Nyár nemzetközi kulturális fesztivál tegnap délutáni programjában megnyitották a XXVI. Nemzetközi Művésztelepet a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban. A képzőművészeti szimpózium résztvevőit Tóth Nándorné, a győri polgármesteri hivatal kulturális irodájának vezetője köszöntötte. - Szeretettel és barátsággal fogadjuk önöket az önkormányzat nevében - mondta az iroda vezetője. - Külön örömszámunkra, hogy külföldről, testvérvárosainkból és Magyarország más településeiről is érkeztek hozzánk, elfogadva a győriek meghívását. Az elmélyült alkotómunkához inspirációt nyújt a barokk város szépségeivel, valamint a polgárok és a szervező közreműködők vendégváró szeretete. Örömünkre szolgálna, ha felfedeznék Győrt, hírét vinnék értékeinek és később turistaként is visszalátogatnának - mondta Tóth Nándorné. Ezután a művésztelep résztvevői átsétáltak a Vár Art Galériába, ahol Szlovák-magyar üvegművészet címmel nyílt kiállítás Közép-Európa mindkét kulturális régiójában tradicionális üvegművészet jelentős, kortárs alkotásaiból. A kiállítást Krasimir Damianov, a losonci múzeum igazgatója nyitotta meg.
