2024.06.14. 20:02
A csornai csata hőseire emlékeztek a városban – A szabadságharc egyik legügyesebb rajtaütése volt
A csornai csata a magyar szabadságharc egyik utolsó győztes ütközete volt. Kmety György ezredes stratégiai tehetségének, illetve katonái bátorságának, önfeláldozásának eredménye volt. A helyiek csütörtökön ünnepelték emléknapját.
Kmety György szobrát megkoszorúzták a csornaiak az emléknapon. A rábaközi honvéd hagyományőrzők álltak díszőrséget a város főterén.
Fotó: Cs. Kovács Attila
Június 13. a csornai csata emléknapja. 1849. június 13-án győzte le Kmety György ezredes a Csornán állomásozó osztrák csapatot. A 175 évvel ezelőtti eseményekre emlékezett tegnap a város. A program reggel a Szent István téren kezdődött, amikor az önkormányzat képviselői Kmety György szobrát koszorúzták meg. Ezután a résztvevők a Városi Művelődési Központban hallhattak részleteket a csornai ütközet előzményeiről Kedves Gyula ezredestől, hadtörténésztől.
– A csornai egy különleges ütközet volt. Stratégiai jelentőségét máig nem tudtuk igazán felmérni – kezdte Kedves Gyula. – Az egyik vélemény szerint a szabadságharc egyik legzseniálisabban megtervezett, legügyesebb rajtaütése volt, amit tanítani kellene a katonai iskolákban. A másik meglátás úgy tartja, hogy semmi különös nem történt. Megvertük ugyan a császáriakat, de ez az időszak már a szabadságharc leveretésének kezdete. Ami június 13-án, illetve az azt megelőző és követő napokban Csornán történt, az arról szólt, hogy a közösségünk, a nemzetté formálódó magyarság mutatta meg, hogy szinte valamennyien egyfélét akarunk. Ilyen nemzeti összefogás a magyar történelemben előtte sem nagyon volt.
Kedves Gyula a csatát megelőző időszakról elmondta, hogy Ferenc József császár trónra kerülésével, törekvéseivel szemben már nem a frissen kivívott jogok megvédése volt a kérdés, hanem az, hogy Magyarország egyáltalán megmarad-e, vagy a Habsburg-birodalom tartományává süllyed. Ez az élet-halál harc bontakozott ki a tavaszi hadjárat sikereiben. 1849 májusára a honvédek az ország minden részéből kiszorították a császári erőket a nyugati határszélre.
Kmety Pápán állomásozott ekkor és megismerve az osztrákok hibás döntését, a támadás mellett határozott. A császáriak ugyanis Kapuvárra és Csornára előrenyomulva elvágták magukat a főerőtől és a Franz von Wyss tábornok vezette dandár kettévált. Kmety két oldalról közelítette meg Csornát és sikeresen legyőzte az osztrákokat.
– A győzelem nagy volt, de az osztrák hadvezetés próbálta kisebbíteni a jelentőségét. Nem értékelték olyan súlyos gondnak, hogy emiatt elvonták volna a csapatokat. Az igaz, hogy a szabadságharc későbbi eseményeit nem igazán befolyásolta, de ez semmit nem von le Kmety ügyességéből, stratégiai tehetségéből és a katonák bátorságából, önfeláldozásából – zárta a csatáról szóló előadását Kedves Gyula.
