Vilma néni nyolcvan éve kapott tanítói diplomát

Hart Vilma Magdolna Gyömörén született, méghozzá 1925. november 7-én - később sokat viccelődött vele, hogy a szovjet forradalom elvette tőle a születésnapját. Édesapja gazdatiszt volt, egy Tata melletti birtokon nőtt fel a család. Nővérével és bátyjával teljes szabadságban töltötte az első éveket, idilli gyermekkorban - amelynek véget vetett az édesapa korai halála. Egy fel nem ismert vakbélgyulladás végzett a családfővel, az orvosok késlekedtek, a mentő pedig nem ért be időben a beteggel a győri kórházba. Lelkileg nagyon megviselte édesapja halála, akit Győrben temettek el, sírját gyermekei, unokái a mai napig rendszeresen látogatják. 

Éles ész és szorgalom

A magára maradt család nehéz helyzetbe került: édesanyjuk a három gyermeket Sárbogárdra, illetve annak Sárszentmiklós településrészére költöztette, a szintén gazdatiszt nagypapához. Hart Vilma Magdolna ott kezdett el iskolába járni. Lánya, Molnár Andrea elmondása szerint Vilma éles eszű, nagyon jó és szorgalmas tanuló volt, mintha bizonyítani akart volna a megváltozott helyzetben. A székesfehérvári tanítóképzőben végzett 1944-ben. Ez később megszűnt, jogutódja a győri intézmény lett. Hart Vilma Magdolnának a nagyvárosi iskolában eleinte nem volt könnyű dolga, magas volt a követelmény, apácák is tanítottak, volt zongoraóra, a faluról érkezett diáknak össze kellett szednie magát. 

Menekülés a háború elől, hazatérés

A diploma átvétele után a következő fontos esemény Vilma életében a világháború érkezte volt, amikor a közeledő front elől a család egy lovasszekéren egyre nyugatabbra menekült, végül Bajorországban kötött ki. Itt két évet töltöttek, ahol a legidősebb testvér megházasodott és letelepedett, Vilma nővérével és édesanyjával azonban a honvágy által űzve hazajött az ismeretlenbe. A határon már meglepetés érte őket, az időközben kommunistává vált Magyarország gyanakvóan fogadta őket: három napig faggatás után végül megbízhatónak nyilvánították őket. A Sárszentmiklósra visszakerülő, rossz anyagi körülmények közé kerülő családot a kommunizmus nem segítette: a beszolgáltatás korszakában nekik nem volt földjük, amelyet termeszthettek volna, így azt is a szerény fizetésekből kellett kiváltani. 

Kísérletek és hivatásszeretet

Hart Vilma Magdolna a sárszentmiklósi általános iskolában helyezkedett el, ott tanított negyven éven át. Férjével, egyben kollégájával ott találkozott, egyetlen lányuk 36 éves korában született. Molnár Lászlóné később elvégezte a tanárképző főiskolát is, matematikát és kémiát oktatott. Híres volt arról, mennyire szerette a diákokat, a hivatását. A kémiát színes kísérletek sorával szerettette meg, minden nap hosszú délutánokat töltött a szertárban, a másnapi kísérletek előkészületével.

  - emlékezett lánya, Molnár Andrea. - Konzervatív nézeteket vall, ebből abban a korban volt hátránya. Ezzel együtt bekapcsolódott az úttörő mozgalomba, mert meglátta a lehetőségek arra, hogy foglalkozhasson a gyerekekkel a tanítás után. Tanítványait, olykor ötvenet is a Balatonnál táboroztatott, bejárta velük az országot. Élete a tanítás, még öt éve is korrepetált, méghozzá óránként alig ötszáz forintért, csupán azért, mert szereti a hivatását - foglalta össze majdnem száz évet Vilma néni lánya.