Erről írtunk 20 éve - Egyre több a véradó Győr-Moson-Sopronban

30 éve: Nemzetközi ásványbörze Az emberré válás harmincmillió éves történetéből 

A soproni Liszt Ferenc Művelődési Ház - immár hagyományosan - a hét végén ad otthont a IV. Közép-európai Ásványosmaradvány- és Ékszerkiállításnak. A bemutatót ma Fejes Zoltán polgármester nyitja meg. A börzén, első alkalommal Magyarországon, bemutatják Rudabánya 68 féle ásványfajtáját, valamint az itt talált ősember leletet. A 10 millió éves rudabányai emberszabású ősmajmok, az emberré válásban azt az állapotot jelzik, amikor még nem különültek el egymástól a mai csimpánzhoz és gorillához, valamint az emberhez vezető fejlődési vonalak. A Rudapithecus tehát a közös őst jelenti. Első maradványára 1967-ben Hernyák Gábor geológus talált rá a rudabányai vasércbányát fedő egykori trópuson képződött mocsár szenes rétegeiben. Később még 75 ősmajomlelet került innen elő, majd 1985-ben megtalálták a RUD-77. sorszámot viselő koponyaleletet, ami most Sopronban kerül a nagyközönség elé. Ez a koponyalelet (képünkön) a világon a harmadik, amelyet az emberré válás harmincmillió éves történetéből eddig megismertünk a Földön. A lelet alapján megállapítható, hogy idős „ősmajomasszony” volt. Rendkívüli tudományos jelentőséggel bír, hiszen ritkasága mellett számos olyan anatómiai jellegzetességet is megőrzött, amelyeknek az emberré válás kutatásában nagy szerepet tulajdonítanak. A Rudapithecus 120-130 centiméter magasságú, nyílt területet kedvelő, vegyes táplálkozású ősmajom volt, aki többek között együtt élt a háromujjú őslóval és a gumósfogú őselefánttal is. A kétnapos kiállításon számos más érdekességet is megcsodálhat a soproni közönség. (A bemutató szombaton és vasárnap 10-től 17 óráig látogatható.) 

20 éve: A lakosság hét százaléka véradó 

A győri vérellátó nem szenved hiányt, de nincs egy cseppje sem a készletnek, amely veszendőbe menne. A véradók száma évről évre növekszik. Huszonnyolcezer segítő dr. Vörös Katalin szerint az elmúlt időszakra visszatekintve folyamatosan növekszik a véradók száma. A Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye ellátóit koordináló regionális központ igazgatója elmondta: évente több mint 10 százalékot tesz ki az új véradók száma. Tavaly a megyében mintegy 28 ezren járultak hozzá ily módon mások gyógyulásához,míg az idei első negyedévben 7224-en, vagyis csaknem 700-zal többen, mint az elmúlt év első három hónapjában. Példamutató a megye dr. Vörös Katalin szerint az ország ellátói nem szenvednek hiányt, amióta létrehozták Budapesten a diszpécserközpontot, amely országos „vértérképpel” rendelkezik, s biztosítja az egyenletes eloszlást az országban, így még egyszer nem fordulhat elő, hogy egy minisztert arról faggasson a tévé, hogy miért nincs vér Pest megyében. Egyébként a lakosságnak viszonylag kevés - 20 százaléka megy vért adni, míg Győr-Moson-Sopron igen előkelő helyen áll a maga 7 százalékával. Az átcsoportosítás az egyes régiókon belül is előfordul, nálunk legtöbbször Szombathely szorul a többi város segítségére, mivel ott a felhasználás aránya gyakran meghaladja az ellátásét. Egy ember átlagosan 450 milliliter vért ad, a diszpécserközpont pedig akkor elégedett, ha ebből országos szinten 10 ezer egységnyi van folyamatosan készleten. dr. Vörös Katalin szerint a győri központ által szervezett véradások után 70—100 egységet sikerül eltárolni, s Győrnek az a jó, ha 300 egységnyi vérrel folyamatosan rendelkezik. A véradások megszervezésénél azonban egy nagyon fontos tényezőre kell tekintettel lenni: a vér csak 35 napig tárolható. Az igazgatónő ezért úgy véli, nem szerencsés, ha egy-egy szervezet vagy multicég nagyszabású országos kampányt indít,mert bármilyen jó szándék vezérli is, a levett vérből túlkínálat keletkezik, amit viszont óhatatlanul ínséges időszak követ, hiszen egy férfi évente csak négyszer-ötször, egy nő pedig háromszor — a változókor után négyszer — adhat vért. A győri vérellátó eddig szerencsére nem küzdött hiánnyal, de „túlkínálattal” sem.  A véradóknak mintegy 10 százalékát kell kiszűrni valamilyen okból, vagy a véradás előtt vagy az azt követő vizsgálat során kimutatott eredmény miatt. Sajnos minden évben gyakori,hogy valaki az ellátóközpontban hall először a tünetmentesen lefolyt májgyulladásáról, s valahol az országban évente egyszer-kétszer HIV-pozitív beteg vérét is leveszik, természetesen azt nem adják be a laborba.Győr-Moson-Sopron megyében eddig nem történt ilyen a doktornő szerint. Az előzetes szűrőn nemegyszer akadnak fenn az ittasok és a másnaposak, ezért is alakul ki az a tévhit, hogy magas alkoholszinttel a véradó kellemes órákat szerezhet egy ismeretlennek. Az alkoholtartalom azonban nem a vér minőségét, hanem a véradó reakcióját befolyásolja, ezért minden esetben visszafordítják a pityókás donort. 

10 éve: Győrben indul a gyérítés 

Biológiai szúnyogirtás lesz a héten Győrben, mert a vízben lévő szúnyoglárvák száma ezt indokolttá teszi. Körülbelül háromszáz hektáron permeteznek majd a folyók felett. Szigetköz 7 milliós állami forrást kapott, s úgy tűnik, az élősködők számát növelő elárasztás sem lesz. Amint arról korábban beszámoltunk, Bakcsa Flórián, a mosonmagyaróvári kar docense szerint „minél kedvezőbbek az időjárási körülmények a kullancsok és a szúnyogok számára, közülük annál több egyed vészeli át a telet. Márpedig a szaporodásuk mértéke a tavaszra megmaradt egyedek számától függ.” (Kisalföld, 2014. március 24.) A Balatonnál április első napján végezték el az első biológiai irtást, melyet egy ottani szakértői bizottság irányított. Győrben megelőznék az inváziót: a Győr-Szol Zrt. egy külső vállalkozó bevonásával folyamatosan méri a vízben található szúnyoglárvák számát. Elvileg akkor kell beavatkozni, ha egy liter vízben legalább hatvanat találnak. A Holt-Marcalban múlt héten már 37-et figyeltek meg, a számuk folyamatosan emelkedik, így a nyári szúnyoginvázió megelőzése érdekében már a hét elejére biológiai irtást terveztek mintegy 300 hektáron az Iparcsatorna, a Holt-Marcal és a Mosoni-Duna felett, hogy kevesebb lárva keljen ki. A szél azonban ezt egyelőre meghiúsította, ám a tervek szerint a beavatkozást a hét második felében elvégzik. Mintát egyébként kétnaponta vesznek. A szigetközi szúnyoggyérítést idén is 7 millió forinttal segíti a Magyar Turizmus Zrt., a támogatásra jelentkező településeknek 50 százalékos önrészt kell vállalniuk. Botos Gábor kistérségi koordinátor elmondta: a felmérés már zajlik, több helyről jelezték, hogy igénylik a kémiai permetezést. A lezárást követően lehet majd árajánlatot kérni a kivitelezőtől. „Úgy tájékoztattak, hogy idén elmaradhat a szigetközi elárasztás, ami minden évben növelte az élősködők számát” - mondta a koordinátor. „Sopron is tervez szúnyoggyérítést” - kaptuk a választ a soproni városházáról, ám a mikorról egyelőre nincs információ. Tavaly a csornai járási hivatal vállalta fel, hogy megszervezi a beavatkozást a város környékén. Idén még nem került szóba a szúnyoggyérítés. A kistérségi társulás ülésein sem volt napirenden ez a kérdés, de a települések nyilván összefognak, hiszen nagyobb területtel akár kedvezményt is elérhetnek a szolgáltatónál.