5 éve történt: félezer pékség zárt be Győr-Moson-Sopronban

5 éve – Haszontalan több pékáru

Félezer pékség ment tönkre az elmúlt években. A bezárási hullám folytatódhat: több pékáruért az előállítási költségnél is kevesebbet fizetnek a kereskedők. Erre az Agrárgazdasági Kutatóintézet reprezentatív, a sütőipar helyzetéről a 2017-es adatok alapján készített felmérése világított rá. Ebből kiderül, hogy a fehér kenyér kilóján 6,04 forint vesztesége keletkezett átlagosan a pékségeknek tavaly.

A felmérés szerint a félbarna kenyér kilóján 23,58, a vizes zsemlén 0,64 forint vesztesége keletkezett átlagosan a pékségeknek tavaly: a kereskedők – vagyis a boltok, kereskedelmi láncok - ennyivel alacsonyabb átvételi árat fizettek annál, mint amennyibe a vállalkozásoknak az előállítás került.

A vizsgálatba bevont negyedik terméken, a tejes kiflin minimális hasznot mutattak ki.

Tatai Ernő Zoltánné, a jelenleg 98 boltba szállító ásványrárói Tatai Pékség vezetője, a Magyar Pékszövetség elnökségi tagja szerint a kereskedők 60-100 forintot keresnek a kenyéren. „Korábban a Sparba és a Tescóba is szállítottunk, de tőlük visszaléptünk, mert annyiféle bónuszt kellett visszafizetni, amit nem tudtunk bírni. A költségek növekedését alig-alig lehet elfogadtatni a boltokkal, pedig például a liszt ára most emelkedett nyolc százalékkal, de drágultak az adalékanyagok, a szállítási költségek is” – mondta. Hozzátette: feszítő probléma a munkaerőhiány és szintén gondot jelent, hogy a kisebb pékségeknek sokkal kevesebb lehetőségük van pályázni fejlesztésre, mint a nagyoknak.

Tatai Ernő Zoltánné szerint mindennek hatására zárt be félezer pékség az országban az elmúlt két-három évben, s a folyamat nem áll meg.

A nagy hazai szereplők egyike a Lipóti Pékség, amely évente 10ezer tonna lisztet használ fel, közvetlenül 450, közvetve három-négyezer embernek ad munkát és saját bolthálózatot működtet. A tulajdonos Tóth Péter nem panaszkodik. A Kisalföldnek kifejtette, 25 éves tapasztalata, hogy két dolgot lehet eladni a piacon: az olcsót és az átlagosnál jobb minőséget. Nem titkolja, hogy ők az utóbbit választották. Példaként nosztalgiakiflijüket hozta fel, aminek elkészítése időigényesebb, de a végeredmény finomabb, s darabját 75 forintért kínálva is alig tudnak annyit sütni belőle, hogy el ne fogyjon.

Hasonló a helyzet a kenyérnél, amelyből a legolcsóbb verzió kilóját is 400-420 forintért adják. Tóth Péter úgy látja, a leginkább azok a pékségek vannak gondban, amelyek olcsó termékekre álltak rá és elképzelhetőnek tartja, hogy közülük jó néhányan tönkre mennek a jövőben.

10 éve –„Józsi bácsi órái elmaradnak”

A bíróságról azonnal a börtönbe kísértek a napokban egy nem jogerősen elítélt magántanárt, aki Sopronban szexuálisan zaklatott egy 11 éves lányt. A kislánynak az volt két éve a szerencséje, hogy küzdősportot tanult és a földre küldte a kétméteres férfit. A perbe vont „Misi bácsiról” elhíresült felhívást – ezzel a szöveggel: „Józsi bácsi órái elmaradnak” – nyugodtan kiszögezhetik a soproni magántanár társasházi kapujára is, mivel az ötvennégy éves S. Józsefet a börtönbe kísérték át tegnap a Győri Törvényszékről.

A férfit egy 12 éven aluli kislánysérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak miatt vonták vád alá, s mivel a tegnapi ítélethirdetés első perceiben két fegyőr jelent meg a tárgyalóteremben, már látható volt, mi lesz a vége. Nem telt el negyedóra és S. József fogoly volt, kezén vezetőszíjjal. A bíróság indokai között nemcsak az szerepelt, hogy a férfire első fokon kiszabott 5 év nyolc hónapbörtön elől külföldre menekülhetne a bécsi szálakkal rendelkező tanár, hanem az is, hogy „Józsi bácsinak” jelenleg is vannak tanítványai. „Tartunk a bűnismétlés veszélyétől” – fogalmazott a bíró, amelyre az egyébként korábban makulátlannak ismert S. József a fejét rázta. A férfinek egyébként családja is van: élettársa, két felnőtt fia és egy hétéves kislánya. Az 1987 óta tanító vegyészmérnök számtalan diákot készített már fel az órára kémiából, matekból, fizikából, a kicsiket pedig olvasásból, írásból. Híre volt, és ezalatt jó hírt értünk. A tizenegy éves kislány szülei bizalommal vitték hozzá a későbbi sértettet, utána pedig annál is inkább megnyugodtak ,mert a gyermek jegyei ugrásszerűen javultak és rajongva beszélt otthon a tanár úrról. Hat alkalom után azonban az édesanyát a kétórás korrepetálás vége előtt zokogva hívta fel a lány: „ez a bácsi pedofil”. Először alig tudta elmesélni, mi történt, de az apával már rohantak is a rendőrkapitányságra. Később nehéz légzés alakult ki a most már 13 éves sértettnél a történtek miatt, s a család úgy döntött, nem beszél minderről a tágabb környezetében.

A Győri Törvényszék megállapítása szerint a férfi négyszeresen zárta be az ajtót a kislány keddi érkezése után, nem sokkal később megkérte – szokatlan módon –, hogy üljön át a közeli fotelba. A kislány megtette, „Józsi bácsi” pedig előtérdelt, a lábát kezdte szétfeszegetni, test szerte csókolgatta, melltájékon fogdosta, s mindezt úgy, hogy a két kezet a fej fölött leszorította. Közben azt mormogta: „milyen illatos a bőröd”, „milyen szép vagy” ,majd elkezdte leráncigálni róla a nadrágot. A lány könyörgött, hogy ezt „nem szeretné”, „nem akarja”, s végül szerencsére a négy évig tanult aikido úgy jött neki kapóra, mint valami filmben. Teste mozgatásával kiszabadította jobb kezét, bele könyökölt a tanár homlokába, aki odakapott, s máris a szemét érte egy ütés. A földre ült, s a lány a mellkasába rúgott és elmenekült. S. József most is tagadja az egészet, s közben két kulcskérdésre nem tud válaszolni: miért találna ki róla ilyesmit a lány, akivel semmilyen konfliktusa nem volt, s aki saját szüleit is úgy „győzte meg” a történettel – fogalmazott a bíró –, hogy életerős apja is idegösszeomlást kapott az eset után. A másik: hogyan kerülne egy tanár kimutatott nyála a tanítványpólójára éppen azon a ponton, ahol vallomása szerint csókolta őt. „Nekem szemernyi kétségem nincs az ön bűnösségét illetően” – fogalmazott dr. Németh Csaba, akinek tanácsa 5 év 8 hónapbörtönre ítélte a férfit. Az ügyészsúlyosításért, a védelem felmentésért fellebbezett.

20 éve – Mátyás király és Győr

Az ellenzéki polgári frakció Mátyás király és az okos lány meséjéhez hasonlította Győrt, ahol a város adott is, meg nem is a tulajdonában lévő üzlethelyiségek bérlőinek. De a többség úgy döntött: a határozott idejű szerződéseknek ára van. A közgyűlés úgy döntött, a megyeszékhelyen üzlethelyiséget bérlők közül azoknak, akik 2004. január 1-jétől már nem határozatlan, hanem határozott időre akarnak szerződni, felajánlja a szerződésmódosítás lehetőségét.

Arról nem volt vita, hogy a megállapodás legfeljebb 25 évre szólhat, arról azonban igen, hogy a módosításért cserébe kért összeg sok vagy kevés. Végül a részletfizetés megoldotta a problémát.

A győri közgyűlés elé kerülő eredeti előterjesztés szerint határozott idejű szerződést csak módosítási díj fejében köthetnek a bérlők a várossal. Ez az összeg a helyiség forgalmi értékének évenkénti egy százaléka, tehát 10 évre szóló megállapodás esetén 10 százalék, 25 évnél értelemszerűen 25 százalék.

A polgári frakció és a Pro Urbe Egyesület vezérszónoka az ipartestület állásfoglalására hivatkozva – egyaránt azt javasolta, hogy ezt az összeget csökkentsék fél százalékra. A jobboldal még azt is szerette volna, ha nem a helyiségforgalmi, hanem a bérleti jog forgalmi értékét (ami nyilván kevesebb) tekintenék alapnak. Az indoklásban elhangzott: a kis- és középvállalkozások támogatása célja kell legyen Győrnek, illetve, hogy a hosszú távú tervezhetőséget jelentő szerződésmódosítás akár tönkre is teheti az iparosokat, akik nem tudnak ennyit fizetni a megállapodásért cserébe. A baloldal ezzel szemben azzal érvelt: az ingatlanok alapnak vett forgalmi értéke még mindig alacsony Győrben, ráadásul nincs szó arról, hogy a bérlőket köteleznék arra, hogy új szerződést kössenek a várossal. „Aki nem akar, ne tegye. Emiatt nem szüntetjük meg a vele kötött megállapodást, nem ez a cél. Mi csak egy gesztust tettünk, aki akarja, elfogadja, aki nem, az továbbra is határozatlan időre szerződik velünk” – mondták a baloldali felszólalók.

A két oldal között végül megállapodás született, hogy Győr Mátyás királynak (vagyis a bérlőknek) valóban ad ajándékot: az eredeti előterjesztést módosítva rendeletben fogadta el ugyanis a testület, hogy a bérlők részletekben is kifizethetik az 1 százalékos módosítási díjat. Nem változott viszont a határozati javaslat azon pontja, amely szerint az díjakból befolyt összeget az önkormányzati tulajdonú épületek felújítására fordítják.