Erről írt a Kisalföld augusztus 29-én: elindulhat az alsó-szigetközi vízpótlás

10 éve 2014-ben

Ágakban tartják a Dunát 
Jövő februárra épülhet meg az utolsó, az Ásványi torkolati fenékküszöb, ezzel elindulhat az alsó-szigetközi vízpótlás. Most a legnagyobb munka a Farkaslyuki-gát átalakítása lesz. A kiszáradt medrek, pangó vizek helyett jövő tavaszra élet költözik a hullámtéri árokba. 
2012 végén kezdődött a kivitelezése az alsó-szigetközi (mentett oldali és hullámtéri) 6,5 milliárdos beruházásnak. Elkészülte után jövő tavaszra az Ásványráró alatti hullámtérben is visszaáll a vízszint a természetközeli állapotnak leginkább megfelelő 1950-es évek szintjére. A vízpótlás még csak az Ásványrárói-ágrendszer középső részéig tart, így alatta a medrek helyenként vagy kiszáradtak kisvizes időszakokban, vagy csak pang ott a víz. Jó példa erre a Bagaméri-ágrendszer, ahol az év több mint felében szárazak a medrek, s mintegy öt kilométeres szakasz is beerdősült. 
A mostani beruházásban érintett mellékágak azon részeken is víz nélkül voltak az év nagy részében, ahol a Duna elterelésében már nem közvetlenül érintettek. A lesüllyedt főmeder - akárcsak a Mosoni-Duna torkolati szakaszának esetében - ugyanis kisvizes időszakokban kiszívja belőlük a vizet. Kertész József vízügyi mérnök, a regionális vízügyi igazgatóság főtanácsadója tegnap a helyszínen mutatta be lapunknak a munkák állását. A 6,5 milliárdos beruházás során a fenékküszöbökbe, műtárgyakba összesen 54 ezer köbméter vízépítési terméskövet építenek be (ebből csak az Ásványi-ágvégzárásba 17 ezret), s a mederkotrások során (a legtöbbet az Árvai-zárás alatt) 150 ezer köbméter kotrási munkát végeztek el. A kisebb Pulai torkolati fenékküszöb és a nagyobb Bagaméri is elkészült, igaz, utóbbi esetében még a hallépcső befejezésre vár. A magasabb dunai vízszintek miatt most nem tudnak ott dolgozni. Az Árvai-zárás kivitelezése még tart néhány hétig, jelenleg a rézsűjét alakítják át. A vízpótló rendszer üzemelési bizottsága nemrégiben engedélyezte, hogy a munkák miatt a szigetközi hullámtérbe a felső vízbetáplálás a megelőző időszakhoz képest több mint felére, 45-50 köbméterre csökkenjen, s ez az állapot október végéig tart. Emiatt a Halrekesztői-ág környékén látványosan alacsony a vízállás, ám enélkül nem tudnának dolgozni a Farkaslyuki-zárás átalakításán, mely kedden kezdődött. Ez a műtárgy is szabályozható lesz: a mostani vízszint alatt kell megépíteniük. Előbb a felvízi oldalról egy körtöltéssel bevédik, a munkagödröt szádfallal körbeveszik, s úgy építik meg a létesítményt. Kertész József elmondta: az alsó-szigetközi vízpótló rendszer kiépítésének utolsó eleme az ásványi-torkolati fenékküszöb megépítése lesz, mellyel előreláthatólag jövő februárban végeznek. Ezzel Rajkától Vénekig tart majd a szigetközi vízpótlás.

30 éve 1994-ben

Gilisztatenyésztők ülősztrájkja 
A Győri Gilisztatenyésztők Egyesülete és az országos szövetség az augusztus 14-i demonstrációval egybekötött nagygyűlése után újra szükségesnek érzi az ülősztrájk folytatását. Ezért augusztus 30-án reggel 8-tól 20 óráig, legalább egy hétig mindennap a Kossuth téren a Rákóczi-szobor előtti kordonnal elkerített területen sztrájkolnak a hitelek elengedéséért, a már kifizetett pénzek visszaadásáért és a vétkesek megbüntetéséért. Termeczky Alfrédot,a győri egyesület elnökét, az országos szövetség alelnökét kérdeztük meg, hogy mit szeretnének elérni a sztrájkkal. 

Azt szeretnénk elérni a sztrájkkal, hogy a pénzintézetek ne kezdjék meg szeptember 1 -jétől azon hitelek behajtását, amelyeknél a kárvallott kistermelők augusztus31 -ig semmit sem fizetnek be és a Biohumusz Alapítványtól sem kaptak támogatást. A pénzintézetek ugyanis közölték, hogy kőkeményen be kívánják hajtani - ha kell, végrehajtókkal, vagyonelkobzással - a tartozásokat, kamatostól. Hangsúlyozom, hogy nem a kormányt támadjuk, sőt, köszönjük az eddigi támogatását, de most újabb segítséget kérünk tőlük, hogy ezt az 5-6 éve zajló, véleményünk szerint grandiózus, országos csalássorozatot leleplezzék. Nem szabad engedni, hogy újabb családok menjenek tönkre, újabb emberek legyenek öngyilkosok, ami semmit sem old meg, hisz az adósságot öröklik a hozzátartozók... - Ön a sztrájkfelhívásában mégis arra buzdítja a kistermelőket, hogy ne fizessenek és a tartozásokra semmilyen kölcsönt ne vegyenek fel az OTP „fenyegetése" ellenére. Miért? -Pontosabban addig ne fizessenek, amíg a parlamenti bizottságok nem vizsgálják ki ügyünket és nem döntenek. Azt kívánjuk az OTP-től, hogy adjon újabb 100 milliót a Biohumusz Alapítványba, vagy annyit, amennyiből a károsultak adósságát rendezni tudjuk. Az OTP Biohumusz Alapítványának 100 milliója, amit a pályázatok útján kínkeservesen szétosztottunk, kevés volt a 2400 pályázat 600 milliós igényéhez képest. Az érthetőség miatt el kell mondani: a bankkonszolidációs programban a kormány átvett az OTP-től 820 millió forint behajthatatlan adósságot, amit később az OTP 10 százalékos áron visszavásárolt, és felajánlotta az adósoknak, hogyha 50 százaléknyi kamatos adósságot befizetnek, a másik felét elengedik. Igen ám, de sokan nem tudták ezt megtenni még az alapítvány segítségével sem, és tőlük mosta 100 százalékot akarja behajtani az OTP! Egyesületünk is meg akarta venni az államtól ezt a hitelállományt 10 százalékért - 82 millió forint - de az OTP megakadályozta ezt. Mi a 10 százalék befizetésénél elengedtük volna az adósságot, az OTP miért nem elégszik meg húsz százalékkal, ez is dupla haszon, miért akar 50 százalékot? - Egy vállalkozónak rizikója is van, vállalni kell a bukást is. Miért kérnek önök mégis szinte teljes kártalanítást? - Azért, mert szerintünk ez az évszázad csalása, amit a szervezők kezdettől fogva tudtak. De profi szélhámosok magukat vállalkozóknak álcázva beugratták a népet, és megszegték a szerződést is, szinte semmit nem adtak el a nagyképűen humusznak nevezett gilisztaürülékből. Horn Gyula miniszterelnök úrnak küldött levelemben is megírtam: „E családok becsületes emberek, hazugság azt állítani róluk, hogy a hirtelen meggazdagodás miatt vágtak bele.”Még egyszer mondom, nem a kormánnyal van bajunk, de garanciát szeretnénk, hogy a pénzintézetek ne döntsenek még nagyobb nyomorba újabb családokat... 

40 éve 1884-ben

Még szebb lehet Győr belvárosa - Tanulmányterv sok javaslattal 

A régi győriek úgy vélik, hogy az egykori Erzsébet, ma Köztársaság tér, meg az egykori Király, ma Alkotmány utca Győrnek „áhítatos gyönyörű része”. Örömmel szemléljük a barokk Győrt eredeti szépségébe visszavarázsoló munkálatokat. Hoppál Dezső, az Észak-dunántúli Tervező Vállalat építésze győri lokálpatriótaként kíséri figyelemmel, gondoskodnak-e az utcaképi elemeknek, a feliratoknak, reklámoknak stílusos kialakításáról, az oda nem való elemek eltávolításáról, amelyeknek léte vagy hiánya alapvetően meghatározza egy utca vagy városrész karakterét. A teljesség igénye nélkül ismertetjük Hoppál Dezsőnek, a győri Alkotmány utca és a dr. Kovács Pál utca jelenlegi állapotáról és legfontosabb teendők sürgős elvégzéséről készített beszámolóját. 
Az Alkotmányutcát a XVIII. században Úri, majd 200 évig Szent Rudolf, később Király, ezután pedig Szent László utcának nevezték. A szerző szerint az utcanevek bizonyos szempontból a kor ízlését tükrözik. Javasolja az utca történetét valami módon közölni, különös tekintettel az ott megforduló nagyszámú turistára. A Köztársaság tér 11. – Alkotmány utca 1. számalatti épület jellegzetes zárt erkélyes győri sarokház, állítólag az első kétemeletes győri épület, amely Frischenhausen János királyi főbiztos majd a gelsei Biró család után Amadé Antal és László tulajdona volt. Az utóbbit emléktábla jelzi, amely Hoppál Dezső szerint olyan magasan van, hogy az apró betűs szöveg nehezen olvasható. A házon ötletszerűen szereltek fel egy-egy világítótestet, az egyiket három, a másikat hat méter magasan. Javasolja, tervezzenek stílusba illő, jó hatásfokú világító armatúrákat, vagy a régi kovácsoltvas lámpákat állítsák vissza. Kifogásolja a Köztársaság téri kapu mellett kezdetleges, egy kozmetikus működését jelző táblácskát. Az Alkotmány utca 3.számú úgynevezett Probstház már 1703-ban is emeletes volt, földszintjén korcsma működött. Jelenleg ott egy szabóműhely és egy dohány-ajándékbolt található, amelyek valóban régi hangulatokat idéznek. Javasolja egy-egy szimbolizáló cégér felállítását. Az Alkotmány utca 5. szám alatti egykori Fehér Bárány Szálló1703-ban még, a pápai pálosok fogadója volt. Homlokzatát 1905-ben szecessziós elemekkel elrontották, örvendetes lenne az épület eredeti homlokzatának visszaállítása. Az épületen lévő emléktábla tévesen tudósít arról, hogy valaha itt folyt a Rába. Mindössze a várárok vize folyt itt. Az árkot 1537 után betemették. Az Alkotmány utca nemrégiben renovált hetes számú épületében született 1798. június 20-án Czeh János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a régészeti gyűjtés úttörője. Jó lenne az épületen elhelyezni Czeh János emléktábláját. Az Alkotmány utca 11. házból üdvös lenne kiköltöztetni a barkácsboltot, helyébe megfelelő átalakítás után tejbárt vagy presszót létesíteni. Az Alkotmány utca 15. számú házról idézzük Hoppál Dezső találó megállapítását: "A portált mindenképpen el kell távolítani, mert egy ilyen szatócs kirakat méltatlan Győr belvárosához”. A megyeszékhely egyik legszebb épületét, az Alkotmány utca 17. számú házat, amely tulajdonképpen a Széchenyi tér sarkán áll, 1580-ban vásárolta meg Angrano Lajos olasz származású gazdag kereskedő. A ház Alkotmány utcai frontját 1770-ben gróf Eszterházy Gábor vette meg a Jedlik Ányos utcafront egy részével, azokat egybeépítette, majd sarokerkélyt létesített A hermák által tartott nyitott erkély is akkor épült. Az erkélyen remekmívű kovácsoltvas korlát található, ma is a gróf monogramjával. Az épület 1800-ban a Bozzay család tulajdonába került, a dr. Kovács Pál utcai házakkal együtt. Érdemes a házat és a művészi gonddal kialakított kapualjat ma is megtekinteni. Az épület rossz állapotban van. Hoppál Dezső javaslata, hogy a mezőgazdasági bolt helyén hangulatos éttermet, presszót, a terecskén pedig teraszt lenne érdemes létesíteni. (A felszabadulás után az is volt: Kék Duna étterem. Szerk.) A 18-16-14-12. számú házakon a portálok sürgős megváltoztatását joggal kívánja a tanulmány szerzője. Az egykori Fekete Sas vendégfogadó az Alkotmányutca 10. számú házban volt. A Lenin útra néző emeletén látható Győr egyik legbájosabb Mária szobra. Az épület homlokzatát sürgősen ki kellene javítani. Hasonlóképpen a Fruhmann Antal által tervezett Alkotmány utca 8. számú házhoz, amelyben a híres építész is lakott, majd 1883 és 1888. között Gárdonyi Géza. Győrnek talán leghíresebb háza az Alkotmány utca 4.szám alatti Napoleon-ház, amelynek már az 1617-es telekkönyvben is nyoma van. Itt töltött egy éjszakát a francia megszállás idején Napóleon. A ház akkor Bezerédy Ignác alispáné volt. Az épületet többször átalakították. Ma nagy részében a múzeum állandó képtára működik. Hoppál Dezső megvalósítható terveket javasol a házra vonatkozóan, többi között azt, hogy képtár létét kissé feltűnőbben kellene a járókelők tudomására hozni, valamint hogy a képtárat látogatók ne piszkos búrákkal rosszul megvilágított előtérben botorkáljanak. A tanulmány a Győri Városszépítő Egyesület birtokában van. Reméljük, javaslatai mielőbb megvalósulnak.