5 éve írtuk: megújul a soproni várfal

65 éve - A soproni Állami Szanatóriumban

Alig pár hónapja nyílt meg Sopron legszebb helyén, a Lőverek alján a kétemeletes gyönyörű szanatórium. Barátságos, otthonias kis szobái, társalgótermei, nyugodt üdülést, pihenést, kiváló orvosai pedig szakszerű kezelést biztosítanak a betegeknek. A szobák ablakaiból és erkélyeiről gyönyörű kilátás nyílik a szanatórium nagy parkjára, és az őszi színekben pompázó erdőkre. A teraszon a színes napernyők alatt vidáman töltik a délelőttöt a lábadozó betegek. Kártyáznak, olvasnak, beszélgetnek, feledve gondjukat, betegségüket. Az ökörnyálat már röpíti a szeptemberi szél, de a déli napfény még melegen simogat. A park öreg fái alatt összeülnek a fiatalok. Egy harmonika, egy-két jóhangú leány és fiú vidám hangulatot teremt, az idősebbeket is odacsalja, jókedvre deríti.

55 éve - Hiányzó emléktábla "Bartók Béláék Győrött"

A GyÉZE második bérleti estjének Bartók Béla és felesége voltak a szereplői. Három kétzongorás számot adtak elő, míg Bartók magánszólót is játszott. Bartók, a nagy művész nemes egyszerűséggel zongorázott. Mesterien tolmácsolta kivételes zeneköltészetének gyönyörű hajtásait. Művein lenyűgöző erővel hatott az eredetiség, amellyel alkotójuk lerakta az új magyar zenekultúra vihart álló alapköveit. Bartók művészete,amely egybefoglalja a zongorás mesteri virtuozitását és az igazi zeneköltő magával ragadó hevét, már régen felülemelkedett a bírálaton. Így ezúttal sem mondhatunk mást, mint hogy a Bartók művek valóságos ünnepi hangulatot teremtettek. A kétzongorás számokban a művész feleség, Pásztory Ditta volt a Mesternek ideális partnere. Mozart-, Debussy- és Brahms-műveket játszottak nagy sikerrel, a közönség forró elismerése mellett.’’ A hajdani Dunántúli Hírlap kritikusa, Hermann László emlékezett meg az idézett mondatokkal Bartók Béla és Pásztory Ditta 1940. január 17-én megtartott győri hangversenyéről, amelyet a Győri Ének- és Zeneegylet (GyÉZE) rendezett a Városi Kultúrházban, a mai Kisfaludy Színházban. Bartókék győri hangversenyére abban az időben került sor, amikor az Európa felett tornyosuló viharfelhők, a háborús hisztéria egyre jobban aggasztották a haladó gondolkodású embereket. Bartók maga is katasztrofálisnak látva az európai helyzetet, a kivándorlás gondolatával foglalkozott. Ebből az időből származó levelei, nyilatkozatai az emberiségért, hazájáért aggódó ember gondolatait árulják el. 1940 tavaszán Amerikába utazott hangverseny körútra. Egyúttal tájékozódott az emigráció lehetőségéről is. Még az év őszén (október 8-án) feleségével búcsúhangversenyt tartottak Budapesten, amely után rövidesen végleg Amerikába utaztak. Bartók — fiának írt levelei is erről tanúskodnak — minél előbb szeretett volna „hazatérni, de végleg!” Ezt a háború elhúzódása, majd halálát okozó súlyos betegsége megakadályozta. A győri zenekedvelő közönség tehát az utolsó órában élvezhette a kivételesen nagy előadóművész és zeneszerző személyes jelenlétének emberi és művészi örömét. Ma még élnek sokan azok közül, akik élményeik között őrzik Bartók hangversenyét. Emlékét az új nemzedékek számára elsősorban soha nem halványuló remekművei, írásai éltetik. Művészetének lassú, de biztos közkinccséválása jelenti igazi és végleges hazatérését. Ezt a szellemi örökséget és jelenlétet méltó és igaz módon erősíthetné egy emléktábla, megörökítve az 1940-es hangverseny emlékét. Különös véletlen, hogy Bartók Béla győri szereplésére éppen száz esztendővel azután került sor, hogy Liszt Ferenc Győrött hangversenyzett. (1840. I. 17.) Bartók tudatosan vallotta magát Liszt művészete folytatójának. Ez a momentum is indokolttá teszi, hogy ne csak a távolabbi múlt nagy magyar muzsikusának emlékét valljuk magunkénak, hanem a mi korunk problémáinak művészi megszólaltatóját is. A Győri Nemzeti Hírlap így írt az emlékezetes hangversenyről: „Számtalanszor hívták Bartók Bélát és kitűnőpartnerét (feleségét) a pódiumra, bizonyságot téve arról,hogy a modern magyar muzsika győzelmesen bevonultősi városunkba.”Hirdesse ezt s annak érdemeit az emléktábla, aki személy szerint is sokat tett ezért! Az Országos Filharmónia új bérleti estjeit október 7- én Bartók Béláné Pásztory Ditta közreműködésével nyitják meg. Ez az önmagában is ünnepi alkalom jó okot adhat arra, hogy a hiányzó emléktábla elfoglalja megérdemelt helyét.

5 éve - Százötvenmillió forintból újul meg a várfal

Látványos szakaszához érkezett a soproni várfal és Várfalsétány megújításának kivitelezési munkálata. A szakemberek jelenleg a Bástyagödörnél dolgoznak. A 2012-ben befejeződött rekonstrukció során „kiszabadult” várfalszakaszok a már meglévő sétányokkal együtt mára kedvelt látogatóterületté váltak. Az időjárás viszontagságainak kitett falszerkezetek azonban az idők folyamán számos helyen károsodtak. A várfal szerkezetét képező mészkövek, téglák, fugák több helyen mállanak, kotnzultak, a falakat ezenkívül szinte teljes egészében benőtte a növényzet, amely gyorsítja a további károsodást. A felújítási programhoz a kormány a Modern Városok Program részeként mintegy 150 millió forintot biztosít. A mostani munkálatok során 350 méter hosszú szakaszról eltávolítják a túlburjánzott növényzetet, a falak letisztítását követően pedig a falazati hiányosságokat pótolják, a szerkezet hibákat kijavítják. A fugákat, valamint a falkoronákat felújítják. Elvégzik a falak konzerválását, víztaszító réteget helyeznek rá, valamint felújítják a sétány falépcsőit, információs tábláit. A jelenlegi program keretében a Várkerület 102. számú épület, vagyis a DM-üzlet mögötti területen kezdődtek el a munkálatok, majd a Bástyagödröt érintve egészen a Várkerület 78.-ig folytatódnak. Ezen túlmenően a kisvárkerületi szakasz (a Színház utca 1-5. mögötti terület) és a Fő tér 5. alatti hivatali épülettől a Bünker közig terjedő rész is megújul. A beruházás várhatóan 2019 őszén fejeződik be - tudtuk meg a városházán. Az időjárás viszontagságainak kitett falszerkezetek az idők folyamán számos helyen károsodtak, így cseréjük indokolttá vált. A városháza előtti és a múzeumok mögötti várfalak felújítása egy másik pályázat részeként, a Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatását célzó forrásból valósul majd meg a „Múzeumnegyed” kialakításával együtt.