Meglepetéslelet a Pannonhalmi Főapátságban - Hallgassa meg hogy mesélnek a szakemberek a feltárásról

A feltárás körülményeiről és a vizsgálatok lehetséges eredményeiről szól podcast adásunk Mende Balázzsal és Takács Ágostonnal. 

Hallgassa meg!

Középkori temetkezések maradványaira bukkantak Pannonhalmán

– A szent hegy teteje, amin a monostor áll, több mint ezer év óta lakott – mondta Dejcsics Konrád atya, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója. – A hegy formájából adódik, hogy a korok rétegei egymásra rakódtak. Egyes építkezési fázisokban meg is találták ezeket. 1996-ban, amikor az épület nagy felújítása volt, és 2012-ben, amikor a bazilika rekonstrukciója volt, akkor sok feltárást végeztek. Maradt azonban néhány pont, ahol idő hiányában nem tudták elvégezni az ásatásokat.
– Miután idő hiányában nem tudták elvégezni mindenütt az ásatásokat, sejthető volt, hogy új információkat rejtenek – mondta Dejcsics Konrád atya, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója. – Ezekre a vakfoltokra tértek vissza egy olyan kutatási program keretében, amely az Árpád-kori bencés monostorokat vizsgálja. 

Kutatási eredményekkel ünnepelni az évfordulót 

– Tihany és Bakonybél mellett legelső Árpád-kori kolostorként bekapcsolódtunk mi is. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai térképezték fel a mélyben rejlő struktúrákat talajmechanikai és geofizikai vizsgálatokkal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szakemberei pedig az ásatást végzik – folytatta az atya. – 2024-ben emlékezünk a pannonhalmi szerzetes templom szentelésének nyolcszázadik évfordulójára, úgy gondoltuk, amikor a figyelem a templomra szegeződik, előjönnénk az eddig még tisztázatlan kérdésekkel. Csak akkor tudjuk ugyanis, hogy kik vagyunk, hova tartunk, és mi a küldetésünk, ha tisztában vagyunk a múltunkkal is. Ezen a helyen 1027 éve olyan emberek élnek, mint mi, akik Istent keresik szerzetesközösségben, apát és regula vezetésével. Az a szellemi, kulturális és spirituá- lis örökség, amiben ők éltek, az a miénk is. 

Uros apát és szerzetesei 

A nyilvánosság elé tárás formája mindig nagy kérdés egy kutatás alkalmával. Az üvegpadló, vagy a tárolóba rendezés ez esetben nem működik. 
– A nemzet számára identitásképző pont Pannonhalma, ez számunkra nagy felelősség és büszkeség. Jövőre a bazilika 800. emlékévében egy különleges történeti-régészeti, művészettörténeti kiállításra készülünk, amelynek a címe Uros apát és műve. Fókuszában az az apát, aki 1224-ben a templomot átépíttette és felszentelte és aki a magyar középkor történetileg legjobban adatolt és ismert egyházi személyisége. A kiállításba a most szerzett ismereteket is bedolgozzuk. 
Az egykori pannonhalmi diák, Takács Ágoston, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet doktorandusza vezeti az ásatást. – A templom nyugati homlokzata mellett kerestünk egy középkori tornyot, ezért ástunk egy kutatószondát. A kilencvenes években a templom túloldalán találtak egy nagy méretű alapozást, amiről feltételezték, hogy torony lehetett. Azt próbáltuk kutatni, hogy van-e a túloldalon is szimmetrikusan alapozás, két tornya lehetett-e a homlokzatnak. 

Kövek helyett emberek 

A barokk kori építkezés idején azonban ezeket a rétegeket erősen megbolygatták, így nem találtak az építményre utaló nyomokat. 

– Három kisebb feltárási szelvényünk volt az apátság szűk kis udvarán a bazilika és a főkönyvtár épülete között. Egy korai Árpád-kori királyi udvarház maradványait kerestük, ezzel sem jártunk túl nagy sikerrel. Találtunk sok minden érdekeset: találtunk egy török kori erődítményfalat, amelynek a külső oldalán volt egy erősen átégett járófelület. A másik felén pedig egy nagyon megbolygatott temetkezés. Összesen végül öt szerzetes maradványait találtuk meg, kettő volt a fal mellett, a külső oldali maradt meg nagyobb épségben. Egy másiknak csak igen minimális maradványait találtuk meg, de a beásása az gyönyörűen látszott, a középkori szokás szerint keletre nézett az elhunyt. A szentély mellett még három másik sírt tártunk fel részlegesen. Az egyik helyen a nyugvónak csak a mellkasa volt meg, a másiknak pedig csak a lábszára és lábfeje maradt meg, de alattuk találtunk egy érintetlen sírt, ami a legkorábbi. Ebből egy koponya lóg be a feltárt szelvénybe. 

Kiknek a maradványai? 

– Tamáskodom arra nézve, hogy minden maradványt szerzetesnek tekintsünk – mondta Mende Balázs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársa. – Merülhetnek fel olyan személyek, akik nem feltétlenül a szerzetesközösséghez tartoztak. A vizsgálatok során meg fogjuk tudni, milyen kori leletek ezek a csont radiokarbonos elemzése nyomán. Ezek segíthetik az építéstörténeti információkat is. A hagyományos antropológiai módszerekkel meg tudjuk majd állapítani az életkorukat, hogy volt-e sérülésük, milyen fizikai igénybevétel terhelte a testüket, a táplálkozási izotóp vizsgálattal pedig az étkezési szokásaikat. A proteinben, vagy gabona túlsúlyából lehet majd következtetni a társadalmi státuszra, életmódra.