Erről írt a Kisalföld február 19-én - 50 éve: nincs, de lehetne Győrben bábszínház

50 éve - Nincs, de lehetne Győrött bábszínház
1948-ban a Vagongyár patronálásával bábszínház alakult Győrött, később, a mai Rába Művelődési Központban működő bábcsoporttal közösen adtak műsort, rendszerint telt ház előtt. Ezt a húsz éve dolgozó bábszínházát szüntette meg 1967-ben a művelődési ház akkori igazgatója, azzal az indoklással, hogy az Állami Bábszínház meghívásával ki tudják elégíteni a győri érdeklődést. A szülők és az óvónők véleménye azonban ma az, hogy kevés a bábelőadás, holott nagy szükség lenne rá. A film, a televízió nem tud olyan közvetlenül hatni a három— öt éves gyerekekre, mint a bábelőadások. — Napokig tartó élménybeszámoló forrása ez számukra — mondja dr. TárnokTiborné,a Radnóti Óvoda vezetője. — Elmondják, lerajzolják a látottakat, és közben szókincsük, érzelemviláguk, kifejezőkészségük gazdagodik. Mégis kevés a lehetőség arra, hogy ezzel a nevelési eszközzel éljen az óvoda; megfosztjuk a gyerekeket ettől az élménytől, és éppen abban a korban, amikor érzelemviláguk fejlesztésére szinte korlátlan lehetőségünk lenne. Az óvónőképző intézetek hallgatói foglalkoznak bábozással tanulmányaik során, de felszerelés hiányában nem tudják azt nyújtani, mint a rendszeresen bábozó csoportok. — Elvinnék a gyerekeketaz előadásokra? — Nagyon örülnénk, ha a munkatervünkbe beleépíthetnénk egy-egy előadás megtekintését. Gondolom, az óvodák meg tudnák oldani, hogy a gyerekeket elvigyék délelőttönként. Különösen azért lenne fontos, mert a gyerekek nem egyforma otthoni környezetben vannak. Ez különösen feltűnő a hétfői napokon. Van olyan gyerek, aki sokat mesél, a másik csak hallgat, mert nincs mondanivalója. Nem történt vele semmi, vasárnap még csak sétálni sem vitték el, a hét végét a gyerek is a televízió előtt töltötte. Ezek a kicsinyek élményszegény világból jönnek, a szülő szinte tehernek érzi őket. Nagyon sok családban viszont a gyerekkel rendszeresen foglalkoznak, mindig akad program, és ezek a szülők a vasárnapi bábelőadásokra bizonyára elvinnék a gyerekeiket. — Van-e megyénkben olyanbábjátszó csoport, amely rendszeresen el tudna látni műsorral egy bábszínházat?—A Megyei Népművelési Tanácsadó vezetője, LengyelSándorválaszol. — Megyénkben huszonhat bábjátszó csoport működik megfelelő technikai felkészültséggel és sokrétű műsoranyaggal. Győrött a tanítóképzőben Mészöly Gézáné több csoporttal dolgozik, azonkívül a Mező Imre Úttörőháznak, a Gyakorlóiskolának is van bábcsoportja. Tudomásom szerint a MÁV Művelődési Házban rendszeres előadások voltak. — Valóban, rendszeresen adtunk műsort, az óvónők KISZ- alapszervezetének titkára vezette, és az Állami Bábszínházat is meghívtuk több alkalommal — mondja Pozsonyi Mátyás,a művelődési ház vezetője. — A szülőknek, akik elkísérték a gyerekeket, filmet vetítettünk, de az óvónők egyedül nem tudnak egy bábszínházat műsorral ellátni, ezt csak összefogással, jó szervezéssel lehet megoldani. Meszes Zoltánnétól,a megyei tanács bábreferensétől érdeklődtem. — Van-e lehetőség arra,hogy Győrött bábszínházathozzanak létre, és azt műsorral rendszeresen ellássák? — Csak olyan bábegyüttesek adhatnak műsort, amelyek működési engedéllyel rendelkeznek, és megyénkben huszonhat ilyen csoport van. Közülük öt győri. Amennyiben Győrött bábszínház lenne, folyamatosan tudnának műsort adni. Gondot okoz ugyan, hogy a bábcsoportok vezetői mind idősebbek, és a fiatalok egyre kevesebben vállalkoznak a csoportok vezetéseibe. — Miért? — Mert időigényes, és ezenkívül nem tartozik a legmegbecsültebb népművelő munkák közé. A Tanítóképző Intézetben neveljük az utánpótlást, de így is az a helyzet, hogy tizenöt végzős neövendékünkből csak három marad a megyében. — Az utánpótlással baj lehet, de a jelenleg működőcsoportok vállalják-e a szereplést egy esetleg létesítendő bábszínházban? — Biztosan. A MÁV Művelődési Házban ez megoldható. Tudjuk, hogy nagy szükség lenne a bábszínházra, a tavalyi iskolai szünetben hat csoport szerepelt, és mindig telt házzal, olyan nagy volt az érdeklődés. — Miért maradtak abbaezek az előadások? — Mert a felkészülés is sok időt vesz igénybe. Azonkívül a műsort rendszerint vasárnap délelőtt adjuk, és ez azt jelenti, hogy a csoportokat vezető anyáknak kell a családot, munkát otthagyni, és ezt eddig nem nagyon méltányolták anyagiakban sem. Mi sem követelhetünk sokat tőlük. Fesztiválokra, minősítő versenyekre készülés, bábelőadások, nagy megterhelést jelent ez. — Mi lenne a megoldás? — Az, hogy egy intézmény vállalná az anyagi áldozatot, mert a mi feladatunk valóban a gyerekek szórakoztatása, és mi ezt vállaljuk is, de csak akkor, ha az áldozatokból más is részt vállal. Az biztos, hogy az anyagiak nélkül nem tudjuk megoldani a feladatot. A szereplő csoportokat elismerésben kell részesíteni. Annyit máris mondhatok, hogy amennyiben támogatnak bennünket, megszervezzük a csoportok szereplését, és így csak a győri bábjátszók beosztásával már három hónapra előre műsort adhatunk. Szeretnénk, ha a szándékból valóság lenne, és rövid időn belül Győrnek bábszínháza lenne. Nem elég, ha a fesztiválokon sikert érnek el, mert nem ez az elsőrendű feladatuk a bábjátszóknak. Az sem lehet az egyetlen szempont, hogy az Állami Bábszínház szereplése nagyobb anyagi hasznot hoz a művelődési házaknak, mint az amatőröké. Bizonyára lehet — és kell is — megoldást találni, hogy sem a bábszínháznak otthont adó művelődési ház, sem a szereplő csoportok ne károsodjanak anyagilag azon, ha gyermekeink szellemiekben gazdagodnak.

30 éve - Ötvenedik házassági évforduló
Sopronban Szánthó Ödön és felesége, Mesterházi Ilona ma kerek évfordulóra emlékezik: pontosan ötven évvel ezelőtt fogadtak örök hűséget egymásnak. Mint mondják, esküvőjük óta sok jóban, szeretetben és egyetértésben volt részük. Idős, beteg szüleiket hosszú ideig ápolták becsülettel, s amely nagy szeretetet és hálát éreztek szüleik iránt, azt visszakapták három gyermeküktől, Ödöntől, Ilonától, Sándortól. Joggal említik nagyanyai-nagyapai büszkeséggel tehetséges unokáikat: a hat között találunk olyant is, aki országos tanulmányi versenyen ért el első helyezést. Az ötven éve esküdött házaspárnak bearanyozza életét egy dédunoka, a kétéves Esztike is. A jubileumi évforduló alkalmából Szánthó Ödön és Mesterházy Ilona ma 13 órakor a városháza házasságkötő termében ünnepélyesen megújítja házastársi fogadalmát. Az ezt követő nevezetes aranylakodalomra szűk családi körben kerül sor.

10 éve - A ház a kultúra elkötelezettje
Az idők során fogalommá vált Sopron kulturális életében a Pannónia szálló zenei és képzőművészeti kínálata miatt. A húsz éve megnyitott Pannónia Galériában hazai - közte Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművészek, továbbá külföldi alkotók sora kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A Szilágyi házaspár mecenatúráját városi, megyei és országos kitüntetésekkel, civil szervezetek elismerésével díjazták. - Vallom, egy szálloda az adott ország építészetének, gasztronómiájának, korának és művészetének a lenyomata. A patinás Pannónia esetében - amely Hintráger Móricz, a városháza építője tervei alapján épült fel a XIX. század végén - kiváltképp. A ház az elődök idején is megkülönböztetett figyelemmel fogadta a művészeket, a kultúra elkötelezettjeit, így máig büszkén tartja nyilván mindazon neves személyiségeket, akik a Pannóniában megjelentek. Annak idején mi is kötelességünknek éreztük, hogy otthont adjunk kiállításoknak, koncerteknek - fogalmazott Szilágyiné dr. Fodor Zsuzsanna,a szálloda társtulajdonosa, a galéria ötletgazdája. - Szándékunk az volt, hogy a soproniaknak és a városba látogatóknak egyaránt élményt szerezzünk, a művészeknek pedig megnyilvánulási lehetőséget. Az 1994. március 5-én nyitott első kiállítást győri festőművész, Tóvári Tóth István műveiből állítottuk össze. A két évtized alatt kiállított több ezer festmény komoly áttekintést nyújtott a kortárs irányzatokról. A 100. tárlatunk alkalmából saját díjat is létrehoztunk. Jelenleg a 194. kiállításra készülünk, s a kétszázadikat is méltó módon szeretnénk majd emlékezetessé tenni. - A tárlatrendezés feladata - 1996-tól mindmáig - Schey Andrásnéra hárul. - Minden művész egy külön világ. Megtörtént, hogy egy grafikusművész vonalzóval érkezett az előkészületekre. Kérte, egyik képét két milliméterrel feljebb, egy másikat másfél milliméterrel lejjebb rakjuk - mesél a kulisszatitkokról Schey Andrásné. - A kiállításrendezés, az alkotások minél harmonikusabb összhatást keltő elhelyezése igazi műélvezet, az alkotókkal való megismerkedés pedig öröm a számomra. A Pannónia Galériának országos híre van, mintegy ötszörös a művészek részéről a túljelentkezés.