Mészáros József Domonkos atya, soproni Domonkos-rendi szerzetes: " Nagyon Fontos, hogy elmélyítsük az Istenbe és egymásba vetett hitünket"

 – A történelem során egyfajta kiutat, reményt, megoldást jelentett az emberek számára a kereszténység, a hit. A mostani kor összetett, amiben minden a feje tetejére állt. A hitünk meg­élése vagy az arra való rátalálás, a lelki békénkre törekvés fontos feladatunk – kezdte újévi beszélgetésünket Mészáros József Domonkos atya, Domonkos-rendi szerzetes. 

– Ez a borzasztó háború, ami a szomszédunkban dúl, ránk, emberekre, a lelkünkre is hatással van. Rengeteg háború kirobbanásának oka volt a múltban, hogy az emberek szívében is háború dúlt. A gyűlölet, mint egy kis mag, fává nőtt. Ha Magyarországra gondolok, hordozzuk-e a békét, szeretetet, az összefogást, a felelősséget egymás felé? Fontos önvizsgálatot tartanunk, hogy mindezekkel rendelkezünk-e. Ha a jövőre gondolunk – legyen az a gazdasági helyzet vagy az energiaválság –, fogalmazzuk meg magunkban konkrétan, hogy mi mit tehetünk. Ne csak vak remény legyen bennünk, hogy majd lesz valami. Gondoljunk Jézusra és az ő életére, ami tulajdonképpen nem vallási kérdés. Ő mutatta meg, hogyan érdemes és kell élni, ő az etalon – tette hozzá az atya. 

– Érdekes éveket tudhatunk magunk mögött, hiszen a Covid-helyzetben, a templomlátogatási tilalom alatt azt tapasztaltuk, hogy akik már nem jártak templomba, bekapcsolták a rádiót és a televíziót, így vettek részt a szentmiséken, de később személyesen nem jöttek el. Pedig a lelki áldozáshoz, a szándékunk, akaratunk megerősítéséhez, a hitünk megéléséhez elengedhetetlen a konkrét, személyes találkozás – mondta Domonkos atya. 

– Új tapasztalás, hogy voltak, akik idén semmi ajándékot nem vettek, viszont összeültek és imádkoztak, beszélgettek. Elmondásuk szerint a korábbi, ajándékozós karácsonyok helyett ez a dobozok nélküli karácsony sokkal intimebb és gazdagabb volt, mint az azelőttiek. Nagy ajándéka ez az egyháznak, hogy az emberek lelki összetalálkozása, kapcsolódása nagyon nagy értéket hordoz, melynek táptalaja Jézus születésének ünnepe. 

Domonkos atya kiemelte, hogy felfedezhető mostanában bizonyos „ébredés”, igény a hitéletbe való bekapcsolódásra. Egyre több középkorú keresztelkedik meg vagy válik elsőáldozóvá. Az egyháznak olyanfajta nyitottsága van, ami az egyéb elvárásrendszerektől szabad, mert az emberi kapcsolatoknak a szeretet és a jóság a mércéje, és nem egyéb. Teret adnak ezek az alkalmak az elmélkedésre, közös beszélgetésekre, közösségi élmény megélésére, mellyel elmélyülhet az Istenbe és az egymásba vetett hitünk is.