Interjú Dr. Czigány Tamás győri érsebésszel - "Hozzánk olyan orvosok jönnek, akik maximálisan teljesítik az elvárásokat"

– A Kos jegyében születtem, és követem a horoszkópomat – vág bele kérdezés nélkül történetébe a főorvos. – A típusra jellemző, hogy a mindenki által elvégezhető, húsz gyakorlatból álló feladat kevésbé izgatja, viszont kihívásnak tekinti a három feladatból álló, még senki által nem megfejtett és megoldatlan problémát…

– Kicsit előreszaladtunk: miért választotta az orvosi hivatást?

– Gyerekkoromat gyárvárosi környezetben a sport határozta meg, tornáztam, cselgáncsban az ifjúsági válogatottságig jutottam. Akkor hagytam abba, amikor a hétvégi versenyek mellett a montreali olimpia előtti, felnőtt felkészítő táborhoz beadott kikérőm a Révai-gimnáziumban az évismétlést kockáztatta volna. Biológia szakos jó tanulóként akkor már vonzott az orvosi pálya, amelyre az osztályból tizennégyen készültünk. Hiába próbáltak róla lebeszélni egyesek, ez a nagy kihívás első nekifutásra sikerült. Egy inspiráló kollégiumi közösségbe kerültem Budapestre, a Naphegy téri kollégiumba, ahol elvárásként szerepelt a kiváló tanulmányi eredmény. Később aztán jöttek az éjszakai kórházi, az üzemorvosi és a nővéri ügyeletek, mentősként hétvégéken rohamkocsiban is szolgáltam. Nagy próbák voltak, a most végzetteknek is ajánlom, hogy a tanultakkal és a tapasztalatokkal tudja vállalni a döntéseit.

– Hogyan alakult a pályafutása a Győrbe visszatérést követően?

– Még csak a kórház Magyar utcai része működött, a gyermeksebészeten ígértek állást, végül Mátrai Tamás főorvos sebészetére kerülhettem 1983-ban. Elvárás volt a maradásunkhoz a jeles szakvizsga, amit Kulka Frigyes professzor is ismert, mi pedig teljesítettük. Az érsebészetet dr. Gunther Tamás fejlesztette Győrben országos hírűvé, a gyógyításban megelőztünk sok megyei várost. Éppen harminc éve, hogy a 15 érsebészetből szakvizsgázó közül én mehettem Berlinbe szakmai kongresszusra. 2006-ban kezdtem megbízottként és tavalyelőtt neveztek ki osztályvezető főorvosnak. A győri kórházban a szívsebészet és a transzplantáció kivételével országosan elismert színvonalon, jól együttműködő centrumokban dolgozunk. Hozzánk olyan orvosok jönnek, akik maximálisan teljesítik az elvárásokat. A végtagi, hasi, mellkasi és nyaki ütőerek helyreállító műtétei mellett a katéteres technikával végezhető beavatkozásokat a radiológusokkal karöltve végezzük. Az időben az értágulatokba helyezett sztentgraftok vagy érpótlások a betegre tervezett egyéni megoldást jelentenek életveszélyes helyzetekben is, egyre csökkenő műtéti kockázattal. Jelenleg öt szakorvossal és hat rezidenssel, hármas progresszivitási szinttel elismerten regionális érsebészeti feladatokat látunk el.

– Milyenek a tapasztalatok az átlagemberek érbetegségeket illető tájékozottságáról?

– Az internet, a média elterjedése nem jelent feltétlenül céltudatosabb életmódot, előrelátóbb gondolkodást az emberekben. A túlsúly, a mozgásszegény életmód korán fellépő és gyakoribb cukorbetegséget, magas vérnyomást, ennek szövődményeként több szervi érbetegséget vetít előre ugrásszerűen. A kockázatok felmérése, a társbetegségek kezelése, a panaszok alapján időben végzett érfestés, katéteres vagy nyitott érműtét életmentő vagy végtagmegtartó jelentőségű. A szövődménnyel későn érkező esetek hosszadalmas, költségesebb beavatkozásai gyakoribb amputációval, betegvesztéssel járhatnak. A siker feltétele a társszakmák és az alapellátás jó együttműködése megfelelő vascularis centrumokban.

– Milyen feladatokban volt része a kórházi helytállás mellett?

– Sorkatonaként repülőorvosi kiképzés után a pápai vadászrepülők között dolgozhattam. Rokon lelkületűek, hiszen egy sebésznek éppen úgy büntetés, ha nem operálhat, mint egy pilótának, ha nem repülhet. Az igazságügyi orvos szakértői feladatok tanulságait elemezzük, felhasználjuk. Részt veszek a szakorvos- és medikusképzésben, hogy továbbadjuk ezt a szép feladatot.

– Négy évtized után mi adhatja az érsebésznek a legtöbb motivációt?

– Elsősorban az, hogy minden esetben az a beteg a legfontosabb, akivel foglalkozik, mégpedig úgy, ahogy az orvos a maga és a hozzátartozói esetében is elvárja. A pilóta egy apróbb hibája földhöz üti a gépet, a sebészetben sem megengedett a kihagyás. Izgalmas csapatmunka, minden új műtét új kihívást és izgalmat okoz.