Sokakat vonz a XX. századi traumák

Nincs olyan család az osztrák–magyar határ mentén, amelyet valamilyen formában ne érintettek volna a múlt század helyi, traumatikus történelmi eseményei. Ezekről a sorsfordító történésekről szól a Hansági Múzeum új kiállítása a trianoni békeszerződéstől a vasfüggöny lebontásáig.

Az egész múlt századon átívelő kiállítás tizenöt tablója a háborús és forradalmi eseményeken keresztül kalauzol a közelmúlt történelmében.Olyan eseményeken keresztül, amelyek alapvetően befolyásolták nemcsak Magyarország történelmét, hanem az ott élő népek életét és sorsát is, elsősorban azok helyi, osztrák–magyar határ menti vonatkozásait tárva a látogatók elé. Ezek közé tartozik a trianoni békeszerződés következtében kialakult nyugat-magyarországi felkelés története, a II. világháború kitörését követő lengyel menekülés, majd a háború vége felé kibontakozó zsidódeportálások és a németek kitelepítése, valamint az 1956-os forradalom helyi eseményei, illetve következményei egészen a vasfüggöny lebontásáig. 

A generációkat közelebb hozza egymáshoz 

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal együttműködve rendezett tárlat célja, hogy segítse a XX. század végéig tartó történelmi események-konfliktusok megértését, az átélt traumák feloldását. Ez azért is fontos, mert a következményeik – tudat alatt is – máig hatnak, s generációkon átívelő traumaként a jelen, sőt a jövő nemzedékek életét és gondolkodását is befolyásolják. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével a határtérségben élő fiatalok megismerhetik az idősebb generáció által átélt múlt századi, traumákkal terhelt történelmi eseményeket, miközben a látottak összefüggésbe állítják a múlt és a jelen eseményeit, a különböző generációk és nemzetiségek közelebb kerülhetnek egymáshoz, egymás megértéséhez. 

A kiállítás a Mosonvármegyei Múzeum épületének előterében és időszaki kiállítóterében kapott helyet, összeállítója a Hansági Múzeum, kurátora Martinschich Balázs történész, muzeológus. A tablókon a múlt század eseményei időrendben jelennek meg, a tények, közösségi sorsok bemutatása mellett megismerhetik a diákok a történelem által meghatározott személyes sorsokat is. A képek mellett a vitrinekben eredetiben láthatók a múzeum adattárában őrzött korabeli dokumentumok és fotók, sőt, a múzeum gyűjteményéhez tartozó és kölcsönkapott, magánkézben lévő tárgyi emlékek – fegyverek, emlékérmek, kitűzők – is.  A múlt század tragikus eseményeit pedig személyes videóinterjúk elevenítik meg. 

A múzeumpedagógiai foglalkozásokat a régió iskolai csoportjainak – elsősorban középiskolásoknak és az általános iskola 7–8. osztályos tanulóinak – ajánlják a múzeum szakemberei. Ők a szakértői kalauzolás mellé izgalmas tényekkel, személyes elbeszélésekkel és feladatokkal tarkított foglalkoztatófüzetet is kapnak, segítve a látottak megértését. Bár a foglalkozás a kiállításhoz kapcsolódik, a szakemberek úgy állították össze a tematikáját, hogy a kiállítás bezárása után is megtartható, hiszen jól illeszkedik mind az általános iskolások, mind a középiskolások XX. századi történelem-tananyagához. Sőt, a megyei önkormányzat pályázatán a nyertes osztályoknak az önkormányzat biztosítja az utazást és a foglalkozáson való részvételt.

Máig ható traumák

S hogy miért a „trauma” a kiállítás címében? Ma már ismert és elismert tény a tudományos berkekben, miként hatottak traumaként a XX. század tragikus történelmi eseményei az akkor élt emberek életére, hogyan határoztak meg az átélt események közösségi és egyéni sorsokat, s e traumák, megélt történések hogyan élnek tovább az utódokban, hogyan hatnak a jelenkor emberére, s mit tehetünk ezek feloldásáért. A traumák feldolgozásának első lépése a múlt eseményeivel való tudatos szembenézés, amelynek alapja a megismerés – ebben segít a mosonmagyaróvári kiállítás. 

Ahogy Orvos-Tóth Noémi, a nemzedékeken átívelő – úgynevezett transzgenerációs – traumák szakértője írja Örökölt sors című könyvében: „ahhoz, hogy feltárjuk családunk traumatörténetét, ismerjük meg a kort, amelyben éltek, és nézzük meg, hogy mindaz, ami számunkra csupán egy fejezet a történelemkönyvekből, milyen formában volt jelen az ő valóságukban […] A XX. század – amelyben szüleink, nagyszüleink élték a mindennapjaikat – sajnos nem szűkölködött az egész népeket, népcsoportokat sújtó szenvedésekben. Háborúk, népirtások, koncentrációs táborok szinte felfoghatatlan kegyetlenkedései, kitelepítések, forradalmak utáni kivégzések, üldöztetések […] A szakirodalom a traumáknak ezt a formáját nevezi kollektív traumának. Ilyenkor a szenvedő egyén ezrekkel, tízezrekkel, akár milliókkal osztozik a borzalmakban. […] A pszichés trauma nem más, mint a fenyegetettségre, a halállal és erőszakkal való szembesülésre adott teljesen természetes emberi reakció. […] A pszichés trauma nem elfelejthető, nem kitörölhető és nem tehető semmissé. […] A trauma ökölszabálya ugyanis: attól hogy valaminek vége van, még nem múlt el.”

A jövőbe visz a közös múlt megértése

A XX. századi traumák kiállítás az osztrák–magyar határon átnyúló Interreg program keretein belül, a „border(hi)stories” projekt részeként készült el. Utóbbi az osztrák–magyar határszakasz száz évének erőszakos konfliktusait, azok feloldását dolgozza fel az I. világháborútól napjainkig, összesen 60 magyar és osztrák település helytörténeti eseményeinek dokumentálásával. Történészek, szakértők dolgoznak egy, a feldolgozott anyagokat tartalmazó internetes archívum összeállításán, valamint az emlékhelyeket bemutató interaktív térkép elkészítésén. Ebben a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is partner. 

– Napjainkban ugyanolyan fontos a határ menti népek békés egymás mellett élése, mint a történelem folyamán bármikor. A határok lebontása közelebb hozza egymáshoz a tagállamokat, illetve a polgáraikat, s a közös múlt tisztázása, feldolgozása, egymás megértése segít előremenni a jövőbe, megoldani a jövőben felmerülő problémákat – mondja Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

Meghosszabbított nyitvatartás 

A kiállítás iránt nagy az érdeklődés – a napokban köszöntötték a kétezredik látogatót –, ezért április 17-ig meghosszabbítják a rendezők, sőt, nagyszombaton és húsvétvasárnap is látogatható lesz. S hogy akik személyesen lemaradnak a megtekintéséről, azok is élvezhessék a kiállítás anyagát, egy 3D-s virtuális túra elkészítése is tervben van, amelynek segítségével a kiállítás virtuálisan is bejárhatóvá válik.

(X)