A csornai apátság titkainak nyomában jártak – Fotók

A Csornai Premontrei Apátság rendszeresen szervez vezetéses túrát, melyen az érdeklődők megnézhetik a premontrei rendházat, a berendezett kiállítást, a templomot. A napokban Horváth Ákos Pál testvér kalauzolta a vendégeket és avatta be őket az apátság titkaiba. Megtekinthették a híres hun fejedelmi diadémot, az apáti kápolnát, a dísztermet, a rendtörténeti tárlatot. 

A premontrei rendház titkai

A túra a templom előterében kezdődött, ahol a falon látható, nyolcszáz éves Szent Mihály-domborműről beszélt Pál testvér, illetve a bejárati ajtó melletti Szent Antal- és Szent József-szobrokat mutatta be. Az emeletre vezető lépcsőházban olvasható a felirat, mely a premontrei rendházakra jellemző: „Porta patet, sed cor magis”, azaz „Nyitva a kapunk, de a szívünk még inkább”. Az emeleten két szobor állítja meg a látogatót: I. Ferenc király mellszobránál Pál testvér elmondta, hogy 1802-ben ő adott engedélyt a korábban feloszlatott szerzetesrendek további működésére. A premontreiek ekkor „kapták meg” két gimnáziumukat, a keszthelyit és a szombathelyit. I. Ferenc közelében Esterházy Fényes Miklós herceg szobra látható, akit úgy formázott meg készítője, hogy a rend ablakán át fertődi birtoka felé tekint. 

A következő állomás a rendház díszes könyvtárterme volt, melyben fénykorában csaknem 30 ezer kötetet őriztek. A kommunizmus évtizedeiben a könyvek jó része elveszett. A látogatóközpont 2019-es kialakításakor kapta vissza a helyiség eredeti funkcióját, amiben most 12 ezer könyv található. Ott van a híres hun diadém vitrinje is – az ékszert 1887-ben a prépostsági téglavetőben találták meg a munkások. Az út a könyvtárból az apáti kápolnába vezetett, melyet több mint száz évvel ezelőtt alakítottak ki. Berendezési tárgyai szerencsésen megmaradtak, így most is eredeti állapotában látható. A kápolnában kiállítottak liturgikus textíliákat, kesztyűket, miseruhákat. 

A rendház dísztermében az alapító Szent Norbert megtérését ábrázoló festményt mutatta meg Horváth Ákos Pál, valamint a falakat díszítő alakokat. II. István királyt, aki az első apátságot megalapította Magyarországon, illetve az első ismert csornai apátot, Genetiust. A látogatók a továbbiakban megnézhették a díszes vendégszobákat, valamint a rend történetét, mai életét, építészetét megörökítő tárlatot és a templomot.