Erről írtunk 10 éve - Megteltek a térség bölcsődéi, több kicsit gondoznak mint ahány férőhely van

30 éve - Mielőbbi megoldást a Szigetközt fenyegető veszélyekre!

Óvatos derűlátás a Horn-Moravcík találkozón

Horn Gyula óvatos derűlátással nyilatkozott egynapos pénteki pozsonyi hivatalos tárgyalásairól, amelyeken - mint a délután megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta - vendéglátója, Jozef Moravcík szlovák kormányfő részéről messzemenő konstruktivitást tapasztalt.

A magyar miniszterelnök a sajtó képviselői előtt kifejtette: kölcsönös érdek a kapcsolatokban sok éve fennálló feszültség csillapítása, illetve megszüntetése, s a bizalom megteremtése. Ennek fontos feltételeként említette meg Horn Gyula a magyar-szlovák alapszerződés létrehozását - s ezen belül a kisebbségek jogaival összefüggő kérdések rendezését -, a bősi problémakörben történő előrelépést, továbbá a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Horn Gyula nyomatékosan, többször is hangsúlyozta: jó lenne, ha a szlovákiai választási kampány nem lenne káros befolyással a kapcsolatok alakulására. A választások eredménye belügy - mondotta -, de minden józan erőnek tisztában kell azzal lennie, hogy a jó viszony megteremtése kölcsönös érdek. A szenvedélyeket felkorbácsoló nacionalisták - bármely oldalon jelentkezzenek is - csakis saját hazájuknak ártanak, mert a kétoldalú kapcsolatok rendezése nélkül egyik fél sem számíthat arra, hogy befogadja az Európai Unió. 

Az alapszerződésről szólva Horn Gyula hangsúlyozta: olyan dokumentumról van szó, amelyre a szerződések egész rendszere épülhet. A szakértői tárgyalások jó légkörben, kedvezően kezdődtek meg. A Magyar Köztársaság szerint az alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét és a területi követelésekről való kölcsönös lemondást, továbbá a határok átjárhatóságát. Ezzel a kérdéskörrel Magyarország összeköti a kisebbségek kérdését, ugyanis ennek rendezése nélkül nem képzelhető el jó viszony. A magyar küldöttség jelezte: az alapszerződésbe bele kell foglalni, hogy a két fél kötelezettséget vállal a kisebbségi jogok érvényesítésére. 

Ami a bősi vízlépcsőt illeti, Horn Gyula a sajtóértekezleten hangsúlyozta: a magyar küldöttség tudatta a vendéglátókkal, hogy egyrészt fenntartja a hágai keresetet és tovább bontja a nagymarosi körgátat, másrészt azonban mielőbb megoldást kíván találni a Szigetközt fenyegető veszélyekre és a víz megosztás kérdésére. 

Horn Gyula szerint Magyarország gesztust vár a szlovák féltől és úgy gondolja: 

Magyarország mindkét lehetőség vonatkozásában készen áll az azonnali szakértői tárgyalásokra, amelyeknek eredményeiről azután a parlament lesz hivatott dönteni.

Végezetül Horn Gyula hangsúlyozta: előrelépést kell elérni a gazdasági kapcsolatok terén. Erre vonatkozóan a felek megbízzák az illetékes minisztériumokat a lehetőségek feltárásával, továbbá közös bank létrehozásáról is megbeszéléseket kezdtek. 

Jozef Moravcík bevezető nyilatkozatában igen fontosnak tartotta az alapszerződés mielőbbi aláírását, de úgy vélte, hogy az ősszel esedékes parlamenti választásokig ez már kivitelezhetetlen, mert kevés a felek rendelkezésére álló idő. Hangsúlyozta: "Az alapszerződésben alapvetően meg kell jelennie a szlovákiai Európa politika-kontextusnak, melynek a határokat és a nemzetiséget érintő kérdések is a részét alkotják. Örülünk, hogy a határgaranciák kérdésében jelentős előrelépés történt” -, és kijelentette: „A nemzetiségi vonatkozások összhangban állnak integrációs törekvéseinkkel, így ennek fényében kívánunk azokkal foglalkozni." A szlovák miniszterelnök változatlanul elveti a nemzetiségek jogainak kollektív gyakorolhatóságát, és ellentétben a kollektív jogokat is szorgalmazó magyar állásponttal, az egyéni jogokra helyezi a hangsúlyt.

Az MTI pozsonyi tudósítója megkérdezte a két miniszterelnököt, vajon látnak-e garanciát arra, hogy a következő szakértői tárgyalássorozat nem húzódik el, és nem marad olyan eredménytelen, mint az előző, több évig tartó sorozat. Horn sajnálatosnak nevezte, hogy a víz megosztás kérdésében nem sikerült elfogadtatni az Európai Unió szakértőinek ajánlásait, ezért fontos a szakértői tárgyalások haladéktalan megkezdése.

„Szeretnénk a helyzetet a holtpontról elmozdítani” - mondta Horn Gyula. Jozef Moravcík a tárgyalások folytatását célzó szlovák készséget emelte ki és hozzátette, hogy szlovák részről nincs akadálya a szakértői tárgyalások újrakezdésének.

20 éve - Két rendőrnő kezét kérték meg intézkedés közben

Körzeti megbízottak: A megyeszékhelyen egy év alatt bevált a rendszer

Beváltotta a rendőri vezetés reményeit az egy év óta működő körzeti megbízotti szolgálat Győrben. A szolgálatot ellátó rendőrök megismerték területüket s az ott élő embereket. A női megbízottak kezét már többször megkérték intézkedés közben.

A városi rendőrkapitányság vezetőjének elképzelése alapján alakult meg Győrben - korábbi mintára - a körzeti megbízotti szolgálat tavaly áprilisban. A várost hét körzetre osztották, és pályázat útján választották ki a megfelelő rendőröket a posztok betöltésére. - 

 - magyarázta Szabó Zsolt százados, alosztályvezető. A szolgálat embereinek a körzetükben élő embereket is ismerni kell, kapcsolatokat kell kialakítani velük. Eljutni a biztos „pontokhoz”, a polgárőrökkel, képviselőkkel, de még a gát- és halőrökkel is kapcsolatot kell tartaniuk. 

- A szolgálat szervezésben mindenki a saját területének a gazdája - folytatta Szabó Zsolt így a bűncselekmények alakulását is látják, s ha kell, erősítést kérhetnek kollégáiktól vagy az ügyeletén keresztül más alosztályoktól. Szolgálati mobiltelefonja van mindegyik megbízottnak, amin probléma esetén a lakosság is könnyen elérheti őket. A körzeti megbízotti állomány napi munkája mintegy nyolcvan óra többletszolgálatot jelent a városban.Amint az eltelt egy év, úgy ez a nyár is eredményes volt a körzeti megbízottaknak. Júniustól számítva tíz elfogásuk volt. Közöttük körözött személyek, illetve voltak tetten ért bűnözők, zsebtolvajok.

- A lakosság ismeri a kollégákat, és szerencsére nagyon sok bejelentést kapunk, amiben segítségünket kérik. Időszakos gondokat is kell kezelni, mint például a nyáresti Kossuth Lajos utcai csoportosulások miatt tett bejelentések kivizsgálása s a rendhelyreállítása. Ugyancsak gyakoriak a köztisztasági szabálysértések, a csendháborítás, valamint súlyosabb esetben a rendbontás, garázdaság. De többször volt, hogy két kolléganőnknek megkérték a kezét intézkedés közben — mosolyodott el Szabó Zsolt százados.

Vannak azonban olyan esetek, ahol a rendőr csak figyelmeztethet, de a problémát az önkormányzatnak kell rendezni, mint például a Stadion utcaiak panaszát, akiket a közeli új diszkó hangereje zavar az éjszakai pihenésben.

10 éve - Megteltek a térség bölcsődéi

SOK HELYÜTT TÖBB KICSIT GONDOZNAK, MINT AMENNYI FÉRŐHELYÜK VAN

Óriási az igény, hogy az önkormányzatok megoldják a háromévesnél kisebb gyerekek napközbeni gondozását, mégiscsak a települések negyedén működik bölcsőde vagy családi napközi.

Győr-Moson-Sopronban 43, Komárom-Esztergomban pedig 26 bölcsőde működik, s a települések háromnegyede ellátatlannak számít ebből a szempontból. Ahol van ilyen intézmény, ott szinte kivétel nélkül kitehetik a megtelt táblát: az előbbi megyében 108, az utóbbiban 99 százalékos a férőhelyek kihasználtsága. Új bölcsődeicsoportok és családi napközik létesítése fontos volna a népességfogyás mérséklése, megállítása miatt is. A kutatások szerint sok pár azért nem vállal gyermeket, mert attól tart, hogy nem tudja összeegyeztetni a családot és a munkát. 

- mondta kérdésünkre az öttevényi Kőváryné Király Veronika. Ő szerencsés, hogy Öttevényen működik bölcsőde, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Győr-Moson-Sopron megyében csak a települések 25, Komárom-Esztergomban pedig 29 százaléka mondhatja el magáról, hogy van ilyen intézménye vagy családi napközije.

„Öt éve alakítottuk ki a bölcsődét az óvoda épületben. Akkor nem írtak ki pályázatot, így saját erőből mintegy tízmillió forintot költöttünk rá. Akkora volt az igény az olyan szülők részéről, akik szerettek volna visszamenni dolgozni, de nem volt kire hagyni gyermeküket, hogy nem várhat-tunk” - fogalmazott Király Péter öttevényi polgármester. A faluban a 14 férőhelyesbölcsődei csoport azóta is teltházzal működik, sőt, a következő évre mintegy 30 gyereket szerettek volna beíratni.

A Győrhöz közeli községhez hasonlóan másutt is jellemző a túljelentkezés. 

 Komárom-Esztergombanezek a számok csupán némileg alacsonyabbak: 26 bölcsőde,1176 férőhely, 1159 beíratott. Tatabányán 8, Mosonmagyaróváron 15, Győrben 17, Kapuváron 20, Győrzámolyon 25, Fertőszentmiklóson és Téten 33-33, Naszályon 58, Győrladaméron 60 százalékkal több kicsit gondoztak 2013-ban, mint ahány férőhely hivatalosanvolt - ezeken a településeken a legrosszabb a helyzet.

Nem pusztán a szülők munkába járása miatt volna fontos, hogy minél több helyen legyen minél több bölcsődeicsoport. Pongrácz Tiborné, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgató helyettese korábban a Kisalföldnek azt nyilatkozta: belátható időn belül 20-25 százalékra nőhet a véglegesen gyermektelen párok aránya, amelynek egyik oka, hogy sokan úgy érzik, nem tudják összeegyeztetni a munkát és a családot. Ennek hátterében pedig az áll, hogy kevés a bölcsőde, az intézmények nyitva tartása pedig jellemzően nem igazodik a munkaidőhöz.