Július 25.: Ponthatárokról, bírósági ítéletről és újraépítkező egyházról írtunk 10, 25 és 30 éve

10 éve - Magas pontok kevés helyen 

Ahogyan várható is volt - hisz minden évben így van - az igazán magas pontszámok a slágerszakokon, a gazdasági, a jogi, a művészeti és a gyógypedagógiai képzéseken kellettek. Sok helyen elég volt a kötelező minimumot elérni. Tegnap este óta nyilvánosak az idei ponthatárok, vagyis a felvételizők mostanra tudják, hol folytatják (ha folytatják) a tanulmányaikat. S ami legalább ennyire fontos: államilag támogatott vagy fizetős szakokra jutottak-e be. 

Győr-Moson-Sopron megye két felsőoktatási intézményében, a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen a rektorok azt láthatják, hogy intézményük jövőjét a felvételiző diákok biztos számú jelentkezése nem teszi kétségessé. Az elemzők pedig azt a következtetést vonhatják le, hogy ez valóban így van - még akkor is, ha néhány meghirdetett szakot mégsem indítanak el néhány karon. Magas pontok továbbra is azokon a képzéseken kellenek, amelyek népszerűek a diákok körében. Látni, hogy a kormányzati szándék nem mindenhol jön át: továbbra is „sláger” marad egy szak ha kell fizetni érte, ha nem. 
Már korábban tudni lehetett, hogy idén 106.056 fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, ami a tavalyi 95.445-höz képest több mint tízezerrel magasabb szám. Alapképzésre 69.727-en, osztatlan képzésre 9763-an, mesterképzésre 21.595-en, 4971-en pedig felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91.737-en, önköltséges képzésre 14.319-en adtak be kérelmet. 

Mivel az előző évhez képest minden képzési területen emelkedés látszott, ezért sokan úgy számoltak: ez majd a ponthatárokban is érződni fog. A legtöbb helyen erre rácáfolt az élet - illetve maguk a felvételizők. A számok nagyjából azonosak (van, ahol még alacsonyabb is), mint a 2013-as felvételin volt. 

Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye olvasatában azt látjuk, hogy az előbbinél nagyobb volt a továbbtanulási kedv: itt ugyanis 4248-an adták be a jelentkezésüket, Komárom-Esztergomban pedig 2776-an. A két Győr-Moson-Sopron megyei egyetem is pontosan tudta, hány diák írta be valamelyik rubrikába az intézmény nevét: a SZE-nél 6302-en, az NYME-nél 5719-en, s ami nagyon fontos adat, hogy ebből 3543, illetve 3036 diák az első helyen jelölte meg a győri, valamint a soproni egyetemet. Tegnap óta pedig már azt is tudják, hány hallgatót vehettek fel. 

Dr. Földesi Péter, a Széchenyi-egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évinél 5 százalékkal több »felvételt nyert« értesítést kapnak a hozzánk pályázók, ez 2730 felvettet jelent. A Műszaki Tudományi Karon az elmúlt évek kiemelkedően magas felvételi létszáma 1711 fővel továbbra is stabil. A közgazdászképzésünkben az elmúlt időszak növekvő trendje ezúttal további 20 százalékkal erősödött. A jogi karon a jogász és a nemzetközi szakok mellett az új igazgatási képzések is jelentős, mintegy százfős bővülést hoztak. Az egészségügyi képzésben a sláger ezúttal is az ápolás és betegellátási és az egészségügyi szervező szak, s külön a szülésznőképzés. A zeneművészeti intézet hozta arányában a legjelentősebb, 40 százalékos bővülést: itt a tavalyi 49 helyett 72 fiatalt vettünk fel.”

Prof. Faragó Sándor,a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora azt látja, hogy karain - például a mosonmagyaróvári mezőgazdasági karon - a képzések stabilak. A jelentkezésekből már tudni lehetett, hogy az óvodapedagógus szak népszerű lesz idén - nincs min csodálkozni, hogy így lett. Arra azonban felhívta a rektor a figyelmet, hogy a tanári szakokon a természettudományos képzéseknél - a kormányzati szándék ellenére - még mindig nincs áttörés. A diákoknak továbbra sem álma reál szakkal a katedrára állni. 

Az idei felvételi változása volt, hogy az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 lett a minimumponthatár. (Tavaly még 240 és 200 volt.) Aki ennél kevesebb pontot szerzett, az önköltséges szakra sem juthat be. A tendencia jövőre folytatódik: 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a ponthatár az alap- és osztatlan képzéseken, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240, illetve 260 pontot kell majd szerezniük. A megyei ponthatárokat mai lapszámunk 10-11. oldalán találják. A témát - az országos kitekintéssel -folytatjuk. 

25 éve- Tizennyolc felmentő ok 

A fővárosi bíróság tegnap az antropológus véleménye okán jogerősen felmentette a jánossomorjai Borsándi Balázst. A fiatalembert egy fotó alapján egy három évvel ezelőtti tüntetésen való garázdasággal vádolták, tíz napra le is tartóztatták. Az előzmények egészen 2006. szeptember 19-ig nyúlnak vissza. Ekkor készült ugyanis az a felvétel a Dohány utca és az Erzsébet körút sarkán, amelyen egy követ dobó férfi, egy maszkos társa és egy oldalról látható, rasztahajú, bőrkabátos bámészkodó szerepel. Utóbbiról hitték a rendőrök, hogy Borsándi Balázs. 

Három nappal később jánossomorjai bejelentett lakhelyén kopogtattak a rendőrök: épp a Keleti pályaudvarról haza indult volna, ám szülei telefonhívása után bement a legközelebbi rendőrőrsre. Tíz nap múlva engedték csak haza. Mint kiderült egy internetes közösségi portálon keresztül „találtak rá”. A fiatalember azt állította: bár szemlélője volt az eseményeknek, a helyszínen nem is járt, ráadásul nincs is bőrdzsekije. Az első tárgyalásig két és fél év telt el: eleinte hivatalos személy elleni erőszak, később csoportos garázdaság, majd már csak „simán” garázdaság volt ellene a vád. Az ügy érdekessége, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság engedélyezte antropológus szakértő bevonását is az eljárásba. A per tegnap folytatódott, s bár a hajviselet kétségtelenül egyezett, a szakértő tizennyolc pontban talált eltérést a fotón látható fiatalember és Balázs között. Ez döntő volt az eljárásban, bizonyítás híján lezárult az ügy, s felmentő ítélet született. Ráadásul a közel 150 ezer forintos perköltséget is az államnak kell vállalnia. 

„Megnyugodtam az ítélet hallatán” - mondta a Kisalföldnek Borsándi Balázs. „Lassan három éve tart a huzavona az ügy kapcsán, ideje volt már lezárni. Ügyvédem szerint fél év áll rendelkezésemre eldönteni, hogy kártérítési pert indítsak-e az ügyben. Nem vagyoni eredetű kártérítési eljárásra lenne lehetőség a tíznapi előzetes letartóztatás miatt, egyelőre azonban örülök, hogy vége a bíróságra járkálásnak” - mondta.
Figyelik a közösségi portálokat. Úgy tűnik, a rendőrségi nyomozás része lett a közösségi portálok fürkészése. Ezt bizonyítja az az ügy is, amelyben az internetre feltett, vidámnak szánt fotója buktatta le azt a halászi fiatalembert, aki két éve ellopott egy „pléhrendőrt” Dunaszegről. Ott egyértelmű volt az eset: a halászi fiatalember adatlapján lévő fotón éppen egy beöltöztetett rendőralakot ölelgetett. 

30 éve -Újraépítkező egyház - Beszélgetés Szebik Imre evangélikus püspökkel 
 

- Püspök úr! Kivételes alkalom, ami miatt találkozhattunk. Lelkészavatás volt Győrött, az Öregtemplomban. Milyen gyakori az ilyen eseményegyházában?

-Hála isten, az utóbbi időben egyre gyakoribb. Ebben az esztendőben Sopronban, Nagybörzsönyben avattunk lelkészeket. És most ünnepélyesen szenteltünk fel lelkészeket Győrött. Még ezen a napon Takácsiban lesz avatás. A következő hétvégén másik két gyülekezetben esedékes hasonló ünnep, Felsőpetényben és Miskolcon. Együttvéve 17-en végeztek a teológiai akadémiánkon a két egyházkerületben. 

-Nemrég olvastam egy statisztikai kimutatást a hazai történelmi egyházakról. Eszerint a népesség majdnem háromnegyed része katolikus, negyedrésze református. Mekkora most az evangélikus egyház?

- Ha az említett adatokat vesszük alapul, ebben az esetben 5 százalékra tehető az evangélikusok részvétele a társadalomban. Ez azonban olyan népegyházi adat, amelyben mindenképpen benne foglaltatnak azok is, akik keresztségüket már elfelejtették. Az evangélikus egyház nagy munkába kezdett, gondolok itt a zsinat tevékenységére. Melyek ennek a sokrétű munkának a céljai? Két dologra utalok, amikor e nagy munkáról beszélek, egyik az egyház megújulása, ebbe tartozik az iskolák újranyitása, az egyházi szociális intézmények kezelése és új létesítmények (árvaházak) létesítése és a lelkészi szolgálat folyamatossá tétele. A másik: azt reméljük, hogy 2000-re minden lelkészi állást be tudunk tölteni. E lelki, spirituális megújulást a zsinat figyelemmel kíséri, egyik oldalról az eseményekre figyel, a másik oldalról tervezi a holnapot. 1952-ig Magyarországon 4 evangélikus püspökség volt. Ezt akkor kényszerítő körülmények miatt kettőre zsugorították. A zsinat azon fáradozik, hogy a legoptimálisabb egyházi szervezetet hozza létre. Nehéz volna megmondanunk, hogy ez miként valósul meg. Valószínűnek látszik, hogy talán három egyházkerület létrehozására gondolhatunk. A négy egyházkerület ugyanis a történelmi Magyarország területén működött. A zsinat ezenkívül olyan új törvényeket hoz, amely az iskolákra, a rehabilitációra, a független egyházbíróságokra vonatkozik. Ezek részben érvényben vannak, részben szeptember elsején lépnek hatályba. 

- A zsinaton milyen irányzatok ütköztek meg? A publikációkból ugyanis ilyen jelekre lehetett következtetni. 

- A zsinat munkájának kezdetén volt olyan javaslat, amely azt kívánta, hogy ez a fórum alkosson új zsinati törvényt. Utána oszlassa fel magát és új zsinati tagokat hozzon. Ez a javaslat azonban nem kapott többséget. Tudomásul kell venni, de hozzáteszem, hogy a mostani zsinati tagok szabadon, demokratikusan a gyülekezetek és az egyházmegyék akaratából töltik be ezt a tisztségüket. 

- Milyen a viszonya egyházának a többi történelmi egyházhoz és az államhoz? Hogyan viszonyulnak a neoprotestáns közösségekhez? 

- A katolikus egyházhoz testvéri viszony fűz bennünket. Minden lényeges kérdésben igyekszünk közös tárgyalásokat kezdeményezni. A református egyházzal hagyományosan jó a viszony, bár az utóbbi időben mintha lazultak volna a kapcsolatok. A neoprotestáns közösségekkel érdemben nincs kapcsolatunk (eltekintve a metodista és a baptista egyháztól, amelyek az ökumenikus tanács tagjai). Mi azonban nyitottak vagyunk mindazok előtt, akik Krisztus nevében testvérkezet nyújtanak nekünk. Az államhoz való viszonyban igyekeztünk korrektek lenni. Úgy érzem, négy év után új tárgyalási fázis következik, mert a jelenlegi koalíciónak sok kérdésben más a véleménye, mint az előző kormánynak volt. 

- Gyakorló lelkésztől illene megkérdeznem, de mégis érdeklődöm, milyenek egyházának hétköznapjai a gyülekezetekben? 

- Magam is gyakorló lelkész voltam harminc évig. Egyházjogi értelemben most is a budavári gyülekezet parókus lelkésze vagyok. Esketek, temetek és keresztelek is, habár kevesebbszer teszem, mint korábban. A mindennapok azt jelentik, hogy szervezzük a hitoktatást, végezzük a renoválásokat. Az egyházi ingatlanok ügye nagy energiát igényel. Még mindig kevés a lelkész. Sok feladathoz nincs elegendő munkaerő. 

- Ha Győrbe, az Öregtemplomba szólítja szolgálat, milyen gondolatokkal érkezik?

 - Miután Győrött érettségiztem a Révai Miklós Gimnáziumban, és ifjú éveim is a városhoz kötnek, természetes, hogy örömmel jövök. Ebben a templomban nagyon sok igehirdetést hallgattam és még tanúja lehettem Kapi Béla és Turóczy Zoltán szavainak. Ezek az emlékek mindenkor kedvesek nekem és az is, hogy itt hirdethettem Isten igéjét akkor, amikor három fiatalt bocsátottunk ki lelkészi szolgálatra, most, szombaton, akik közül egy beledi, egy kőszegi, egy pedig győri. Ez is emlékezetessé teszi számomra az Öregtemplomot.