Július 24: Halálos vasúti balesetről, alacsony nyugdíjakról és a mezőgazdasági betakarításról írtunk 10, 20, illetve 40 éve

10 éve - A nyugdíj nem főnyeremény

Annak ellenére, hogy az átlagnyugdíj idén januárban néhány forint híján 116 ezer forint volt, 1,1 millióan vannak ma Magyarországon, akiknek 50 és 99 ezer forint közötti nyugdíjból kell havonta megélniük.

A legekre (is) koncentrált az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, amikor a 2014-es statisztikáját a minap publikálta. Eszerint a legszegényebb nyugdíjasok ma Magyarországon 10 és 49 ezer forint közötti összegből kell hogy megéljenek havonta. A legmagasabb nyugdíj ugyanakkor 870 ezer forint. Neveket természetesen nem társítanak a számokhoz, de egy „legnél” nem nehéz beazonosítani az illetőt: a győri Gallai Rezső Magyarország egyetlen 110 éves nyugdíjasa, akinek folyósít járulékot a nyugdíjbiztosító.  Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében magasabbak az átlagnyugdíjak, mint több más megyében.

Vannak ezenkívül is meglepő számok az ONYF kimutatásában. Tudták például, hogy több tízezer 90-100 éves nyugdíjas él Magyarországon? Közülük egy a Fehértón élő, 93 éves Kovács Józsefné Sári néni, aki mint mondja, 110 ezer forintos nyugdíjból él meg. Nincs már állata, zöldséget sem termeszt, gyümölcse terem, de igazából a 110 ezer forintot kell beosztania. „Az idős emberek megtanultak bánni a pénzzel”- mondja. A magyar átlagnyugdíjasokra is igaz ez: nekik is okosan kell gazdálkodniuk, bár ezzel semmi újat nem mondunk. 

Azon érdemes elgondolkodni, hogy az aktív (tehát még munkát vállaló) magyarok kétharmada úgy készül, hogy nyugdíjas éveiben sokkal kevesebb pénzből kell majd kijönnie. Van okuk ezt mondani, ugyanis az átlagos öregségi nyugdíjösszege 2014 januárjában 115.786 forint volt. A férfiak továbbra is többet kapnak: átlagosan 126 ezer forintot, a nők pedig 110 ezret - épp annyit, mint Sári néni. 

A nyugdíjasok többségének (54 százalékának) a folyósított ellátás összege ugyanakkor nem éri el a 116 ezer forintos átlagot: 1,1 millióan vannak, akiknek 50 és 99 ezer forint közötti nyugdíjból kell havonta megélniük. Legutóbb márciusban foglalkoztunk a témával, akkor a tavaly év végi adatokra hivatkozva írtuk azt: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében néhány ezer forinttal magasabbak az átlagnyugdíjak, mint az ország több megyéjében. Az összegek azonban így is a nevezett 100-110 ezer forint körül mozognak. 

20 éve - Halál a vasúti átjáróban

Egy halálos áldozata és egy súlyos sérültje van annak a vonatbalesetnek, amely a bogyoszlói vasúti átjáróban történt. A személygépkocsi vezetője nem vette figyelembe a fénysorompó piros jelzését és az érkező mozdony elé hajtott. 

Tegnap délután fél hatkor, a 86-os főút és a Bogyoszló közti szakasz vasúti átjárójánál egy Bogyoszló felől közlekedő fehér Opel Astra sofőrje nem vette figyelembe a fénysorompó piros jelzését. Áthaladásakor a Szombathely felől Csornára közlekedő mozdony elkapta a gépjárművet, ami a nagy erejű ütközéstől a sínek menti árokba csapódott. A baleset következtében az Opelt vezető 37 éves enesei férfi mintegy tizenöt méternyire kirepült a járműből. Őt a kiérkező mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel a győri Petz Aladár megyei kórházba szállították. A személygépkocsiban utazó 39 éves kónyi nőt az autótól tíz méterre találták meg. Rajta már nem tudtak segíteni, a helyszínen életét vesztette. 

A baleset körülményeiről Széles László őrnagy, a Csornai Rendőrkapitányság közlekedési osztályának vezetője úgy tájékoztatta a Kisalföldet, hogy a gépjármű légzsákjai ugyan kinyíltak az ütközés következtében, de annak ereje akkora volt, hogy nem tudták megakadályozni a tragédiát. Még vizsgálják, hogy a kocsiban ülők használták-e a biztonsági öveket - tette hozzá. Az ütközéskor a vasúti pályán közlekedő mozdony egyik utasát, Maximovics Antal vezető jegyvizsgálót megrázta a tragédia. 

- Mivel a mozdony bal felén ültem, láttam a sínek felé jövő autót. Magamban még drukkoltam is neki, hogy átérjen, hiszen mi a mozdonyvezetővel tudtuk, hogy piros a jelzés.

 Magyar Ferenc mozdonyvezető elmondta: az ütközés erejére jellemző, hogy a személygépkocsi néhány alkatrésze a mozdony orrán maradt. A vasúti átjáró környékét a helyszínelés idejére lezárták, ezért a Szombathely és Csorna közötti vasúti forgalom is több mint egy órára leállt. Ebben az átjáróban az utóbbi két évben ez volt a harmadik karambol. Az eddig megtörtént balesetek halálos áldozatot nem követeltek, az autóvezetők sérülésekkel megúszták a történteket. Az átjárónál fénysorompó biztosítja az áthaladást, leereszkedő félsorompó nincs. A baleset körülményeit szakértők bevonásával még elemzik. 

Több a halálos közúti baleset

A tavalyi 3260-ról 3794-re, tehát 16 százalékkal nőtt a balesetek száma az országban. Ezen belül a halálos kimenetelűeké 26 százalékkal emelkedett. Ez a tendencia megyénkre is jellemző, 21,74 százalékkal többen haltak meg az utakon az év első felében, mint tavaly ilyenkor.

 A megye közútjain történt balesetek statisztikai adatait nézve szerencsére nem mindenben követjük az országos tendenciát. De mert a halálos balesetekből egy is sok, fontos figyelemmel lenni arra, hogy amíg a 2002-es és a 2003-as év összehasonlításában 27,3 százalékkal kevesebb ilyen baleset volt, idén 21,74 százalékos - 23 helyett 28 - az emelkedés az év első felében. A megyei rendőr-főkapitányság baleseti helyszínelői-vizsgálati csoportjának vezetője, Szalai István főhadnagy a Kisalföldnek elmondta, hogy a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma az év első felében csekély emelkedést mutat. Míg tavaly ilyenkorra 389 balesetet regisztráltak, idén 390-et. 
A könnyű sérüléses karambolok száma 3-mal, 213-ra emelkedett, a súlyosaké 7-tel 149-re csökkent. Arányaiban a halálos kimenetelű közúti balesetek számában tapasztalható jelentős emelkedés. A baleseti okokat vizsgálva a főhadnagy úgy tájékoztatta lapunkat, hogy továbbra is a gyorshajtás a legfőbb ok, bár számuk 13-mal, 82-re csökkent. Emelkedés tapasztalható viszont a kanyarodás szabályainak és az elsőbbségi szabályok megszegésében. Míg az elsőnél 68-ról 80-ra, az utóbbinál 73-ról 82-re emelkedett az ilyen szabálysértés miatt történt karambolok száma. A duplája volt a szabálytalan előzés és 25 százalékkal több a követési távolság be nem tartása miatt történt baleset. Az ittas vezetők által okozott balesetek száma csekély mértékben emelkedett, közülük a legtöbb személygépkocsi-vezető volt. 

Az év első felében a karambolok 65,9 százalékát személygépkocsi-vezetők okozták, számuk a tavalyihoz képest emelkedett 235-ről 257-re. Kevesebb balesetet okoztak viszont a tehergépkocsi-vezetők és a kerékpárosok. A segédmotorkerékpár-vezetőknél és az autóbusz-vezetőknél sajnos emelkedést mutat a statisztika. A karambolok időpontját elemezve látható, hogy 30-ról 47-re emelkedett a hajnali, valamint 94-ről 112-re a délelőtti órákban történt balesetek száma. De kevesebb volt a délutáni és az éjszakai órákban. Szalai főhadnagy érdekességként a megye területeit is elemezte baleseti szempontból. Győrben és vonzáskörzetében 177-ről 201-re, Mosonmagyaróváron és környékén 45-ről 51-re nőtt, Sopronban és körzetében 124-ről 102-re, Csorna környékén 21-ről 19-re, Kapuváron 22-ről 17-re csökkent a balesetek száma. 

40 éve - Magtárban az őszi árpa 

 Mindenekelőtt egy általános tapasztalat: a megye mezőgazdasági üzemeiben tizennyolc százalék körüli víztartalommal aratják a gabonákat és folyamatos minden gazdaságban a szállítás. 

A múlt héten kialakult hűvösebb időjárás, a lassú érés, a magas víztartalom miatt kisebb területeken végezték a munkát. A lehullott csapadék 7—16 milliméter között változott az öt mérőállomáson. Az őszi árpa aratása befejeződött a nagyüzemekben, a betakarított mennyiség 3866 tonnával haladta meg a tervezettet. A gazdaságokban péntekig 7336 hektárról került fedél alá a búza. A tavaszi árpa 1153 hektárról került le, folyamatos a borsó és a repce betakarítása. Előbbinél a terület 16 százalékán végeztek a munkával, utóbbinál befejezés előtt a betakarítás. A tervezett ütemben végzik a nagyüzemekben a járulékos munkákat. A szalmát 16 ezer hektárról húzatták le, a talajmunkákat 12 ezer hektáron végezték el.

 Július 20-ig a gazdaságokban 3385 hektáron vetettek másodnövényt, zömmel silótakarmánynak. A megyei összkép után három termelőszövetkezet elnökét kérdeztük meg a munkák állásáról. 

GYŐRI KOSSUTH, Orosz Imre: - Az őszi árpával végeztünk, a borsóval szintén. Termelőszövetkezetünk történetében az idén először termeltünk borsót nyolcvan hektáron. Hektáronként 41,4 mázsa termett. Szombaton a búza aratását kezdtünk meg, még válogatni kell, a táblák között nagy az érési különbség. Kilencszáz hektár az aratni való terület, tizennégy kombájn dolgozik a földeken.Végezzük a tarlóhántást, a szervestrágyázást, a szántást. Eső kellene a répára, a kukoricára. A csatornákban kevés a víz, most a réteket, a legelőket öntözzük. 

RAJKA, Kéri Lehelné: - Régen volt esőnk, kellene harminc-negyven milliméter, az sokat segítene. Kevesebb nem. Másodvetést százharminc hektáron tervezünk, búzából eddig kétszázhatvan hektárt vágtunk le (összesen 1200 hektár a terület), a tavaszi árpa hatvan százalékát betakarítottuk. Aratásra vár a magborsó százötven hektáron. Nincsen gondunk a gabona átvételénél, a minőséggel sincs. Alkatrész hiány nem hátráltatja a munkát. Tizenhárom kombájnunk dolgozik, tervek szerint a jövő hét végére befejezzük az aratást. Huszonhárom géppel öntözünk éjjel-nappal, a cukorrépán, a burgonyán, a lucernán, a gyümölcsösben. 

FERTŐD, dr. Török László: - A százkilencven hektár cseri talajon levő őszi árpa aratását befejeztük, az átlagtermésünk 41 mázsa volt. Szintén gyenge minőségű talajon, 13 hektáron termelünk repcét. A búza aratásánál kétszer kényszerültünk leállásra, ennek ellenére hétfőig kétszázötvenhárom hektár termését vittük magtárakba. Jelenleg hét dominátorunk arat. Hat IFA tehergépkocsi szállítja a magot. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat, valamint a tagság igényeit folyamatos szállítással elégítjük ki. Háromszázhetven hektárról húzattuk le a szalmát, hetven hektáron báláztunk eddig. Befejeződött háromszázharminc hektáron a tarlóhántás, ebből százötven hektáron a talaj lezárása.