Évtizedekkel ezelőtt írtuk: békemenet Győrben, ballagások és búcsú az iskolától Sopronban

40 éve-1984. május 13.

Radnóti békemenet és nagygyűlés Győrben

 „Hitet kell tennünk a béke mellett"

Sok ezer fiatal gyülekezett tegnap reggel Győrött, a Kossuth Lajos utcában: innen indult a hagyományos békemenet a főútvonal melletti Radnóti-szoborhoz. (A mártírhalált halt költő abdai emlékművénél pénteken délután volt koszorúzási ünnepség.) A békemenet kilenc órakor indult, hogy a régi 1-es főúton végighaladva a nagygyűlés színhelyére érkezzen. A menet élén vonultak megyénk és a város párt-, állami- és társadalmi szervezeteinek vezetői, köztük Háry Bála, a megyei pártbizottság első titkára, Jankovits György, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára. Vadász Anna, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Zámbó József, Győr város tanácsának elnöke. 

A békemenetben a győri üzemek, intézmények, iskolák fiataljain kívül részt vettek a Dunaújvárosból indult békehajó utasai, a Mohácsról több állomáson keresztül érkezett béketúra tagjai, a dunaszerdahelyi SZISZ küldöttei. Megyénkből és az ország minden részéből érkeztek fiatalok. Ott voltak az ifjúsági békeklubok és közösségek első országos, Győrben tartott tanácskozásának, és az ipari szövetkezetek szintén Győrben tartott országos ifjúsági találkozójának résztvevői is. 

A Radnóti Miklós szobránál tartott nagygyűlésen a Himnusz elhangzása után Szikra József, a Kisfaludy Színház művésze mondta el Radnóti Negyedik eclogáját. A résztvevőket Nagy Imre, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mondott beszédet. Bevezetőjében Radnóti sorait idézte. ..Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám...” Majd így folytatta: „Számunkra valóban nem csupán térkép e táj, hanem szülőhazánk. Rész belőlünk, és a föld e kis darabjának mi is részei vagyunk. Emlékek kötik hozzánk, és emlékek kötnek hozzá. A költőt pedig, aki 75 éves volna, ha élne, Abdához köti a halált. 

— A béke költője volt. Olyan poéta, akinél a hétköznapok békés idilljéről szebben senki sem írt a magyar irodalomban. És a háború áldozata lett. A nevét viselő békemenettel a béke- és barátsági hónap megyei nyitányaként zarándokoltunk el ehhez az emlékhelyhez Nemcsak azért, hogy fölidézzük szellemét, hanem mert hitet kell tennünk a béke mellett is, egy harminckilenc évvel ezelőtti feledhetetlen májusi nap évfordulóján, 1945. május 9-én életbe lépett a fegyvernyugvás Európában, földrészünkön véget ért a történelem eddigi legpusztítóbb háborúja. 

Barabás Miklós beszédében felidézte a második világháború szörnyű pusztítását.

— A mi, háború után született nemzedékünk számára olyan természetes közeg a béke, akár a levegő. Értékét csak akkor érezzük amikor nincs, amikor hiányzik, amikor megritkul körülöttünk. És Európában a béke levegője újra ritkulni kezd. Az imperializmus szélsőséges körei a fegyverkezési verseny új, minden korábbinál veszélyesebb szakaszát akarják rákényszeríteni nemcsak a szocialista országokra, hanem az egész emberiségre. — Ilyen, helyzetben felelősségünk és kötelességünk felemelni szavunkat a béke érdekében, kifejezni békevágyunkat, amint azt világszerte sok-sok milliónyian teszik, élükön a háború borzalmaitól még érintetlen fiatalokkal. Amikor most, a Radnóti békemeneten kifejezzük a békéért való aggodalmunkat, egyben tanúbizonyságát adjuk: egyetértünk vele, támogatjuk hazánk békepolitikáját.

Az Országos Béketanács főtitkára végezetül a következőket mondta: 

— A hely és az alkalom egyaránt késztet arra, hogy újra idézzem a költőt a Hetedik ecloga híres sorát: „Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?” Van haza. És értik e hexametert is. De hogy lesz-e, az tőlünk, a háborús tapasztalatok nélküli nemzedéktől is függ. Tőlünk is, akik Radnóti Miklós halála helyének közelében összegyűltünk. Nagy a mi szerepünk a békemunka életben tartóiban és felerősítésében. Szüleinktől, nagyszüleinktől mi vesszük át a békeóhajt, a népek közötti barátság ápolását. És nekünk kell megtalálni azokat az új lehetőségeket is, amelyekkel féken tarthatjuk a háború szörnyetegét. 

— Törekvésünk milliók akaratával cseng egybe valamennyi kontinensen. Hagyományos békemeneteink, más európai békemenetekkel együtt, erőnket demonstrálják. Békeklubok nyílnak, és békeközösségek alakulnak szerte az országban. Tudnunk kell: a világ népeinek béketörekvése ma már olyan politikai erő, amellyel a világ valamennyi kormányának, minden politikai tényezőjének számolnia kell. Ennek a politikai erőnek egyik összetevője a mi Radnóti békemenetünk, mostani nagygyűlésünk. Adjon ez mindannyiunknak öntudatot, bátorságot, mindig, minden körülmények között felemelni szavunkat a béke érdekében!

A beszéd elhangzása után a nagygyűlés műsorral folytatódott. A szobor közelében emelt dobogón fellépett a debreceni Unió Színpad és a Lux-együttes Tavasz című műsorával. A polbeat énekesek közül először Czizmadia Sándort, majd a Dinnyés József — Kátai Zoltán — Tihanyi László és egy kamarakórus összeállítású, a debreceniekhez hasonlóan nagy sikert aratott együttes műsorát hallhatták a résztvevők. A műsor után megyénk és a város párt-, állami- és társadalmi szervezeteinek vezetői, a békemenetben résztvevő küldöttségek képviselői koszorúkat, a fiatalok virágokat helyeztek el Radnóti Miklós szobrának talapzatán. A békemenet és nagygyűlés a DÍVSZ induló hangjaival ért véget. A nap programja délután és este a győri művelődési házakban, iskolákban, ifjúsági klubban folytatódott, műsoros majálissal, játékkal, művészeti bemutatókkal, találkozókkal.

30 éve- 1994. május 13.

Búcsú az iskolától és a diáktársaktól Sopronban

Ebben a tanévben május 14-e a középiskolások ballagásának napja. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) végzős diákjainak búcsúztatása - a hagyományokhoz híven - 10 órakor kezdődik a Deákkúti forrásnál. Az ünnepség után a negyedikesek tanáraikkal együtt visszasétálnak az iskolába, ahol búcsút vesznek az osztálytermektől és diáktársaiktól. 

A Széchenyi István Gimnázium végzőseinek ballagása 9 órakor kezdődik az iskolában. A termek körbejárása után a tanulók - tanáraikkal együtt - átmennek a Petőfi Színházba, ahol 10 órakor kezdődik az ünnepség. Ezt követően a ballagók - a hagyományoknak megfelelően - megkoszorúzzák Széchenyi István szobrát. A Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola ballagási ünnepségére 10 órai kezdettel az iskola udvarán kerül sor.  

A József Attila Postaforgalmi, Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet végzőseit 10 órakor a Deák téri szökőkútnál búcsúztatják. Ugyanebben az időben kerül sor a Kempelen Farkas Gépipari Technikum utolsó éves tanulóinak ünnepségére az iskola udvarán. Az Eötvös József Gimnázium negyedik osztályos tanulói 9 órakor találkoznak az iskolában, ahol elbúcsúznak osztályfőnökeiktől és a tantermektől. Ezután átmennek a Liszt Ferenc Művelődési Házba, ahol 10 órakor kezdődik a ballagási ünnepély. 

A Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola végzőseinek búcsúztatására 10 óra 30-tól a Lövér Szálló közelében található, dr. Tuskó László emlékére emelt kopjafánál kerül sor. A Vas- és Villamosipari Szakközépiskola utolsó éveseinek ballagása 10 órakor kezdődik az iskolában. A vendéglátó-iskola szakmunkásképzős tanulói 9 órai kezdettel, a szakközepesek pedig 11 órai kezdettel vesznek búcsút iskolájuktól.

20 éve- 2004. május 13.

A sírásóház lebontása és újjáépítése Mosonmagyaróváron

A magyaróvári temető mellett omladozó műemlék épületet tavaly bontották le és alig egy év alatt eredeti formájában építették újra. A lakóház funkciója megváltozott, irodák, üzletek és fogorvosi rendelők kapnak benne helyet.

A magyaróvári temető közvetlen szomszédságában álló épület noha régóta hozzánőtt a városképhez, elhanyagolt állapota okán hosszú ideig rontotta a belváros képét. A sírásóháznak is nevezett épület - noha valójában soha nem laktak ott sírásók - az 1860-as években épült. A kezdetben földszintes épület eredetileg két részből állt és magtárként működött. 

A korabeli dokumentumokból az derül ki, hogy az épületre az 1900-as évek elején kértek átalakítási engedélyt. A fokozatos átépítések során nyerte el mai, emeletes barokk lakóház formáját. Ebben az időszakban kerültek fel a homlokzatot díszítő Merkúr-fejek. A századforduló élénk gazdasági növekedése nyomán megugró lakásigény miatt az épületet bérházzá alakították, tizenegy kisebb lakással. A „sírásóház” korán felkerült a műemlékek jegyzékére országos védettségű épületként. Felújító célzatú munkálatokat utoljára csaknem 30 éve végeztek rajta, mivel műemlék volta uian sokba került volna a renoválása. Az egykori bérházat néhány éve megvásárolta a Movinnov Kft. 

Az önkormányzati társaság statikai szakvéleményt készíttetett a romos épületről, és a műemlékvédelmi hatósággal egyeztetve elkészítette a hasznosítási terveket. A statikai vizsgálatok eredményeként a társaság úgy döntött, hogy a rendkívül leromlott állapot miatt az épületet teljes egészében lebontóó bontásból megmentett anyagokból, amit lehetett, újra felhasználtak, így például a kőlépcső elemeit különböző helyekre beépítették, valamint a homlokzati díszek közül is több visszakerült az eredeti helyére. fák és helyére mind méretében, mind homlokzati kialakításában az eredeti állapotnak megfelelően építik fel újra. Az elmúlt év eleji bontási munkálatokat követően májusban kezdték újraépíteni a házat. 

Amint azt Bella Sándor, a társaság ügyvezetője lapunknak elmondta: a homlokzatot és a szerkezeti falakat az eredetinek megfelelően építették fel, a belső átalakításra azonban volt lehetőség. A korábbi lakófunkciót szolgáltatói jelleg váltotta fel, így az épületben két iroda, két fogorvosi rendelő és egy virágbolt kap helyet. A társaság megtartja saját tulajdonában az épületet, bérbeadással hasznosítja, így is garantálva, hogy megmarad az eredeti állapotában. A bontás előtt készült egy teljes részletességű felmérés, a visszaépítés tervét ennek megfelelően készítették el. A hatósági előírásoknak megfelelően a falakat teljes egészében bontott téglából építették újra. A bontásból megmentett anyagokból, amit lehetett, újra felhasználtak, így például a kőlépcső elemeit különböző helyekre beépítették, valamint a homlokzati díszek közül is több visszakerült az eredeti helyére. A kivitelezés során olyan burkolóanyagokat és nyílászárókat építettek be, amelyek szinte teljes egészében megegyeznek az eredetivel. A műemlék épület jövő heti műszaki átadását követően az eredeti elképzeléseknek megfelelően június végén adják át a bérlőknek. Az ügyvezető a beruházás költségeiről annyit árult el, hogy a műemlék jelleg és a közművek rendkívül rossz állapota majd 30 százalékkal drágította.