Erről írtunk 10 éve április 3-án - Hol van tizenkétezer soproni?

30 éve - Erdősirató 

Civilizációs barbarizmus

„Pusztul a Föld! A végső elhasználódás fázisában van.Az ember teszi tönkre a Földet, e század embere. Vajonlelkére veszi-e gyermekei, unokái vádjait? Évszázados fákat és erdőket pusztítottatok el, állatfajokat kergettetek a megsemmisülésbe, merő kapzsiságból és felsőbbrendűségetek tévhitétől vezettetve. Elszívtátok előlünk a jó levegőt,... szennyet, kormot, füstöt fújtatok helyére, elhasználtátok a tiszta vizeket, s helyette mocskos mérgező lével töltöttétek meg a folyókat, tengereket. Miért nemzettetek hát minket? Sivatagra? Sivárságra? ... Nincstöbb a büszkén emlegetetttudatosságból e század emberében sem, mint amennyitudatosság a gyümölcsön tanyát vert gombában van, amifeléli a gyümölcsöt és velepusztul? Ébredjetek rá emberek, hogy a tudatos, meggondolt cselekvés mindöröksajátja lehet.”

Az 1. oldalon közzétett megdöbbentő segélykiáltással szólmindenkihez - szerkesztőségünkbe is eljutott levelével -Sányi Andrásmezőgazdaságimérnök és Bíró Jánosegyesült államokbeli egyetemi tanár felhívása tovább élésünk és megmaradásunk okán. A túlélés esélye önkezünkben van - írják -, ha ki tudjukhasználni emberi módon a természet adta lehetőségeket, aszél, a víz, a napfény energiáit, az állati erő, a biohő ésa biogázok nyújtotta lehetőségeket... Ez észérvek levélíróink mellett szólnak és még bizakodásra is okot adhatnának,hogy az ember, ha mást nem,önös érdekeit szem előtt tartja. A tapasztalat azonban merőben mást mutat. Szemét vanmindenütt. Valami régi emléktől és atavasztól hajtva, s talán gyermekkoromat idézendő nagykerek erdőbe vágyódtam. Ki a városból, a nyüzsgésből, zsúfoltságból. Fokozódó jókedvvel ballagtam át a pinnyédi hídon, alattam a Rábca vize, előttem az erdei ösvénykeskeny csíkja. Koromnál fogva nem emlékezhetek azokra az időkre, mikor még a győri Püspök erdő az állatkertnekadott otthont, de arra igen,mikor családi délutánjainkonaz utunk szüleimmel gyakorta ide vezetett. Apám fűzfasípot faragott és fújtunk a madarak énekére válaszdallamot, padok voltak az erdeiutacskák mellett, ahol megpihenhetett a gyalogjáró ember. Idegyűlt a fél város napsütötte hétvégi délutánokon.Mire gondolatom végére értem belépve a fák közé, nemismertem szeretett erdőmre.

Haldoklik a tavaszi ébredésben. Műanyag flakonok százai,mosóporosdobozok, soha elnem bomló nejlonzacskók,reklámszatyrok arzenálja, kiürült benzineshordók, hűtőszekrények, gumiabroncsok,autóroncsok, elhasznált bútorok maradványai, elhullott,elhalt fák tömege és szemét,szemét, szemét. Siralmas látvány. Elkerget minden illúziót az ember felelősségét, magára ébredését illetően. Környezetvédelmi, egészségmegőrzési zöld és egyéb színű programok közepette tovább dúl- úgy látszik megállíthatatlanul - a tudatlanokban a civilizációs barbarizmus, a szemetelés kényszere. Hogy kié a felelősség? Kárlenne intézményekre, szervezetekre, mozgalmakra mutogatni. Rendeletekkel nem változtatható meg az emberigondolkodás. Marad hát azerdősirató, a szemétbe fulladó jelen. A madarak elköltöznek, az állatok új élőhely utánnéznek. Továbbállnak, amígmég lesz hová. Az erdő magára marad. Nem szólnak fűzfasípok, nem totyog gyermeka fű között, csak a fák sírnak,sikítanak bele a nagy végtelenbe.

20 éve - Az életmentést gyakorolták

Már hatodszor szervezik meg Győrött a sürgősségi ellátás, újraélesztés csecsemő- és gyermekkorban című képzést, mely még mindig egyedülálló hazánkban. A gyakorlatok alanyai altatott állatok.

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gyermekaneszteziológiai, intenzív osztálya és a Gyermek Intenzív Terápiáért Alapítvány közös háromnapos tanfolyamán az előadások, és az esetismertetések után bábukon és állatokon is gyakorolhatják az életmentő fogásokat a győri mentősök közreműködésével a résztvevők. Idén több mint száz házi- és szakorvos, kórházi egészségügyi dolgozó jelentkezett. Nemrég tért vissza praxisához a szülése után dr. Sztanó Gabriellagyőri házigyermekorvos, aki tudásának felfrissítése, a beavatkozások gyakorlása miatt vett részt a képzésen. Ritkán kell sürgős esetet ellátni, de mindent tudni szeretne, amire csak szüksége lehet. Manapság a gyakori közlekedési balesetek miatt szerinte könnyen kerülhet olyan helyzetbe az orvos, hogy alkalmaznia kell speciális életmentő ismereteit. Dr.Edelényi Erzsébet asoproni kórház intenzív osztályán és mentőorvosként is dolgozik, ő azért jelentkezett a tanfolyamra, mert az szerinte átfogó ismeretet nyújt a sürgősségi ellátásról. Egy győri mentőorvos rezidenst pedig épp az elmélet gyakorlati kipróbálásának lehetősége vonzotta. Macskákon az úgynevezett intubálást, a légútbiztosítás egyik fajtáját gyakorolták a képzés résztvevői. Az állatok fájdalomcsillapítót kaptak és a beavatkozás után folytatták megszokott életüket. Szintén altatott malacokon gégemetszést, légmellcsapolást, csontba történő infúzióbeadást végeztek. Ezeknek a négylábúaknak az anatómiája hasonlít leginkább a kisgyermekekére. Dr. Tolnai György és dr. Rácz Elemérönkéntesen vállalta a gyakorlat állatorvosi felügyeletét. Nekik is vannak gyermekeik, belátják, hogy az emberi életmentés gyakorlatát meg kell szerezniük az orvosoknak és azt csak „élő modelleken” tehetik meg.

Engedélyezett állatkísérlet A megyei állat-egészségügyi állomásigazgatója,dr. Szabó Tamás lapunknakelmondta: a képzés állatkísérletnek minősülő gyakorlataihoz az állatvédelmi törvény előírásai alapján az engedélyt kiadták. Megyénkben ezt ritkán kell az állomásnak megtennie, évente egyszer, a gyermek sürgősségi ellátással foglalkozó tanfolyam szervezésekor. - Nem tiltakozom a beavatkozások ellen, mert nem minősülnek állatkínzásnak.Tudom, hogy nagy szükség van az ilyengyakorlásra, de sajnálom őket. Bizonyáranem éreznek fájdalmat és életet menthetnek az általuk rutint szerző orvosok, mégsem szeretem, ha állatokon végeznek kísérleteket - nyilatkozta lapunknak az állatvédelemmel foglalkozóJahoda Maja, az Emberek az Állatokért Alapítvány vezetője.

10 éve - Hol van tizenkétezer soproni?

A VÁROSBAN MINDENKI TAPASZTALJA A FOLYAMATOSAN NÖVEKVŐ LÉLEKSZÁMOT, DE PONTOS ADATOK NINCSENEK 
Sopronnak hivatalosan közel 64ezer lakosa van. Mindenki tudjaés tapasztalja, hogy ennél sokkaltöbben élnek a városban, ugyanakkor az intézményrendszer 56ezer lakosra van kiépítve. A migráció egyre nagyobb feszültségeket okoz a nyugati határszélen. 
- Hajdúnánásról jöttünk két gyerekkel, ott nem volt semmi lehetőségünk, de kezdetben itt semkezd történetükbe Hámori Erika.Több mint egy éve élnek Sopronban, ma már dolgozik, de az első hetek keményen teltek, volt, hogy albérletükből egyik napról a másikra menniük kellett. Gyorsan megtapasztalta, hogy itt sem kolbászból van a kerítés a Keszthelyről ideköltöző Bokor Klaudiais. Tízéves fiával nagyon nehéz egyről a kettőre jutnia. Bár van munkahelye, az albérlet így is megfizethetetlen számukra. Nincs más lehetősége, mint a családok átmeneti otthona egy ideig.

Kényes téma manapság a migráció, a politika is távol tartja magát a problémától, pedig a hétköznapi életben egyre több feszültséget okoz, hogy az 56 ezer lakosra kiépített intézményrendszer ma már ennél sokkal több embert kénytelen kiszolgálni. Miközben városszerte elterjedt, hogy már 75 ezren hajtják le fejüket Sopronban esténként a párnájukra, a hivatalos januári adatok jóval kevesebb itt élőről szólnak. Bejelentve az év elején egészen pontosan 63.919-en voltak, közülük 54.558-an állandó lakosok, 9361-an pedig tartózkodási engedéllyel élnek itt. De hol van akkor több mint tízezer soproni? Ha valaki délután hat körül megy bevásárolni valamelyik forgalmasabb út melletti élelmiszerboltba, látja őket, ahogy a kisbuszokból leszállva megvásárolják a húsz deka felvágottat, fél kiló kenyeret és a két üveg olcsóbb sört. De elég kimenni a Bécsi útra vagy beállni a Csengery utcai, Győri úti araszoló sorba. Egymást érik az autók... Érzékelik ittlétüket a szociális intézményekben, az iskolákban, az egészségügyben, a rendőrségen is, de statisztikát (még) nem vezetnek róluk. Az orvosi ügyeleten például naponta kopogtatnak be receptért, s amikor megkérdezik őket, miért nincs Sopronban háziorvosuk, tíz esetből kilencszer ez a válasz: nem engedi a főbérlő, hogy bejelentkezzenek, enélkül pedig nem lehet... A nem hivatalosan itt élők nagy része Ausztriában dolgozik, de itt költi el jövedelme nagy részét. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy az intézmények - ide értve az orvosoktól kezdve a családgondozókon át a rendőrségig - a hivatalosan bejelentett lakosságszám arányában alakíthatják a létszámukat. Tehát hiába él például egy körzetnyi kisgyerekkel több a városban, a védőnői státusokat nem bővítik.Konrad Lorenz etológus szerint a halálos bűnök egyike a túlzsúfoltság. Ilyenkor nő az agreszszió, csökken a biztonságérzet - magyarázza a tudomány oldaláról a jelenséget Varga Norbert, a Benedek Elek Pedagógiai Kar társadalomtudományi tanszékének munkatársa. Sopron földrajzi helyzetéből adódóan agglomerációs központtá vált, városa a többszörösen gyökértelenné váló dupla ingázóknak. Ők azok, akik távoli megyékből költöztek a határszélre, és kijárnak dolgozni Ausztriába. Sokan vannak olyanok is, akik Sopronban vállaltak munkát ott, ahonnan a helyiek már Ausztriába mentek. Volt már ilyen a történelemben a XIX. század elején, akkor is a válságra reagált így a társadalom - mondja Varga Norbert. A szakember szerint a következményekkel már most számolni kell: az ingázók komoly összegeket hagynak itt a városban, de ez főként a fekete-gazdaságot erősíti (a be nem jelentett albérlők például), s nem a köz javára visszaforgatható kaszszába csorog a pénz. A tősgyökeres helyiek közül lesznek nyertesei ennek a népvándorlásnak, akik meglátták az ebben rejlő üzleti lehetőségeket. De lesznek vesztesek is, az albérletben élők vagy a fiatalok, akiknek az égbe szökő ingatlanárak mellett nehéz lesz az önálló otthonteremtés. - A probléma valós, foglalkozni kell vele, de véleményem szerint ezt csak társadalmi szinten lehet kezelni - zárta Varga Norbert.

A város számokban: A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint 1990 januárjában Sopron népessége 55 ezer volt, 2001-ben, a népszámláláskor ugyanennyien voltunk. 2004-től indult meg a növekedés. A 2011-es népszámlálás már 59.459 sopronit talált. 2013-ban a KSH szerint 60.528-an éltek a városban, 2014 januárjában már 63.919-en.

A falvakban is nőtt a népesség. Harkán több mint 800-zal élnek többen ma, mint 1990-ben, Ágfalván hatszázzal, Kópházán háromszázzal, Fertődön közel hétszázzal. Ugyanakkor a várostól már távolabb lévő nagyobb falvakban és városokban, mint Lövő, Sopronkövesd, Fertőszentmiklós, nincs nagy mozgás.