80 éve érte terrorbombázás Győrt – Több mint 800 ember vesztette életét, többségük civil volt – videók, fotók

• „Győrt amerikai felségjelű repülőgépek bombázták 1944 áprilisának derekán. Ez volt a várost ért első pusztító légitámadás. A bombázókat vadászgépek kísérték második hullámban. Utóbbiakból ártatlan civileket vettek célba a Duna-parton, a töltés révfalui részén és közel a városmaghoz is. Erre az akcióra katonailag nem lehet elfogadható érvet találni” – kezdte Áldozó István történész.
• A vármegyei levéltár főlevéltárosa szerint a számok feketén-fehéren alátámasztják a terrorbombázás fájdalmas tényét.
• A terrorbombázás fő célpontja a győri vagongyár volt, az üzem hatvan százalékát romba döntötték a bombák. Fotó: Régi Győr

Több mint 800 halott

„A vagongyárat elsősorban a Messerschmittek győri gyártása miatt kezelték célpontként a szövetségesek. A repülőgépeket építő részlegen tizenegyen vesztették életüket, miközben az üzemi munkáslakásokban több mint kétszázan haltak meg a támadás következtében. A szeszgyárral és a gázművekkel együtt közel háromszázan vesztették életüket a munkahelyükön, a civil áldozatok száma meghaladta az ötszázat. A pusztításról mindent elmond: 386 tonna bomba, 30 ezer gyújtóhasáb hullott a városra” – közölte Áldozó István.

Egyes történészek szerint 532, mások szerint 564 civil ember életét oltották ki a gyilkos fegyverek Győrben. Az eltérő adatok abból fakadnak, hogy háromtucatnyian nyomtalanul tűntek el a támadás után. Ha óvatos becsléseket is veszünk alapul, több mint 800-an hunytak el Győr gyásznapján.

Magyarázat nélkül

Az amerikai pilóták 1944. április 13-i kegyetlenségére a mai napig nincs észszerű magyarázat. Brutalitásukat különösen érthetetlenné teszi, hogy a terrorbombázások korábban nem jellemezték a tengerentúli katonákat. A civil lakosság megfélemlítése sokkal inkább volt az angolok stratégiája a szövetségesek oldalán, miután London lakossága is elszenvedte ezt a háború első szakaszában.

Biczó Zalán helytörténész, a Széchenyi István Egyetem könyvtárosa elképzelhetőnek tartja azt a teóriát, hogy a töltésen menekülőknek – közvetve – az okozta a vesztét, hogy a támadás idején nem tudták rögzíteni a vagongyár egyik kapuját. „A dolgozók az üzem mellett húzódó töltés folyó felőli oldalára igyekeztek, hogy a robbanásoktól, a bombák repeszeitől védjék magukat. Munkásként azonban nem számoltak a repülő erődként is emlegetett 15. Amerikai Légihadsereg fegyvereseinek kegyetlenségével, és bíztak a háború idején érvényes nemzetközi humanitárus jogban. A belvárosban megtámadott civilek esetében pedig vélhetőleg teljesen elvesztették a fonalat a támadók, s összekeverték őket a gyári munkásokkal. A kíméletlen offenzíva gyors volt, alig 17 percig tartott” – hallottuk Biczó Zalántól.

Pontatlanul szórták a gyilkos bombákat

1944. április 13-án nem voltak pontosak a Győrt ért bombatámadások; a fő célpont, a vagongyár esetében alig 60 százalékos volt a találati arány. Bár a bombázás után a városban gyorsan újraindult az élet – Pattantyús-Ábrahám Imre vezetésével a vagongyárban rekordidő alatt újra termelni kezdtek –, az áldozatok temetése sokkolta a győrieket.

A Régi Győr oldalon Kozma Endre írása szerint az ártatlan polgári áldozatok jelentős részét 1944. április 15-én közös sírban helyezték örök nyugalomra a nádorvárosi köztemetőben.

„A gyászszertartást dokumentáló Dobos Vilmos csak erős idegzetűeknek ajánlott felvételein jól látható, hogy több gyerek és diák életét is kioltották a golyók. A több száz holttestet fekete koporsókban és ládákban a köztemető jobb oldali részében ásott, két nagy méretű sírüregben helyezték el. A gyászszertartást Apor Vilmos megyéspüspök, D. Kapi Béla evangélikus püspök és Sáhó Andor református hitoktató lelkész tartotta” – mondta Csobayné Pintér Éva győri idegenvezető.

Három nap alatt elfogyott

Minden túlzás nélkül szenzációs helytörténeti újdonságot adtak ki Győrben pontosan két éve: Hárs Ottó 1944-ben írt naplóját, amely szépirodalmi igényességgel taglalja a folyók városát ért szörnyű bombázásokat. A teljes írást a Civilek Győrért Egyesület szerkesztette könyvvé.

„A pályázati támogatással kiadott kötet három nap alatt elfogyott. Most is van rá érdeklődés, de egyelőre nem találtunk forrást az utánnyomásra. Így aki olvasná Hárs Ottó írását, e-könyvként töltheti le a kordokumentumot” – tudtuk meg Kovács Lászlótól, az „Egy átballagó vándor” című könyv felelős kiadójától.

Hárs úr 98 évesen megérte a ’44-es naplója kiadását, majd pár hónappal később, 2022 augusztusában távozott az élők sorából. A Civilek Győrért Egyesület a terrortámadás 80. évfordulóján újabb mementót tesz közzé a honlapján: korabeli amerikai videót a győri bombázásról. A digitalizált kisfilmet az egyik szövetséges repülő fedélzetéről rögzítették nyolc évtizede.

Történelmi séták

A GyereGyőrbe idegenvezető csapata két városnéző új sétát is tart Győr gyásznapjának 80. évfordulóján. Április 27-én két órától „Csatasorban” címmel több évszázadon átívelő történelmi sétán vehetnek részt az érdeklődők, amely során a ’44-es terrorbombázás áldozataira is emlékeznek. Most vasárnap 14 órától pedig „Séta az emlékek ösvényén” címmel a nádorvárosi köztemetőben szerveznek múlt- idéző programot.