Tíz éve lottólázban égett Győrújfalu, közel százan játszottak a milliárdokért

30 éve - Veszélyben az ékszerdoboz? Milliárdos érték a győri ETO-stadion

Kevés hazai sportlétesítmény tervezési és építkezési munkálatait kísérte a 70-es évek során annyi kíváncsiság, mint a Győr Kiskúti Rába ETO-stadionét.

A Budapest-Bécs főútvonal mentén létrehozott „aréna” - melyet joggal neveztek hosszú időn át Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb stadionjának - munkálatai 1967- ben kezdődtek meg, majd tíz évig kísérhették nyomon a város polgárai és az átutazók az előkészületeket. Számos nehézség leküzdése után 1977 júniusában az úttörő olimpia döntőivel nyitották meg ünnepélyesen a stadiont. Augusztusban már nemzetközi focitorna szerepelt a műsoron, melynek résztvevői a Csepel és az ETO mellett az osztrák VÖEST Linz, valamint a portugál Portimonense voltak.

Az elmúlt évek során több rangos sporteseménynek adott otthont az ETO-stadion, amelynek állapota mára rendkívül leromlott. Minél előbb szükség lenne az alapos felújításra, hiszen a közel húsz éve elkészült létesítményhez a megnyitó óta szinte hozzá sem nyúltak. Korrodálódnak a vasbeton szerkezetek, egyre veszélyesebbé válnak a lelátók, s a nemrégiben még ékszerdobozként emlegetett stadion lassan az enyészeté lesz. Éppen ezért találkoztunk Lang Jánossal, a létesítmény építész-tervezőjével.

- Tudomásul kell venni, hogy a stadion főbb teherhordó szerkezetei idestova két évtizede készültek, s ez idő alatt felülvizsgálatra nem került sor - mondja Lang János. - Mivel tömegek számára kialakított létesítményről van szó, a biztonságos üzemeltetés különösen fontos, és alapvető követelmény. A különböző vázszerkezeti elemekre tíz év a kötelező alkalmassági idő, mondanom sem kell, hogy a határidő már régen lejárt. A lelátó előregyártott vb-szerkezete a hőmérsékleti változások hatására állandó mozgásban van, így a tágulási hézagok, csatlakozások, acélsavus felfekvések korrózió, kifagyás következtében károsodhattak. Az öltöző felőli oldalon már ideiglenes alátámasztásra is szükség volt.

- Ez azt jelenti hogy nembiztonságosak a szektorok? 
- Ha rövid időn belül nem kezdődnek meg a felújítások, még a lelátó bizonyos részeinek lezárására is sor kerülhet. Az üléselemek vízszintes csatlakozásánál alkalmazott hézagtömítő anyag megtöredezett és a víz fagyása, olvadása betonkárosodást, továbbá acélkorróziót okozhatott. Itt említeném meg, hogy valamennyi acélszerkezeten, így a nézőtér ferde oszlopainál, a közvetítő fülkesornál, a sajtópáholynál, a világítótesteknél és az eredményjelző alatt nagymértékű rozsdásodás látható. Az összefolyók is elhasználódtak, és sorolhatnám a hibákat.

-Mi történhet akkor, ha nem kezdődik meg a rekonstrukció? 
- A felújítás halaszthatatlanná vált, hiszen gondolom, azt senki sem akarja, hogy ne lehessen a stadionban mérkőzéseket rendezni. A további késlekedés olyan jelentős károsodást okozhat, mely a balesetveszélyt nagymértékben megnövelheti, s a szerkezetek további állapotromlásához vezethet.

- Ön, aki évekig dolgozott ennek a létesítménynek a kialakításán, és Ybl-díjat kapott a munkálatokért, bizonyára fájó szívvel figyeli a stadionpusztulását. 
- Le sem tagadhatnám, mennyire fáj a szívem a jelenlegi állapotok miatt, de bízom abban, hogy ha már egyszer felépítettünk valamit, ami büszkesége a városnak, azt nem hagyjuk teljesen tönkre menni. Egyedül én tudom, micsoda óriási károk keletkezhetnek a létesítményben, ha nem látunk mielőbb munkához, nem beszélve a többletköltségekről. Esztétikai szempontból is helyesebb lenne a mielőbbi rekonstrukció. A stadion milliárdos értéke a városnak, amely a hetvenes években 260 millió forintból készült el, s ha a következő évezredben is használni szeretnénk, feltétlenül áldozni kell a rendbehozatalára.

Lang Jánostól megtudtuk, hogy a napokban levelet juttatott el az ETO FC vezetőihez és Győr polgármesteréhez is, melyben részletesen vázolta a stadion leromlott állapotának körülményeit, s a helyreállítási munkáik szükségességét.

20 éve - Hármas ikerborjak jöttek világra Árpáson

Fordulóponton: „Ha ők is abbahagyják, megváltozik a falu”

Hármas ikerborjak jöttek a világra Árpáson. Életképesek, elevenek. Bár az ilyesmi ritka, a községben már két évvel ezelőtt is megtörtént. Mi lehet a különös termékenység titka?

Dr. Szabó Ákos körzeti állatorvos és Visi László gazda is határozottan állítja: semmilyen extra kezelést, takarmányt nem kapott Zsuzsi tehén, amely már második alkalommal ad életet ikerborjaknak. Igaz, két éve még egyszerre csak két utódot hozott a világra. Az viszont mondhatni gyanús, hogy a megtermékenyítés időszakában, tavaly május végén a környéken egy időben kétszer is lecsapott a villám: az egyik az iskolaigazgató, a másik az állatorvos házát érte...

„Még nem végeztünk...”

Visi gazda, de még az állatorvos sem számított most három borjúra. — Nem indult meg az ellés, ezért hívtak — mondta el dr. Szabó Ákos. — Az első két borjú farfekvéses volt, sikerrel a világra segítettük őket. Már a másodiknál tudtam, hogy lesz még egy, de nem szóltam a gazdának. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor közöltem, hogy még nem végeztünk, készüljön a következőhöz.”

Tapasztalt gazda

Visi László élete a mezőgazdaságban telt. Már tizenkét évesen, a beszolgáltatások idején segítenie kellett apjának, aztán a téeszbe állt, egy tucat évet a kisborjak mellett töltött, még egyszer annyit az úgynevezett szabad tartású szarvasmarhákkal bajlódott.

Háztáji - komolyabban

- Magyar tarka marhákat limuzinokkal kereszteztek, ebből nagyon szép húshasznú borjak lettek, de amikor az állami támogatás megszűnt, szétment az egész - emlékszik. — Nem volt rossz dolgom, a háztájit is szépen el tudtam látni, de miután a három falu - Árpás, Egyed, Rábacsanak - alkotta téesz szétvált, kevés lett a kereset. Éppen abban a három évben, ami beszámított a nyugdíjba.

A háztájit így kellett komolyabban venni. Ma 7 tehén, 29 hízómarha, 3 ló, 50 anyabirka és szaporulata, s 4 anyakoca alkotja a Visi család állatállományát. Munka után a fiúk is besegítenek a gazdaságba, erre különösen az ötven hektár termőföld nagy része bérelt megművelésénél van szükség.

- Nem vettem részt a legutóbbi demonstrációkban - mondja Visi gazda. - Miután a MiZo becsapott bennünket, kiderült, hogy nincs az ilyesminek sok foganatja. Ha komolyan gondolná a kormány, hogy fellendíti a mezőgazdaságot, akkor fel is lendítené...

-Ők az utolsó mohikánok - jegyzi meg Szabó doktor. - Ha ők is abbahagyják, megváltozik a falu képe.

10 éve - Falulottó: közösen az ötösért

Milliárdokra hajtanak - közel százan játszanak együtt, eddig a pénz a településé maradt

Lottólázban ég Győrújfalu: közel százan együtt szeretnék megnyerni a 2,86 milliárdos főnyereményt. Előző héten 63 ezer 500 forintból 283 szelvényt vettek, nyolc kettesük lett. Nem adják fel, addig játszanak, míg ők vagy valaki „el nem viszi az ötöst”. A kettes és hármas találatokért nyert pénz a falué lesz.

„Múlt héten a feleségemmel néztük a tévét, amikor az ötöslottó várható főnyereményét hirdették. Ezt látva arról beszéltünk, hogy ekkora összeget nem is szeretnénk megnyerni: 20-30 millió sokkal »kezelhetőbb«, mint ha ekkora pénzt rázúdítanak az emberre. Reggelre összeállt a fejemben az ötlet: próbáljuk meg a falubeliekkel közösen megnyerni a fődíjat, így nagyobb az esély, s a pénz is osztódna” - kezdte Nagy Imre Attila győrújfalui polgármester.

Nagy Imre Attila győrújfalui polgármester hangsúlyozta: magánemberként szervezte meg a „falulottózást”. A helyi hírekre feliratkozóknak e-mailt küldött a felhívással, várta a csatlakozókat, aki akart, beszállhatott: egy játékegység 500 forintba került, s szombat reggelig lehetett beszállni azon a héten névvel, címmel. A szabályokat is meghatározták: csak a négyes vagy az öttalálatos szelvényért járó nyereményt osztják szét egymás között, a kettes és a hármas benn marad, növelve a következő heti játékalapot. A játék most addig tart, amíg ők vagy valaki el nem viszi a jelenleg 2,86 milliárd forintot. Ha nem ők lesznek a szerencsések, s marad pénz a „kasszában”, azt a falu főterének karácsonyi díszkivilágítására fordítják.

„Múlt héten 63 ezer 500 forint jött össze, közel százan jelentkeztek, volt, aki 500, más 1000 forinttal szállt be. Felhívtam a Szerencsejáték Zrt.-t is, kérdezvén, hogy kollektív szelvény esetében mik a szabályok. Megtudtam, hogy ha megnyernénk a fődíjat, mindannyiunkat behívnának, s ott ügyvéd egyeztetne velünk, a kifizetés pedig egyenként, mindenki saját bankszámlájára történne.

Huszonnyolcmillió forint jutna nagyjából fejenként a mostani létszám mellett, ez egy olyan összeg, amely mindenkin sokat segítene, de senkinek »nem venné el az eszét« - mondta. A győrújfaluiak első próbálkozása még nem járt túl sok sikerrel: 283 gépi szelvénnyel játszottak, s összesen nyolc kettesük lett. Tízezer-kétszáz forintot nyertek, de tovább folytatják, a héten ismét próbára teszik a szerencséjüket.

„Híre ment a faluban a lottózásnak, most hétfőn is már sokan jelentkeztek. Volt, aki még Győrből is játszani akart, azt mondta, kötődik a faluhoz, mert ő is részt vett az itteni árvízi védekezésben. Most már ezer forint a beugró az újaknak, mert így igazságos a többiekkel szemben” - közölte a településvezető, ő személyesen gyűjti a téteket. A szelvényeket kinyomtatja, beszkenneli, a település közösségi oldalán és a falu honlapján is közzéteszi, így a helyiek együtt izgulhatnak a hétvégi húzáson.

Köztük lesz Bíróné Scheffer Szilvia is, aki a helyi lottózó alkalmazottja, de ő is beszállt a falulottóba. „Vonzó volt az is, hogy a 2-es és 3-as nyeremény a településé marad, így is támogatjuk Győrújfalut. Bízunk benne, hogy ezen a héten több szerencsénk lesz. Persze a legtöbben egyénileg is játszunk, de közel 3 milliárdot nyerni?! Szerintem sokkoló lenne. Ha 30 millió jutna belőle mindenkinek, az nem lenne túl nagy összeg, s együtt örülnénk.”