20 éve kigyulladt a lovascentrum Máriakálnokon

10 éve - Jogerős: 20 év a gyilkosoknak 

Táncos Attila és Wégerbauer Roland 20-20 év fegyházat kapott a lőtéri kettős gyilkosság elkövetéséért, Márkus Tamás büntetését viszont 11-ről 13 évre emelte fel a Győri Ítélőtábla. Ahogy azt korábban előrevetítettük, az új törvény miatt ez ténylegesen kevesebbet jelent még Márkusnak is. 

 A dráma továbbra is az, ami a soproni lőtéren történt 2012-ben, s ami tegnap, az már csak jog és matematika. Márkus Tamás például - amennyiben valóban feltételesen szabadul - másfél hónappal még kevesebbet is fog a fegyház falai között tölteni az új törvényi kedvezmény miatt, jóllehet a büntetését 11-ről 13 évre emelte a Győri Ítélőtábla. A lopásokból, rablásokból álló cselekménysor önmagában olyan hosszú volt, hogy percekig tartott a felsorolásuk. Végül az ítélet rövid volt: 20-20 és 13 év fegyház. 

Az ítélethirdetéskor senki sem sóhajtott, nem mondta sem azt, hogy „jaj istenem”, sem azt, hogy „hála az égnek”. Felkészültek erre: Táncos, Végerbauer, Márkus családja, a lelőtt Szántó Sándor és Baumgartner Ervin szintén itt ülő hozzátartozói. A fiúkkal még nem beszélhettek szüleik, a valaha volt faipari diákok, akik elborzasztották Magyarországot, egymás után elvonultak az oldalsó ajtón őreik előtt, a hallgatóság eltűnt, s a teremben ott maradt a csend. 

Táncos Attila édesanyja is erős volt az ítélethirdetés után. Három évvel segített a jogalkotó a fiamon, aki ugyan jogerősen is húsz év fegyházat kapott, ahogy első fokon, de az új Btk. szerint tizenegy év és négy hónap múlva szabadulhat - mondja az anya. (Hogy világos legyen: a 20 évnekcsak a kétharmadát kell ténylegesen letölteni, az így maradó 13 év 4 hónapból két évet már előzetesben töltöttek az elkövetők - a szerk.) 

- Köszönjem meg ezt az időt a törvényhozóknak? Köszönöm. De a fiam ettől még élete végéig bűnhődni fog, sokkal tovább, mint ahogy a bíróság kimondta. Attila felkészült erre, mint ahogy tulajdonképpen a húsz évre is. Kemény lesz neki, de a győri börtönben töltött előzetes során már megtanulta a szabályokat. Csak rajta áll, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét kihasználja-e. 

Wégerbauer Roland édesapja most is, ahogy korábban, udvariasan utasította vissza a sajtó érdeklődését. Roland és védője, dr.Koszorú István az utolsó pillanatig más tényállás megállapításáért küzdött, de az ítélőtábla ezekben végül nem osztotta az álláspontjukat. A lényeg, amit dr. Kovács Tamás tanácsvezető kifejtett, hogy ha lehet is részleteiben nézni a történteket, a bíróság egészében vizsgálja azt, s egy teljes logikai lánc alakul ki. Ebbe minden beleillik - kivéve Wégerbauer többször módosított vallomását. Leszögezték, hogy nincsen semmi probléma a fegyverszakértővel, az orvos szakértővel, minden Wégerbauer szándékos találatáról árulkodik. 

Az is visszapattant a bíróságról, hogy Wegerbauer valamiféle nyomás, félelem alatt cselekedett volna. Semmi nem támasztja ezt alá, sem az előzmények, a korábbi cselekmények sora, sem az, ahogy a lőtéren viselkedett. Többször is elhagyhatta volna helyszínt, ehhez képest a lőfegyverek elrakásával, az alibi gyártásával volt elfoglalva. 

Az őrködő Márkus Tamás szerepénél nem időzött sokat a bíróság, büntetése nem valamiféle új elem miatt lett súlyosabb, hanem azért, hogy a kiszabható büntetési tartomány középértékéhez közelebb essen a büntetés. A ll évet túl enyhének találta a tábla, ahogy a főügyészség is. 

Dr. Koszorú István, Wégerbauer ügyvédje részéről kiemelte többek között, hogy védencénél az első áldozat megölése miatt nem állapítottak meg tevőlegességet, s nem felbujtó, hanem pszichikai bűnsegéd volt. Arra, hogy lezártnak tekinti-e a rendes jogorvoslattal már nem folytatható ügyet, még nem kívánt válaszolni. „Megvárom az írásba foglalt jogerős ítéletet.” 

Dr. Fánk Tímea,Táncos ügyvédje szerint számukra az új Btk. alkalmazása volt az igazi tétje a másodfokú ítéletnek, mert azt, hogy a húsz év jogerősen is megáll, sejteni lehetett. Védencem számára már csak az a kérdés maradt nyitva, hogy a büntetését hol töltse le. A szegedi börtönt szeretné ő is és a családja is - a faipari végzettség az egyik fő ok. Ha tehát engedélyt kap, akkor a Csillagban fogja leülni a kiszabott éveket. 

Ahogy azt már előrevetítettük, ötödölés helyett harmadolással határozzák meg a fegyházban kötelezően letöltendő évek számát, így Táncos és Wégerbauer 16 év helyett 13 és 4 hónapot, Márkus - aki többet kapott - körülbelül 8 év és 10 hónap helyett 8 év 8 hónapot ülhet. Ebből is le kell számítani az előzetesben töltött időt, amiről nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a két év a legkeményebb időszaka lehetett a rájuk váró időnek. 

A gyászolók ugyanakkor remélik, hogy a feltételes - ami visszatartó erőt jelent a rács mögött - nem automatikusan jár a raboknak. A lőtérvezető lánya, Szántó Patrícia és az áldozat első felesége szerint az életükön ez az esemény semmit nem változtatott, de „azzal, hogy a hivatalos jogi rész lezárult, s a törvény által kiszabható legsúlyosabb büntetést kapták a gyilkosok, az igazságszolgáltatás most kezdődik”.
Bízom benne, hogy nem lesz evidens, hogy a legrövidebb időn belül szabadon engedik ezeket a fiatalokat, mivel nem valószínű, hogy megjavulnak - mondja Patrícia édesanyja. Az apa nélkül maradt Patríciával szinte egyidős egy másik fiatal lány, akivel - bár egymásra miért is haragudhatnának - barátnők aligha lesznek. Renáta, a Szántó Sándorral végző Attila testvére így fogalmazott: - Nehéz volt nekünk is. Még iskolás voltam, amikor mindez történt. De megmondtam az osztálytársaimnak, hogy ne merjék bántani a bátyámat. Aki engem akar majd feleségnek, az a családommal együtt kell hogy elfogadjon. Visszavárom a bátyámat és soha nem fogom megtagadni. A dráma szereplői közül épp a két legfontosabb nem lehetett jelen, s nem is térhet vissza már soha. Ezért Baumgartner Ervin édesanyjáé legyen a végszó. - Az unokáimnak nincs édesapja. A fájdalmunk az égig ér, ezt szavakkal elmondani nem lehet. Tönkretették a családot. A fiam szorgalmas, becsületes volt, a világ legjobb gyereke. Vége az életünknek. Ezt tették a gyilkosok. 

Embervadászat a lőtéren. A Kisalföld riportkönyvet készített az ország egyik legmegdöbbentőbb bűncselekményéről hogy ezzel is emléket állítson az áldozatoknak. Az Embervadászat a lőtéren című könyvünk hamarosan kapható lesz. Amellett, hogy az olvasó végigkövetheti az események krónikáját és az azt követő eljárást, egészen a mostani jogerős ítéletig, a szereplőkről igyekeztünk minél szélesebb képet adni. Megszólalnak a gyászoló özvegyek. Készítettünk interjút az első- és harmadrendű vádlottal valamint védőikkel. Megrázó vallomást tesz T. Attila édesanyja, nyilatkoznak a nyomozást folytató rendőrök, és válaszol kérdéseinkre a meggyilkolt lőtérvezető utóda, egy szocológus és a pszichiáter-szakértő. 

20 éve - Kigyulladt a lovascentrum 

Értékes versenylovak tucatjait kellett a lángokból kimenteni. Közel harminc tűzoltó megfeszített munkájának köszönhetően sikerült viszonylag gyorsan megfékezni a lángokat tegnap reggel a máriakálnoki lovardában. Személyi sérülés nem történt és az értékes versenylovakat is sikerült kimenekíteni, ám az anyagi kár több mint 50 millió forint. A mosonmagyaróvári tűzoltóság ügyeletére tegnap reggel háromnegyed hétkor érkezett a bejelentés, miszerint a máriakálnoki lovascentrum tetőszerkezete lángol. A mosonmagyaróvári egység hármas kiemelt fokozatban három gépjárműfecskendővel, egy vízszállító és egy létrás kocsival indult a helyszínre, valamint riasztották a győri tűzoltókat is, akik két autóval siettek Máriakálnokra. A hatalmas, sűrű füstöt már kilométerekkel a település előtt jól lehetett látni, a helyszínen pedig már a tűzoltók kiérkezésekor a főépület tetőszerkezete teljes hosszában lángokban állt és több helyen beomlott. A hétvégén Győr-Bácsán is akadt dolga a lánglovagoknak. 

A tűzoltóegység egyik fele magas nyomású vízsugarakkal azonnal nekilátott a kigyulladt máriakálnoki lovarda oltásának, a többiek pedig a dolgozók segítségével az épületben lévő közel harminc értékes versenylovat menekítettek biztonságos helyre. A főépület tetőterében lévő vendégszobákból az ott lévőknek a tűz keletkezésekor még sikerült kimenekülniük. A helyszínen dolgozó huszonnyolc tűzoltónak a helybéliek segítségével sikerült viszonylag rövid idő alatt körbezárni a lángokat és megakadályozni továbbterjedésüket, majd a kiérkezéstől számítva mintegy háromnegyed óra alatt lefeketíteni a tüzet. Az épület tetőszerkezete több mint 500 négyzetméteren égett el, a lángok részben átterjedtek a vendégszobákba és az istálló egy részére is. A tegnap reggeli tragédiában személyi sérülés ugyan nem történt és az istállóban lévő lovak mindegyikét is sikerült kimenekíteni, ám az épületben keletkezett kár az elsődleges becslések alapján meghaladja az 50 millió forintot. A tűz keletkezésének okát egyelőre még vizsgálják, ám az eddigi adatok alapján vélhetően egy elektromos berendezés hibájából keletkezett. 

Égett a családi ház - A hétvégén pusztítottak a lángok 

Amíg Máriakálnokon egy lovarda vált a tűz martalékává, addig Győr-Bácsán egy családi ház teteje és egyik szobája égett le. Csupán véletlen szerencse, hogy az egyik gyerek nem a saját ágyában aludt. Egyelőre nem tudni biztosan, mi okozta a vasárnap éjszakai tüzet, a háziak szerint a számítógép gyulladt ki a nagyfiú szobájában. A győri Kultúrház utcai családi házat hét éve vásárolták Bakonyi Lászlóék,azóta folyamatosan újítgatták. A családi fészek most kívülről ijesztő, belül pedig katasztrofális képet mutat. Bakonyi László egy robbanást hallott éjjel egy óra körül fia szobája felől, amikor odarohant, már szinte az egész helyiség lángokban állt. Az egyetlen, ami épségben maradt, a kályha volt, így a hangot valószínűleg a számítógép monitora adta, amikor megadta magát a pokoli hőségnek. Bakonyi László fia porrá égett ágyát látva pánikszerűen rohant át a másik szobába, ahol ott aludt a gyerek, akit a kályha füstje űzött át - szerencséjére - a húgához. A tízéves kislány elmúlt éjjel a szomszédoknál aludt, bátyja pedig a nagymamánál talált menedéket. A háznak volt biztosítása, Bakonyiék többmilliósra becsülik a kárt, mivel a szoba és a tetőszerkezet kiégett és a tizenhét éves nagyfiú nyári munkából összespórolt értékes berendezései, bútorai, akárcsak a kislány ruhái, tankönyvei, mind odavesztek. 

30 éve - „A férfi sorsa a nő”  

A jegyzetíró lehet szubjektív, lehet elfogódott, mint e sorok szerzője, aki először azt gondolta, a mai nőnaphoz illően tisztelgő szavakat - mint amilyen a fenti Jókai-idézet - illene papírra vetnie, ám éppen elfogódottsága juttatta eszébe az elmúlt évek nőnapi sablonszövegeit. Ezért hát ez egyszer objektív módon, a számok oldaláról, válogatott adatok sokaságával köszöntjük a szűkebb haza hölgyeit. Az adatokban ugyanis kivétel nélkül valamennyien szerepelnek - ha nem is név szerint. 
A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának adatai szerint Győr-Moson- Sopron megye lakóinak száma 427 ezer, közülük 218 ezer a nő. Ezek szerint tízezerrel több hölgy lakik a szűkebb hazában, mint férfi. Másik mérőszámmal: ezer férfira ezernegyvenhét hölgy jut. Érdekesnek tekinthető adat, hogy fiatalabb korosztályokban még a férfiak vannak többségben, 55 évtől számítva viszont a hölgyek. A nyolcvanéves és annál idősebb korúak között 6.967 nő él a megyében, míg ugyanebben a korosztályban 3.536 férfi. Születésünk pillanatában a statisztikusok számítása szerint ma a nők 74 éves átlagéletkorra számíthatnak, a férfiak ezzel szemben 9 évvel kevesebbre. 

Családi állapotukat tekintve a megyei nők 16,5 százaléka hajadon, 61,8 százaléka házas, míg 16,2 százalékuk özvegy. Talán nem érdektelen az előbbiekkel összefüggésben megemlíteni, hogy a férfiak 26,6 százaléka nőtlen a megyében, s közülük 3,6 százalék az özvegy. A tavalyi friss adatok még nem állnak rendelkezésre, de talán érdekes az is, hogy 1992-ben 2.400 pár fogadott egymásnak hűséget a megyében, közülük 344 hölgy házasodott újra, 17 volt 60 évnél idősebb és 114 18 évnél fiatalabb. Az ugyancsak két évvel ezelőtti adat szerint az akkor elváló 728 pár közül 4 hölgy volt 60 évnél idősebb. 

A megyében élő nők 77,3 százaléka végezte el az általános iskolát, 30,2 százalékuk a középiskolát, 7,8 százalékuk rendelkezik felsőfokú diplomával. A férfiak közül az egyetemet és főiskolát végzettek aránya ugyanúgy magasabb valamivel, mint az általános iskolát befejezettek száma. (Ez utóbbiak számaránya 84,7 százalék.) Tavaly december végi adat: Győr-Moson-Sopron megyében 18.047 volt a munkanélküliek száma, közülük 7.078 volt a nő, tehát az összes munkanélküli 38,2 százaléka. A szűkebb hazában 82.000 az aktív kereső nő, csupán összehasonlításképpen 107.000 a férfi. A hölgyek közül 44.455 fizikai munkásként keresi a kenyerét, míg a szellemi foglalkozásúak száma 35.188. Ez utóbbiak közül majdnem 5.000 a vezető, irányító beosztásban dolgozó, tehát a szellemiek közül minden 7. hölgy főnök valahol. Ami az átlagkereseteket illeti e tekintetben ugyancsak 1992-es adatokat sikerült szereznünk. Eszerint Győr-Moson-Sopron megyében a hölgyek átlagkeresete 17.622 forint volt, szemben a férfiak majdnem 22.400 forintos havi átlagkeresetével. A tavalyi esztendő után megközelítőleg a hölgyeknél és férfiaknál egyaránt 20 százalék írható az átlagkereseti adatokhoz. 

Agrár-Nők Szövetsége: Holnap 10 órai kezdettel Keszthelyen, az agrártudományi egyetem tanácstermében tartják az Agrár-Nők Szövetségének alakuló ülését. A kezdeményezésről Katon Károlyné dr. egyetemi tanár az alábbiakat közölte lapunkkal: - Az európai országok gyakorlatához hasonlóan egy olyan szervezetet kívánunk létrehozni, amely a falvakban, vidéki városokban élő nők társadalmi, közéleti kérdéseivel foglalkozik, szakmai továbbképzéseket, kulturális programokat kínál tagjai részére, és egy bizonyos értelemben érdekvédelmi feladatokat is ellát. Az alakuló ülés tervezett programja szerint a szövetség létrehozásának ötletéről elhangzó néhány gondolat és a támogató szervezetek ajánlásainak ismertetése után megtárgyalják és elfogadják az egyesületi alapszabályt, megválasztják az ügyvezetőséget.