Erről írtunk: szüreti hét, tanösvény-avató, tornácok és oszlopok Sopronban

60 éve - Loggiás ház Sopronban

Sopron régi építészetének egyik érdekessége volt a loggiás kiképzés. Számos soproni udvaron láthatunk szebbnél szebb loggiákat. Ezek oszlopokon nyugvó ívek tornác formájában. Ilyen például az országos hírű műemlék, az Eggenberg-ház a szószékkel. A belvároson kívül eddig csak a Lenin körúton és az Ikván túli néhány házban levő loggiák voltak ismeretesek. A napokban kezdték meg a Rákóczi úti 9. számú ház udvari részének felújítását. Ezt az épületet minden soproni ismeri, az idegenek is felkeresik, mert az ott látható emléktábla bizonysága szerint Petőfi katonakorában sokat járt a házban volt diáktanyán. A házbeli lakók vették észre, hogy az első emelet magasságában a lépcsőház udvari falából egy oszlop domborodik ki. Értesítették a Műemléki Felügyelőséget, melynek kutatói meglepődve észlelték, hogy egyloggia bontakozik ki a vakolat alól. Nyomban megmásították a felújítási tervet. A loggiát teljességében a zárt lépcsőház miatt nem lehetett helyreállítani, de így is két oszloppal megvan a régi jellege. A városnak ebben a részében ez az első loggiás udvar, éppen ezért fontos volt a fenntartása, illetőleg átmentése. A 18. században a ház egy Rahrer nevű nemesi családé volt. Valószínűleg az építtette a loggiás udvari oldalt, míg az ott olvasható másik emléktábla szerint 1800 körül Moderer Mihály vásárolta meg a házat, és építtette át saját ízlésének megfelelően.

50 éve - Soproni szüreti hét 

Amikor valahol a kékfrankost emlegetik, a borivóknak Sopron jut eszükbe, mert nemcsak a Lövérekről, meg ősi műemlékeiről híres ez a gyönyörű város, hanem borairól is. Egyes iratok Probus császárt vélik a „soproni szőlők atyjának”. Ami azt jelentené, hogy 278- ban ültették az első szőlőtőkéket a Lövérek lankáin. Az igazi soproni szőlőkultúra kialakítói a bajor telepesek voltak, akik Nagy Károly idején jelentek meg Sopronban és a környékén. A város már 1097-ben királyi privilégiumot kap, hogy „az itt termelt bort szabadon szállíthatják, s ezért tőlük vámot senki sem szedhet”. Ezt a kedvezményt Róbert Károly 1333. május 14-én megerősítette: „A soproni polgárokat, amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. A soproni bor egyre híresebb lett Európában. Nagy Lajos király lánya Hedvig, miután Lengyelország királynője lett, a legjobb soproni borok felvásárlására külön követet küldött a városba. Bél Mátyás híres 1723-ban kiadott Notitia Hungariae novae historico geographico című művében dicshimnuszt zeng a soproni borokról. Érdekes módon így ír „tla a Fertő tó telik és így megmarad, a bor állítólag jobb és bőségesebb, ha apad nem számítanak jó termésre”. Tehát a levegő páratartalmával hozza összefüggésbe a soproni bor minőségét. Azóta a kékfrankos mellett a tramini, a leányka, a veltelini és az olaszrizling is öregbíti a soproni borok jó hírét. Az ősi időktől kezdve mindig ünnep volt Sopronban a szüret kezdete. Messze földről érkeztek vendégek erre a napra a városba, hogy tanúi legyenek a lakosság színes, jókedvű felvonulásainak. Sopronban most ezt a nemes hagyományt igyekeznek felújítani a szüreti ünnepet. Az idén rendezik meg hetedszer a soproni szüreti hetet. Amíg az ünnepi hetek idején a komoly múzsának áldoznak, a klasszikus zene és a klaszszikus színművek előadásával, az idén szeptember 22- től 30-ig a szüreti napokon a vidámság, a jókedv költözik a városba. Szeptember 22-én délelőtt 10 órakor a Dózsa Termelőszövetkezet tartja ünnepi közgyűlését. Este a művelődési házban szüreti bált rendeznek. A zenét az altenmarkti és a soproni fúvószenekar, valamint a KISZÖV táncegyüttese szolgáltatja. Másnap, vasárnap délután két órakor kezdődik a szüreti karnevál színpompás felvonulása: a Május 1. térről indulva, a Mátyás király utcában, a Leninkörúton és a Bécsi utcán át a Bácsi dombra halad a menet, ahol ökörsütés, bor, kóstoló és változatos műsor várja a vendégeket. Délután 4 órakor a bécsi dombi amphiteátrum szabadtéri színpadán a Budapest táncegyüttes folklór műsorában gyönyörködhetnek az érdeklődök. Hétfőn a Liszt Ferenc Művelődési Központban Peskó György ad orgonakoncertet. Másnap a Caesar pincében Ergo bibamus címmel a borról és a szerelemről szóló verseket, dalokat hallhatunk. A szüreti hét kiemelkedő eseménye lesz szeptember 26-án este 7 órakor a Liszt Ferenc Művelődési Központban a Bécsi Állami Operaház kórusának hangversenye. A sanzoni szüret a Fenyves Szállóban 29-én, szombat este hét órakor megrendezendő szüreti bállal zárul.

10 éve - Túrával egybekötött tanösvény-avató a Soproni-hegységben

Az európai együttműködés napján, szeptember 21-én szombaton a Fürtös bodza (Sambucus racemosa) tanösvény átadóünnepségére és az állomásokat bemutató kirándulásra invitálják az érdeklődőket. A tanösvény az Asztalfőtől Ágfalváig tíz állomáson, táblákon keresztül mutatja be a Soproni-hegység növény- és állatvilágát, geológiáját, vízrajzát és erdeit. A tanösvény az osztrák-magyar határtérség nemzeti és natúrparkjainak, valamint a Soproni Parkerdő közjóléti kínálatát gazdagítja. A résztvevők 9 órakor az NYME főbejáratától (Bajcsy-Zsilinszky út 4.) busszal indulnak az Asztalfőhöz, ahol 10 órakor kezdődik a tanösvény hivatalos átadása, elhangzanak a köszöntők, majd áldás következik. 10.30-kor indul a hozzávetőlegesen 8 kilométeres túra az állomások bemutatásával. A túra résztvevőit 13.30-kor az ágfalvi Vadon Lovastanya nádfedeles pikniksarkában látják vendégül. A buszok 15 órakor indulnak vissza Sopronba az egyetem főbejáratához. Asztalfő megközelítése csak buszokkal lehetséges, az erdészeti útra gépjárművel behajtani tilos.