40 éve - A 175 éves a Kisalföldi Gépgyárról írtunk

1808-ban a német Rottenburg városából egy vállalkozó szellemű szerszámkovács kért letelepedési engedélyt Győrben, egyben kérte felvételét az új polgárok könyvébe s egyúttal belépett a céhek sorába. Neve Stádel József. Az ő nevéhez fűződik a Kisalföldi Gépgyár elődjének alapítása. A Stádel-család 141 éves volt birtokosa és fejlesztője annak az üzemnek, amely a belvárosi Rákóczi Ferenc utca 9- ből indult ima helvét emléktábla Kis-As+SV Tevékenyeségük megérdemli, hogy elidőzzünk mellette néhány mondat erejéig.

Az apa, Stádel József ,,csupán” kiváló mesterember volt. Károly fia viszont haladó szellemű atyja jóvoltából már Bécsben, a műegyetemen tanulta a tudományokat, aztán apáról fiúra száll át a vasas mesterség és vele együtt az út keresésének vágya. A család szállítója és segítője volt az 1848-as szabadságharcnak, tettük nem is maradt következmény nélkül. Az egykor mezőgazdasági gépeket ekét, vetőgépet, boronát gyártó cég minden alkalmat megragadott, hogy szakmai presztízsét növelje. A Stádel névhez számos találmány kapcsolódik. Egyebek között az akkor híres földmérő taligáé, vagy a vetőmagra szerelt, a mag mennyiségét szabályozó berendezésé. Nem egy hazai kiállításon ért el sikert a cég. S aztán aranydiplomát az 1873-as bécsi világkiállításon egyebek között cséplőgépével.

Ennyit a régmúltról. Az Egyesült Izzó győri gyára a magyar ipartörténetnek tett szolgálatot, amikor históriájára emlékezve összegyűjtötte a 175 éves út még létező tárgyi bizonyítékait Ám van az üzemnek egy másik, nem kevésbé, fontos, bár sz°ényebb labiletma. Most tíz éve, hogy a kormány az Egyesült Izzó Rt-hez csatolta a felszabadulás után élelmiszeripari gépeket gyártó üzemet. A Stádel család még részt vett az újjáépítésében, az akkori késői unoka még tanított a győri gépipari technikumban, és örökül hagyott üzemük 1973-ig kevésbé boldogult, mint az előtt. Az Izzó oldalán azonban kétségtelenül újra megtalálta a helyét a Kisalföldi Gépgyár.

Ma 680 dolgozójának csaknem a fele szakmunkás, kitűnő az üzem műszaki gárdája. Az Egyesült Izzó a világ legnagyobb vákumtechnikai gépgyártásával rendelkezik és ebben most már a győri gyárnak mondhatni, meghatározó fontosságú szerepe van. Évente 310 millió forint értéket állít elő, s gyártmányainak több mint 70 százalékát — a világ 40 országába — exportálja. A nagyvállalat az elmúlt tíz évben nagyon sokat költött a győri üzem fejlesztésére. Számtalan új célgépet állított üzembe. Az új számjegyvezérlésű berendezések mellett a régi gépek utólagos automatizálásával korszerűsítették a gépparkot.

A Kisalföldi Gépgyár tíz év óta mindig nyereségesen dolgozott. Bőségesen van munkája, és bizakodva tekinthet a jövőbe. 1984-től bekapcsolódik az atomenergetikai gázgyártásba, és termékeinek 15 százalékát már jövőre ez adja. Miközben saját fejlesztői is szorgoskodnak, vett és ezután is kíván vásárolni licenceket.

A tegnapról a máról és a holnapról ezeket tudta elmondani a tegnapi jeles jubileumon Fogarasi Károly, a győri gyár igazgatója Az üzem Stádel brigádja és persze az egész gyár jóvoltából gyártörténeti kiállítást nyithattak ebből az alkalomból. Délután a győri városi tanács dísztermében rendezték a jubileumi ünnepséget, melyen részt vett Háry Béla, a megyei páribizottság első titkára dr. Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára. Paszternák László, a Vasas Szakszervezet titkára. S természetesen ott voltak a nagyvállalat képviselői, köztük Demeter Károly vezérigazgató.