„A bújócskát most én nyertem” - Mehringer Szabolcs hobbija életmentőnek bizonyult

Mély szurdokokon keresztül érkezünk a fiatalember otthonához az écsi faluszélen. Gyönyörű panoráma tárul elénk, ellátunk egészen Pannonhalmáig. A környéken élők gyakran figyelnek fel egy hatalmas, kiterjesztett szárnyú madárra, ami közelebbről megnézve igazából egy siklóernyős. Mehringer Szabolcs hobbija a repülés. Bár már több sportot kipróbált, most a levegő szerelmese.

Jól jött a hobbija

– Eldugott helyet kerestünk otthonunknak, ahol nyugalom van. Ebbe a házba egy fotó alapján szerettünk bele. A hely teljesen megfogott – mesélte Szabolcs. – Autómosó-szerviz vezetőjeként az egész országot járom, így mindegy, hol élek. Hétfőtől péntekig úton vagyok, de most hétfőn nem indultam munkába. Alig vártam, hogy reggel legyen, mert már vasárnap este tíz óra körül egy helyi zárt siklóernyőscsoportból értesültem arról, hogy keresnek egy kislányt.

Úgy terveztük, hogy reggel, amint az időjárás, a látási viszonyok engedik, felszállunk és segítünk a keresésben. Én lakom a legközelebb az esethez, így reggel elvittem a gyerekeket az óvodába, és azonnal indultam a péri repülőtérre, bár éjjel köd volt, ami kétségessé tette, hogy fel lehet szállni – idézte fel a nevezetes reggelt Szabolcs.

Példás összefogás

– Reggel nyolckor pont az eligazításra érkeztem oda. Elosztottuk, ki merre megy. A felszállás után pár perccel megláttam egy színes kabátot, és hamarosan leszálltam hozzá. Annak nagyon örültem, hogy épen és egészségesen találtam meg a bátor kislányt. Egy éjszakát volt kint a sötétben, ködben, és hideg volt. Én is családapa vagyok. Bíborka hat-, Máté hároméves.

Minden szülő rémálma, hogy valami baj történik a gyerekével. Át tudtam érezni a szülők aggodalmát, így örültem, hogy ennek most vége. Hihetetlen nagy összefogás volt tapasztalható, bárki megtalálhatta volna, de mondhatom: a bújócskát most én nyertem – szögezte le a fiatalember, aki azt is elárulta, hogy nagyon nagy volt az érdeklődés, az első nap folyamatosan hívták. – Szerencsére minden csoda három napig tart. Már visszatért az életem a rendes kerékvágásba. Persze nekem is fel kell dolgoznom az egészet. Jólesett, hogy a héten meglátogattak Zóra és szülei – árulta el házigazdánk.

A repülés megnyugtat

Az események feldolgozásában bizonyára a repülés fog segíteni. Szabolcs 2017 óta repül motoros siklóernyővel. A mintegy két nagyobb bőröndnyi cuccot bárhova el lehet vinni és fel lehet vele szállni a levegőbe, amihez egy fél focipályányi sík terület szükséges, ahol nincsenek fák, dombok. – Az ernyőt kiterítem mögém, a motor a hátam mögött van. Ahogy nekifutok, az ernyőt felkapja a szél, és akkor már motor­erővel hajtom előre magamat. Napfelkelte után 2–3 óra múlva és napnyugta előtt 2 órával ideális a repülés, akkor nincsenek termikek a levegőben, nincs szél, nyugodt az idő.

Általában a környéken repülök, de mivel a munkám miatt az egész országban járok, mindig bent van a kocsimban a felszerelés, és ha olyan helyzet adódik, akkor a munka után fel tudok szállni bárhol. Az ember látja a napfelkeltét, napnyugtát, az alant elterülő tájat. Köd felett repülni gyönyörű, amikor felettünk a kék ég és napsütés van, mintha egy szőnyeg felett szállnánk. Hatalmas élmény, minden­kinek tudnám ajánlani. Háromszáz méter felett, ötszáz méter alatt repülünk, de ez függ a légterektől is. Itt a péri és a pápai légtér is befolyásolja a repülést. Szeretem az elvonulást, a nyugalmat, amit a repülés jelent. Fent teljes a csend, csak a gondolatok vannak. Tiszta időben 2–3 kilométerre ellátunk, lehet gyönyörködni a tájban – osztotta meg velünk az amúgy kikapcsolódást jelentő repülés örömeit a hét hőse.

Névjegy - Mehringer Szabolcs

1980-ban Pápán született, Bében nőtt fel. 
Hobbiként motorozott, lovagolt, fogatot hajtott. 
Pannonhalmán ismerte meg leendő feleségét, 2015-ben költöztek Écsre. 
Gyermekei: Bíborka és Máté.