Hagyományőrzés és sport – Manczal Szilveszter világbajnok íjász újból versenyez

– Hagyományőrzés és sport is egyben. Ön hogyan fedezte fel az íjászatot? 

Az íjászat iránti szeretet

– 2010-ben egy családi napon kezembe adtak egy tradicionális íjat, hogy próbáljam ki. Itt nagyon megtetszett, sikerült megmérgezni az íjászattal, s tizennégy éve tart ez a szerelem. Azóta nagyon sok versenyen részt vettem, úgy Magyarországon, mint külföldön, kisebb-nagyobb sikerrel. Sajnos 2022-ben volt egy kisebb kihagyásom, ami meg is látszott az idei teljesítményemen, de nem csüggedve, sok gyakorlással vissza lehet hozni. Jelenleg a győri Bercsényi Miklós DSE íjászszakosztálya színeiben versenyzek. A szakosztály vezetésétől sok segítséget kapok. 

– Mely eredményeire a legbüszkébb? 

– 2018-ban a 3D-világbajnokságon Ausztriában a PB-HB kategóriában (tradicionális íj) harmadik helyezett lettem, a következő évben a 3D Európa-bajnokságot Szlovákiában szintén ebben a kategóriában hatodik helyen zártam. A 3D országos bajnokságon 2021-ben ezüstérmet szereztem, és ugyanebben az évben a 3D Európa- és világbajnokságon is aranyérmes lettem. A 3D-verseny olyan 3 dimenziós vadász- imitációs megmérettetés, ahol életnagyságú gumiállatok, találati zónák szerepelnek. 

– Hogy a világ élvonalában legyen, maradjon, rengeteg gyakorlás szükséges. Hogyan fejleszti a tudását? 

– Elsősorban rendszeres edzéssel, gyakorlással, de a legjobb fejlesztés a folyamatos versenyzés, ha lehet, minél több szakágban. Ezenfelül az íjászat több szakágában is megmérettetem magamat. A történelmi íjászat mellett az úgynevezett 3D-versenyeken, amiket a legjobban szeretek. Mindenkitől lehet tanulni, valakitől fegyelmet, figyelmet, összpontosítást, van, akitől a töretlen szorgalmat. 

– Mennyire népszerű ma az íjászat Magyarországon? 

– A népszerűsége folyamatosan nő. Mikor elkezdtem íjászkodni, tizennégy éve még havonta volt egy-egy verseny a környéken, most minden hétvégén van több is és többféle szakágban. Egyre többen vagyunk, akik már nem csak az úgynevezett örömíjászattal foglalkozunk, aminek sajnos gyakran pejoratív jelentést is adnak. Az íjász társaim, barátaim jó része a történelmi, 3D-, pálya- és terepíjászatban is kipróbálják magukat. 

– Külföldön hogyan állnak helyt a magyar íjászok? 

– A magyar íjászok a külföldi versenyeken egyre nagyobb számban vesznek részt, és azt tudom mondani, hogy mindenhol tisztességesen helytállnak. Lehet mondani, hogy ahol indulunk, ott a dobogóra is feljutunk. Külföldön újra elmondják, hogy a „magyarok nyilaitól ments meg uram, minket”. 

– Még van olyan verseny, melynek a megnyeréséért edz, ahol szeretné, ha aranyérmes lehetne? 

– Természetesen. Minden versenyt komolyan kell venni. Az ellenfelek is fejlődnek, és minden verseny kihívás. 

– Mit ad önnek ez a szenvedély? 

– Egy kiváló hobbit, amelyben mindig meg lehet újulni, mindig lehet fejlődni és nincsen korhoz kötve. Szinte bármikor el lehet kezdeni. Vannak íjászok, akik már elmúltak 70 évesek, és ők is töretlen lelkesedéssel másszák meg velünk a hegyeket, völgyeket egy-egy 3D-versenyen. Az íjászat egy olyan sport, szinte életforma, ami a kitartásra, az összpontosításra tanít. Emellett a sok jó tulajdonság mellett ami talán a legfontosabb, hogy számtalan barátot adott nekem az ország és mondhatom, hogy a világ minden tájáról. 

– Mit ajánlana azoknak, akik neki szeretnének fogni ennek a sportnak? 

– Először is: 

• Ne vegyenek semmit csak úgy hirtelen felindulásból, inkább keressenek egy egyesületet, csapatot a környéken, ahol van íjászoktatás, vagy legalábbis tapasztalat. 
• Fontos, hogy az első lépéseket, beszerzéseket szakszerű segítséggel tegyék. 
• Utána pedig apránként kezdjék el a tanulást, gyakorlást, és ne féljenek elmenni versenyekre. 

Ott lehet igazán megtapasztalni az íjászat szépségét és az összetartozást egy közös hobbi segítségével.