Túl forró volt az nyár - Majdnem elérte az ötvenet a hőségnapok száma Győrben és Mosonmagyaróváron

– A mérések kezdete óta a legforróbb évszakon vagyunk túl Győr-Moson-Sopronban, az átlaghőmérséklet mintegy három fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Az idei nyár Sopronban az 1871-től feljegyzett adatok alapján a legmelegebb lett a 2019. évivel holtversenyben – közölte a Kisalfölddel Kiss Márton, a HungaroMet Zrt. sopron-kurucdombi állomásának meteorológusa. Az adatok önmagukért beszélnek; az első tíz között szinte csak 2000 utáni éveket találunk. Míg 1952-től 40 évet kellett várni hasonlóan forró nyárra, addig az ezredforduló után minden rekordmeleg nyarat 3–5 évente újabb, a korábbi csúcsot megdöntő nyár követ. Sopron és Győr eddigi rekordjairól részleteket a táblázatban olvashatnak.

Az évszak átlaghőmérséklete a vármegye két másik nagyvárosában még ennél is magasabb lett: 23,2 fok volt Mosonmagyaróváron és Győrben is, utóbbiban az évszak maximum átlaghőmérséklete a valaha volt legmagasabb lett, 30 fok feletti értékkel.

Soha nem volt még ilyen forró nyár Magyarországon: az augusztus az országos adatok szerint a második legmelegebb lett Magyarországon 1901-től, de csupán pár századfokkal maradt el országos átlagérték az 1992. augusztusitól, július pedig a legmelegebb lett. Egyedül június csúszott le a dobogóról: ötödik lett a sorban. Nem csoda így, hogy az idei nyár összességében Győr-Moson-Sopronban is a rekordot hozott. 

Hónapokig tartott a hőség

Kiss Márton, a HungaroMet. Zrt. Sopron-Kurucdombi állomásának meteorológusa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a 35 foknál melegebb, úgynevezett forró napok száma Sopronban kettő, Győrben hét, Mosonmagyaróváron hat volt. Győrben és Mosonmagyaróváron augusztus 14-én mérték a nyári maximumot, Győrben 37,4 fokkal, Mosonmagyaróváron 36,7 fokkal. Sopronban július 10-én volt a legmelegebb, 35,6 fok volt ekkor. A hőségnapok száma, amikor a napi maximum hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 fokot Győrben és Mosonmagyaróváron 49 (!) volt, Sopronban 40. A trópusi éjjelek száma, amikor éjjel sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet Győrben 15, Mosonmagyaróváron 21, Sopronban 17 nap volt. Szeptember első hetében is 30-35 fokos maximumokat rögzítettek a műszerek, szeptember 3-án Győrben 35,3 fokot, másnap Sopronban 34,7 fokot.

- Gyakorlatilag az idei nyár június közepétől való berobbanása után szeptember első hetéig masszívan, hőhullámszerűen viselkedett, így ez okozta ezeket a kiemelkedő számokat. A 35 fok feletti napok száma azonban az ország más részeihez képest alacsony volt - összegzett a soproni meteorológiai állomás munkatársa.

Sok napfény, erős párolgás

A nyár során tapasztalt rendkívüli meleg fokozta a párolgást, a potenciális párolgás összege az évszakban Sopronban 354,9 milliméter, Mosonmagyaróváron 383,7 millimétert ért el, ami szokatlanul magasnak számít. Az évszak napfénytartama műholdas adatok alapján számolva Sopronban 827 óra, Mosonmagyaróváron 896 óra, Győrben 904 óra volt, azaz átlagosan közel tíz óra napsütést élvezhettünk egy átlagos nyári napon.

Volt, ahol július eleje óta szinte nem esett

A nyári csapadék Győr-Moson-Sopronban jellemzően 150-200 milliméter között alakult, 150 milliméter alatti értékek a Mosonmagyaróvár-Csorna-Vág vonal mentén fordultak elő, míg 200 feletti a zivatarok szeszélyes területi eloszlásának következtében néhány foltban, például Himodon és Fertőrákoson fordult elő. A sokévi átlag 180-245 milliméter közötti, az elmúlt nyár tehát az átlagnál kissé szárazabbnak bizonyult. Június bőséges csapadékot hozott, egyes helyeken az átlagos mennyiség közel kétszerese hullott, általában 100-120 milliméter közötti összegeket mértek. Júliusban aztán elzárták a csapokat: keleten és a Rábaköz egyes részein az öt millimétert sem érte el a havi csapadék, de nyugatra is csak 20-40 milliméter jutott. Augusztus az első tíz nap csapadékosabb időszakának köszönhetően kicsit korrigált: a vármegye nyugati részén és Rábaközben 45-65 milliméter esett, de egyes állomások kimaradtak a zivatarokból. 

- A szeptemberi hőség alatt nem hullott csapadék, így a hét eleji lehűléssel érkező csapadékot az egész régóban porszáraz a talaj és nagyfokú vagy súlyos aszály várta. Ám térségünk még így is jóval jobb helyzetben van az Alföldnél, ahol a talajnedvesség több állomáson 10-15 százalék, mely a boltban kapható liszt nedvességtartalmának megfelelő érték! - mutatott rá Kiss Márton meteorológus.