A Sissi-szobrok titka Győr közelében – fotók

A királyné meggyilkolása

Erzsébetet a Genfi-tó partján szúrta szíven egy olasz anarchista merénylő, Luigi Lucheni. Sissi annyira szoros fűzőt hordott a merényletkor is, hogy a támadás után képes volt felállni és elsétált a rá várakozó hajóig. Kísérői a fedélzeten, a fűző lazításakor szembesültek a támadás súlyosságával. Egyes orvostörténeti vélemények szerint, ha előbb fény derül a szúrásra, Erzsébetet a korabeli viszonyok között is megmenthették volna a kórházban.

Ligetek Sissi emlékére

„A gyilkosság után a Rábaszabályozó Társulat elhatározta, hogy a főépületén harminc napig gyászlobogó lengjen. A hivatalos iratokat fél évig gyászkeretben, fekete pecséttel látták el.

Az árvízvédelmi szervezet csatlakozott a földművelésügyi miniszter felhívásához, így Erzsébet királyné emlékére ők is ligeteket létesítettek, fákat ültettek” – kezdte Nagy István győri fotográfus, helytörténeti kutató az Ikrényhez közeli Sissi-emlékhelyen. A régi 85-ös főútról kátyútengerrel övezett mellékút, majd a töltés vezet ide.

Emlékligetek a Rába és a Rábca partján

„Tudomásom szerint a Rába partján három (Árpás, Vág, Nick) 200–300 négyzetméteres emlékliget készítettek. Győr közelében, a Rábca folyóval párhuzamosan, Ikrény és Győrsövényháza mellett is talpas betonoszlopokat helyeztek Erzsébet tiszteletére” – folytatta Nagy István.

Derékba tört fa

Mindegyik 113 cm magas oszlop derékba tört fát ábrázol, s hogy még áthallásosabb legyen a szomorú történetük: az átmérőjük pontosan 30 cm. Annyi, amennyi a szép, vékony alakjára mindig adó királyné derekának átmérője volt fűzővel együtt. (Egyes korabeli visszaemlékezések szerint az állandó fűzőviselés annyira karcsúvá tette a királynét, hogy élete végén fűző nélkül is 30 cm-es derékkal „büszkélkedhetett”.)

Bátor gátőrök

Mai múltidéző történetünk nem ér véget ezen a ponton, időhidat képez az 1950-es évek elejével. Hazánk történelmének egyik legsötétebb korszakában, a Rákosi-diktatúra idején majdnem áldozatul estek a Sissi-oszlopok a zsarnoki önkénynek. „1952-ben szigorú utasításokat adtak, hogy el kell tüntetni a föld színéről – ahogy a körlevelekben fogalmaztak – a »burzsoá maradványokat«. A gátőrök azonban nem hajtották végre a parancsot. Megsemmisítés helyett elrejtették, a földbe ásták az ikrényi, a győrsövényházi, az árpási, a vági és a nicki emlékoszlopot. A bátor férfiak óriási kockázatot vállaltak, magukra és családjukra nézve is. Nekik köszönhetjük, hogy az említett szobrok megmaradtak és a mai napig őrzik Erzsébet emlékét” – közölte Nagy István.

Amikor a hatvanas évek elején enyhült a politikai légkör, megadatott a lehetőség, hogy újra elővegyék és felállítsák a Sissi-oszlopokat eredeti helyükön.